Délmagyar logó

2017. 11. 17. péntek - Hortenzia, Gergő 6°C | 9°C Még több cikk.

Agrárforradalmat indított egy norvég férfi Afrikában

A közmondás szerint az éhezőn az segít a leghatékonyabban, aki nem halat ad neki, hanem hálót, és megtanítja halászni. Ilyesmivel próbálkozik egy norvég férfi, aki Afrika legszegényebb országában indított agrárforradalmat - a szónak nem politikai, hanem botanikai értelmében.
A helyszín Niger, egy volt francia gyarmat, ahol a lakosság lélekszáma 12 millió, az átlagos életkor 44 év, az emberek 86 százaléka analfabéta. A nyugat-afrikai országban két kézen meg lehet számolni az iskolákat, kórházakat, egészséges vizet adó kutakat. Niger fő problémája a Szahara, amely folyamatosan terjeszkedik, szinte feltartóztathatatlanul zsugorítva a földművelésre alkalmas terület nagyságát. Ha pedig nem terem sem gabona, sem kukorica, sem manióka, sem batáta, akkor éhen pusztulnak a háziállatok, az emberek éheznek, a leggyengébbek pedig - főként a gyermekek - tömegével halnak meg.

Arne Victor Garvi nyolc évvel ezelőtt érkezett Nigerbe, hogy fölvegye a küzdelmet a Szaharával. Azt rögtön belátta, hogy a sivatagosodást nem képes feltartóztatni - rájött viszont arra, hogyan lehetne mégis segíteni a nigeri éhezők millióin. A módszer pofonegyszerű, csupán a bevált gondolkodási sémáktól kell elszakadni. A Földön mintegy 78 ezer olyan növényfaj él, amely alkalmas étkezés céljára. Az ember azonban a törzsfejlődés és a civilizáció évezredei során "lecövekelt" mintegy 20 fajnál: ezek fedezik növényi eredetű táplálékának 90 százalékát. A probléma abban áll, hogy e húsz növényfaj egyike sem bírja a sivatagi éghajlatot, a szárazságot. Ezért olyan haszonnövényeket kell találni, amelyek elviselik a Szahara mostoha körülményeit - hirdeti az 51 éves norvég.

A szót tett követte: Garvi a negyedik látogatása során magával hozta a norvégiai Stavangerből hűtőszekrényét és zongoráját - és letelepedett Zinderben. A várostól húsz kilométerre vásárolt egy ültetvényt, ahol az általa létrehozott Eden Foundation (Éden Alapítvány) nevében növényekkel kísérletezik: melyik bírja a nigeri klímát, melyik képes életben maradni, fejlődni, termést hozni, szaporodni? Számos fehér ember, számos kormány és nem kormányzati szervezet úgy véli, Garvinak elment az esze. A Zinder környéki parasztok viszont azt mondják, a norvégnak igaza van. És az ő érveik kézzelfoghatóak: néhány éve még éheztek, ma viszont gazdag termést takarítanak be az ültetvényről. Az éghajlat nem változott meg, a térségben változatlanul évi 125 milliméter csapadék hullik - az ültetvény parcellái mégis zölden virítanak. (Összehasonlításul: a magyar Alföld legszárazabb régióiban az éves csapadékmennyiség 250 milliméter körül van.)

1997 óta Garvi a fiával és a menyével, akik szintén tevékeny résztvevői a programnak, 160 növényfajt tesztelt sivatagi tűrőképesség szempontjából. Munkájukat tucatnyi önkéntes nigeri segíti. Módszerük egyszerű: a potenciális haszonnövények magvait elültetik, majd figyelik a kikelt magoncok fejlődését. Öntözés vagy egyéb ápolás nincs. Az életképes fajok a föld alatt burjánzó gyökérzetet fejlesztenek, amely mélyre lehatolva képes nedvességet fölszívni és életben tartani a növényt. Amelyik eljut a virágzásig, annak magvait Garvi egy fehér dobozba teszi zinderi lakásában, és az őt fölkereső parasztoknak odaadja: próbáljátok ki a földeteken. Propagandát, reklámot nem csap növényeinek a norvég: kivárja, hogy a parasztok maguktól keressék fel.

Ültetvényét járva Garvi büszkén mutatja a hamburgi Der Spiegel riporterének az érdesrózsa nemzetségbe tartozó Cordia nevillii nevű növényt, amelynek apró gyümölcséből szirupot lehet készíteni. Szépen fejlődik a Dania nemzetség képviselője is, amelynek termése a földimogyoró ízére emlékeztet, de édesebb annál. Némely növénynek öt év kell ahhoz, hogy szárba szökkenjen és termést hozzon. Garvi és családja évi 50 ezer euróból él meg és működteti a projektet Zinder közelében; a pénzt barátaitól kapja. A norvég bírálja Európa kormányait, amelyek szerinte kiskorúként kezelik Afrikát. Úgy véli, hogy a fekete földrész csak akkor fejlődhet, ha megszűnnek a fejlesztési segélyek, és Afrika rákényszerül arra, hogy hasznosítsa, amije van, és abból új ötleteket dolgozzon ki saját talpraállása és boldogulása érdekében.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kapuscsere Sopronban

Egy kapus jött, egy pedig ment. Ez az új esztendő első tényként elkönyvelhető híre az FC Sopron… Tovább olvasom