Délmagyar logó

2017. 02. 25. szombat - Géza 1°C | 8°C Még több cikk.

Akiktől búcsúznunk kellett 2008-ban

Körmendi János, Antal Imre, Fejtő Ferenc, El Kazovszki, Raksányi Gellért és Gyurkovics Tibor. Csak néhány név az elmúlt év fájdalmas veszteségei közül. Színészek, művészek, írók, akiktől 2008-ban búcsúztunk.
Az egyik nagy nevettető, Körmendi János 81 éves korában január 6-án hunyt el. A szegedi születésű Körmendi János vendégszerepléseit leszámítva egész életében két színházban játszott: a főiskolát elvégezve (1951) a Madách Színház tagja lett, majd 1989-ben a Mikroszkóp Színpadhoz szerződött, melynek haláláig tagja volt. Vendégszínészként a Thália Színházban, a Budapesti Operettszínházban és Radnóti Színházban is játszott. Eljátszotta Shakespeare A viharjában Trinculót, Gogol A revizorjában Bobcsinszkijt, Brecht: Svejk a II. világháborúban című darabjában Svejket, Csehov Cseresznyéskertjében Jasát, Dürrenmatt Balesetében Zornt, Görgey Mikszáth különös házasságában Mikszáth Kálmánt, Beckett Godot-ra várva című darabjában Pozzót, Szép Ernő Vőlegényében Pimpi karmestert, Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival című darabjában Bubenyiket, Németh László Széchenyijében Görgen főorvost, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében Miskát, G. B. Shaw Pygmalionjában Doolittle-t. Filmen egyebek mellett játszott az Életjelben (1954), a Büdösvízben (1966), az Egri csillagokban (1968), Az örökösben (1969), a Krebsz, az Istenben (1969), a Történelmi magánügyekben (1969), az Utazás Jakabbal című filmben (1972), a Te rongyos életben (1983). Hangját kölcsönözte az 1986-os Macskafogó Mr. Gattójának. A Levelek az urológiáról, az Életrajz két felvonásban és a Nyakig a színházban című önéletrajzi műveiben íróként is megismerhette a közönség. Körmendi János 1963-ban a Jászai Mari-díjat, 1978-ban az érdemes művész kitüntetést, 1983-ban a SZOT-díjat, 1989-ben a kiváló művész kitüntetést, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 2003-ban a Köztársasági Elnöki Érdemérmet, 2005-ben a Kossuth-díjat kapta meg. "Hajlamom szerint én bohóc, cirkuszi röhögtető lettem volna inkább. Ám 1945-ben Szegeden Kazimir Károllyal találkoztam, aki [...] rábeszélt, hogy legyek színész. Ha akkor véletlenül Hegedűs Gézával, későbbi tanárommal hozott volna össze a sors, ki tudja, talán most jól fizetett író vagy rosszul fizetett tanár lennék" - tekintett vissza pályájára 2006. őszén.

Selmeczi Roland színész az M5-ös autópályán, Inárcs közelében hunyt el autóbalesetben.

Selmeczi Roland 1969. október 2-án született Budapesten. 1993-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ezt követően a Vígszínház társulatához szegődött, majd szabadúszóként tevékenykedett. A közönség láthatta a Karinthy Színház, az Új Színház és a Soproni Petőfi Színház darabjaiban. Jelenleg a szolnoki Szigligeti Színházban próbálta Hunyadi Sándor: Fekete szárú cseresznye című színjátékát.

Számos színpadi alakítása mellett - West Side Story (Chino), Vízkereszt, vagy amit akartok (Orsino), Harmadik Richárd (Erzsébet), A padlás (Témüller), A mizantróp (Acaste márki) - a közönség olyan filmekben láthatta, mint az Aranyoskáim, az Üvegtigris második része vagy a Kútfejek.

Selmeczi Roland volt az elmúlt évek egyik legfoglalkoztatottabb szinkronszínésze. Brad Pitt és Antonio Banderas több filmben is a magyar színész hangján szólalt meg. Számos amerikai sorozatsztárnak is kölcsönözte a hangját.

Selmeczi Roland 38 éves korában hunyt el.

A Magyar Állami Operaház magántáncosa ifj. Nagy Zoltán, A makrancos Kata és számos más, nagysikerű produkció egykori főszereplője, hosszantartó súlyos betegségben 42 éves korában március 23-án hunyt el. A Philip Morris Magyar Balett-díjjal, Oláh Gusztáv emlékplakettel és EuropaS Magyar Táncdíjjal kitüntetett balettművész, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora több mint két évtizedes táncos pályafutása alatt, a balett-irodalom szinte valamennyi jelentős férfi főszerepét eltáncolta. A makrancos Kata című balett előadás Petruchio szerepét Seregi László az ő személyére koreografálta. A Liszt Ferenc-és Kossuth-díjas balettművészt, április 8- helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben.

