Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Aki távol él a várostól, hátránnyal indul

Az álláskeresőknek sajnos számítani kell arra, hogy minél messzebb élnek a várostól, annál nehezebben tudnak ott elhelyezkedni. Egy szerecsenyi például óriási hátránnyal indul egy nyúli lakóval szemben. Ennek az oka nem más, mint az útiköltség.
A Kisalföld november 8-i számában annak járt utána, hogy a falusi ingatlanárakat milyen mértékben befolyásolja a várostól való távolság. A Győrtől messzebb élők hátránya szorzószámokban volt mérhető. Van azonban egy másik komoly probléma is a távolsággal kapcsolatban: a kis- és középvállalkozások munkavállalóiknak nem tudják kifizetni mondjuk a buszköltség törvény által előírt 80 százalékát. A falvak többségében azonban nem elég erős a vállalkozói szféra, a téeszek és a közepes vagy nagyüzemek sorra szűntek meg a rendszerváltás után. Ezért az egyetlen felszívóerő Győr környékén az Audi és az ipari park egy-két nagyobb vállalata, de elsősorban a Philips.

Harminchat kilométer: sok

Épp a már említett Szerecseny egyik lakójával fordult elő, hogy egy pénzintézet utánatelefonált az állásinterjú után, s a munkalehetőséget arra hivatkozva vonta vissza, hogy Szerecseny túl messze van. Harminchat kilométer egyébként, csak hogy máris legyen viszonyítási alapunk. Szerecseny jegyzője, dr. Nutz Lívia elmondta, a faluban élők legnagyobb része a már említett két nagyvállalatnál dolgozik, de a térség szerencséjére sokaknak ad munkát a téti Sokoró Kft. is, tíz kilométerre Szerecsenytől. A Győrbe járók többsége a vonatozást választja a buszközlekedés helyett, nyilvánvalóan anyagi megfontolásból. A harminchat kilométerre fekvő Szerecseny a negyven kilométeres besorolásba esik, ezért a buszbérlet ára 24 ezer, a vonatbérleté 16.608 forintba kerül, az előbbinek 80, utóbbinak 86 százalékát köteles megtéríteni a munkáltató.

Hetven százalék Győrbe

Jól ismerik ezt a problémakört a Bakonyalján élők is, a veszprémvarsányiak s a bakonyszentlászlóiak többek között, akiknek a feje fölött szintén üzemek egész sorát szüntették meg az elmúlt években. A megyéhez 2002-ben csatlakozott Veszprémvarsány jegyzője, Gyimesiné Bognár Enikő szerint a község 1070 lakójából az aktív dolgozók 70 százaléka Győrbe jár, s 27 ezer forintos buszbérlettel jut el az ipari parkba. Ugyanaz a gond, mint máshol: ezt a kis- és középvállalkozók már nem térítik meg.

Jól képzett szakemberért

Tipikus középvállalkozás a győri székhelyű, már Kisújszálláson és Szombathelyen is üzemelő, Presztízs-díjas Borsodi Műhely Kft. Boda Gábor, a cég műszaki kontrollere megerősítette: egy tehetősnek számító vállalat is csak a különösen jól képzett szakemberért tud húsz kilométernél messzebbre nyúlni, egy alkalmazott van mindössze, aki ötven kilométerről jár be Győrbe. Sajnos ez egy örök, nem is igazán orvosolható probléma: a várostól viszonylag távolabb élők egy abdai vagy egy győrzámolyi lakóval szemben mindig hátrányt fognak szenvedni e téren.

Saját buszjárat

Úgyhogy marad a régió falusi embereinek a szinte egyetlen mentsvár. Az Audi kommunikációs igazgatóhelyettese, Zechmeister Mónika elmondta: a vállalat dolgozói Győr ötven kilométeres körzetéből érkeznek, mint köztudott, az Audi saját Volán-járatot működtet, amelynek tíz céltelepülése van. A legfontosabbak – Tatabánya, Pápa, Tét, Komárom – felé az útba eső falvakban is megáll a busz. Zechmeister Mónika hozzátette, aki más módon utazik, annak évi 180 ezer forintot fizet a vállalat, s a munkavállaló ezt fordíthatja másra – például albérlet-hozzájárulásra – is.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mobiltelefont ad ki az Apple?

Tajvani források szerint az Apple márciusban dobja piacra saját mobiltelefonjait. Állítólag a… Tovább olvasom