Délmagyar logó

2017. 12. 11. hétfő - Árpád -1°C | 13°C Még több cikk.

Aki szívére veszi a gondokat, annak veszélyben a szíve

Meg kell tanulnunk a stresszhelyzetek feldolgozását, mivel ezzel csökkenthető a szívbetegségek kockázata is. Brit kutatók 41 tanulmány adatai alapján erről írtak összegzést a Hypertension című folyóirat legújabb számában.
Az általános vélekedés szerint a koszorúérbetegség, a szívinfarktus döntően a kellemetlen lelki hatások, a stressz következménye. Yoichi Chida és Andrew Steptoe az orvosi szakirodalom áttekintése útján igyekeztek összegyűjteni azokat a tudományos megfigyeléseket, melyek a lelki csapások és a szív- és érrendszeri betegségek közötti oki összefüggést bizonyítják.

A szakirodalmi adatbázisok adatainak áttekintését 2009 végéig folytatták. A tudományos dolgozatok között 36 olyan közleményt találtak, amelyek a lelki hatások és a szív- és érbetegségek kockázati összefüggéseit elemezték, illetve öt olyan tanulmányt, melyek azt tanulmányozták, hogyan, milyen módon tudták a vizsgált személyek nagy stressz után visszanyerni lelki egyensúlyukat.

A szakemberek feltételezték, hogy aki laboratóriumban előidézett lelki izgalom hatására az átlagosnál erősebben reagál - például kiugrik a vérnyomása -, és csak lassan tud megnyugodni, annak a stressz az átlagosnál fokozottabb szív- és érrendszeri kockázati tényezőt jelent.

A tanulmányok egybehangzóan mutatták, hogy azok a vizsgálati alanyok, akik kiemelkedő mértékben reagáltak pszichés hatásokra, majd a stressz után csak lassan kerültek vissza nyugalmi állapotba, a későbbiekben statisztikailag értékelhetően is nagyobb koszorúérbetegség-kockázatot mutattak.

Azt is megfigyelték, hogy a fokozottan stresszérzékenyek között lényegesen többnek volt magas vérnyomása, és a nyaki verőér ultrahangos mérésével az is kiderült, hogy többüknek volt az érfala kórosan megvastagodva.

A tanulmányhoz fontossága miatt William Lovallo szerkesztőségi közleményt is írt. Hangsúlyozta, hogy az előző összefüggések a férfiakra érvényesek, de a nők esetén nem egyértelműek. Még nehezebb ezeket a tényezőket befolyásolni. "Könnyebb azt mondani, hogy a magas vérnyomás megelőzésére csökkentsék a sófogyasztást, mint megtanítani a betegeket, hogyan dolgozzák fel a kellemetlen stresszhelyzeteket" - írta Lovallo.

Olvasóink írták

  • 2. igazságkereső 2010. április 18. 14:55
    „Talán azon is el lehetne és kellene gondolkodni,hogy nem kellene ennyi gondot zúdítani állami szinten az emberek nyakába és akkor a nyaki verőér sem vastagodna meg ennyire!! Arra nem gondoltak a cikk közreadói,hogy erről is lehetne egy esszét írni? Sok mellébeszélés az újságírók részéről, de a lényeget nem merik és talán nem is akarják megírni, zajlik a süketelés hosszú évek óta! Milyen szívesen vennék már egy bátor újságíró tollából eredő,lényegre törő, a társadalmat segítő cikket - tartalmasat -,mely talán útmutatást is adna a nálunk oly sok szerencsétlen sorsban élő embertömegnek! Elgyávultunk, vagy mi történt, kedves újságíró barátaim??!!”
  • 1. mosómasa 2010. április 18. 13:47
    „Akkor nem kellene esetleg a sok lexikai anyag helyett ilyesmit tanítani az iskolákban?! Minden fölösleges évszámot, adatot bebiflázunk, de azt, hogy mi magunk hogy működünk, hogyan tudunk javítani saját magunk állapotán, arról nem sok szó esik. Gyakorlat meg egyáltalán semmi! Kedves "okosok" odafönn, nem kellene ezen elgondolkodni?!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nárcisz futófesztivál az emberi méltóságért

Az emberi méltóságért rendezi a Nárcisz futófesztivált a Magyar Hospice Alapítvány pénteken a… Tovább olvasom