Antal Imre 72 éves korában április 15-én halt meg a Hospice Alapítvány fővárosi intézményében. Az ismert televíziósnál 2005-ben diagnosztizálták a rákot. Állapota tavaly januárban vált kritikussá, februárban súlyos állapotban kórházba szállították. Akkor még fel tudták erősíteni szervezetét, betegsége azonban visszafordíthatatlan volt. Az utolsó heteket a budapesti Hospice-házban töltötte. Utolsó útjára több százan kísérték el Antal Imrét április 26-án a budapesti Farkasréti temetőben.

Raksányi Gellért, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész 83 évesen, május 20-án hunyt el. A Nemzet Színészétől pályatársai és tisztelői június 4-én vettek végső búcsút a budapesti Farkasréti temető Makovecz-termében. Raksányi Gellért végső nyughelye - akaratának megfelelően - Balatongyörökön van. Raksányi Gellért 1925. július 19-én született Szigetváron. 1947-től, ötvenhárom éven keresztül a Nemzeti Színház tagja volt, 1989 óta a társulat örökös tagjaként. 2000-től a Magyar Színházban játszott. A magyar színházművészet egyik legismertebb karakterszínészeként főként epizódszerepeket alakított. Jelentősebb szerepei között volt Biberach (Katona József: Bánk bán), Szmirnov (Csehov: A medve), a postás, Örkény István Tóték című darabjában és Vukovics Sebő Illyés Gyula Fáklyalángjában. Több mint ötven filmben szerepelt, köztük a Rákóczi hadnagya, a Körhinta, az Édes Anna és a Magyarok című alkotásban, továbbá a Tenkes kaptánya és a Rózsa Sándor című tv-sorozatban. Évekig a Szomszédok című teleregény egyik állandó szereplője volt. 1966-ban Jászai Mari-díjjal jutalmazták, 1978-ban érdemes művész, 1989-ben kiváló művész lett. A Kossuth-díjat 1992-ben, a Nemzet Színésze címet - az első tíz művész között -2000-ben kapta meg. Raksányi Gellért megüresedett helyére Tordy Géza, Kossuth-díjas, Kiváló és Érdemes művészt, kétszeres Jászai Mari-díjas színművész-rendezőt választották meg június 18-án a Nemzet Színészei.

A 98 éves korában, június 2-án Párizsban elhunyt Fejtő Ferenc barátja, József Attila mellett kapott nemzeti sírhelyet. Az író, újságíró, történész földi maradványait június 13-án helyzeték el a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Fejtő Ferenc 1909. augusztus 31-én született Nagykanizsán. 1932-ben József Attilával közösen jelentette meg a Valóság című lapot. A Szép Szó című folyóiratot József Attilával és Ignotus Pállal együtt alapította, amelynek 1935-38 között társszerkesztője volt. Első, nagyobb lélegzetvételű irodalmi alkotása, az Érzelmes utazás című esszéregénye, 1936-ban jelent meg. 1938-ban elhagyta Magyarországot, Párizsba emigrált. A II. Világháború után sem tért haza. 1955-ben kapta meg a francia állampolgárságot. 1950-79 között az AFP munkatársa volt. 1956-ban Jean-Paul Sartre előszavával könyvet adott ki az 56-os forradalomról. 1989 júniusában, Nagy Imre és társai újratemetésére jött először haza Magyarországra. 1988-ban megkapta a francia Becsületrendet, 2003-ban a Széchenyi-díjat, egy év múlva a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjét. 2005-ben Nagy Imre Érdemrendet kapott. 1996-tól Budapest díszpolgára. Az író, újságíró, történész, elismert Kelet-Közép-Európa szakértő könyvei számos nyelven megjelentek, így franciául, németül, angolul, olaszul, lengyelül, bolgárul és japánul. Több tanulmánykötetet is írt József Attiláról, de összefoglalta a népi demokráciák történetét, és a legutolsó időkig foglalkoztatta a zsidó lét kérdése. Az egyik legismertebb könyve az emigrációját elmesélő "Budapesttől Párizsig. Emlékeim" című, magyarul először 1990-ben megjelent kötete.

Ugyancsak júniusban elhunyt Sánta Ferenc Kossuth-és kétszeres József Attila-díjas író.

Sánta Ferenc 1927. szeptember 4-én született Brassóban. Gyermekkorát Sepsibikkszádon, Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron töltötte. Tanulmányait a kolozsvári Farkas utcai Katolikus Elemi Iskolában kezdte, majd az Unitárius Kollégium Gimnáziumában folytatta1940 és 1945 között. Egy évig a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában is tanult.

1947 és 1950 között bányászként dolgozott a Dorogi Szénbányászati Tröszt Pilisszentiváni Bányaüzeménél. 1953-1956-ban betanított munkás, marós, fúrós a Kispesti Vörös Csillag Traktorgyárban, a következő évben pedig a Ganz Daru- és Hajógyár betanított munkása, esztergályos.

1958. szeptember 1-jétől az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. Negyven éven át, 1968 óta élt írói munkásságából.

Sánta Ferenc első elbeszélése 1954-ben jelent meg - Sokan voltunk címmel. Két évvel később, 1956-ban látott napvilágot első novelláskötete a Téli virágzás.

Két legismertebb regénye - Az ötödik pecsét és a Húsz óra - is 1963-ban jelent meg. Több művéből készült film és tévéfilm. A Húsz óra (1965) és Az ötödik pecsét (1975) Fábry Zoltán rendezésében nemzetközi sikert is aratott. A Halálnak halála című tévéfilm forgatókönyvéért az író Arany Nimfa Díjat kapott Monte-Carlóban 1970-ben. Filmre vitték az Éjszaka, A Müller család halála és a Kicsik és nagyok című munkáit is.

Az áruló című 1966-os regényének drámaváltozatát Éjszaka címmel 1968-ban bemutatta a budapesti Katona József Színház Egri István rendezésében, Őze Lajos, Avar István, Básti Lajos, Sztankay István, Maklári János szereplésével.

A Húsz óra és Az ötödik pecsét című regényei 23 nyelven jelentek meg, egyebek mellett között angol, cseh, hindi, holland, francia, japán, kínai, lengyel, német, olasz, orosz, román, szerb fordításokban.

Sánta Ferenc kétszer, 1956-ban és 1964-ben részesült József Attila-díjban. 1973-ban írói munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével 1993-ban tüntették ki. 2004-ben Magyar Művészetért Díjat és Hazám-díjat kapott.

Sánta Ferenc Kossuth-díjas író 81 éves korában hunyt el.

Júliusban meghalt Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok kenus. A 36 éves kenus kedden délelőtt edzés közben egy résztáv után lett rosszul és bár a parton megpróbálták újraéleszteni, már nem tudtak rajta segíteni.

Kolonics György két olimpiai távot teljesített az edzésen. Az első táv után megpihent, majd nekivágott a másodiknak is, ám amikor ennek a végére ért, rosszul lett.

Kolonics rögtön szólt az edzőjének, Ludasi Róbertnek, hogy nem érzi jól magát, motorcsónakkal azonnal a partra szállították, ahol már nagyon rossz állapotban volt, érezhető volt, hogy nagy a baj - tette hozzá az elnök. Azonnal kihívták a mentőket, ám amire a rohamkocsi odaért, már nem lehetett segíteni a kétszeres olimpiai bajnokon. Az orvosok többször megpróbálták újraéleszteni Kolonics Györgyöt, de már nem tudták megmenteni a klasszis életét.

Kolonics György 1972. június 4-én született Budapesten. A Budapesti Spartacusban kezdett el kenuzni Nótárius József irányítása alatt, de még ifjúsági korában átigazolt a Csepelbe, ahol azóta is Ludasi Róbert vezette az edzéseit.

1991-ben mutatkozott be a párizsi világbajnokságon, ahol a két kenu négyesben indult, és vb-újoncként ötödik és hatodik helyen végzett. Egy év múlva már kiharcolta az olimpiai indulás jogát is, ekkor két páros számban - mindkettőben Pálizs Attilával - versenyzett, és egy ötödik, illetve egy hetedik helyet szerzett. Egy év múlva talált rá partnerére, Horváth Csabára, akivel szinte évről évre maguk mögé utasították a világ legjobbjait. Diadalsorozatuk 1993-ban kezdődött, amikor 500 párosban először győztek együtt, de Kolonics tagja volt a győztes négyesnek is, és kenu egyesben, 500 méteren ezüstérmet is nyert.

1994-ben, három számban is együtt indult Horváthtal, a két rövidebb párosban és a 200-as négyesben összesen három ezüstöt nyert, az aranyérmet pedig az 1000 méteren induló négyes győzelme után akasztották a nyakába. Az 1995-ös duisburgi világbajnokságon ötször állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára: kenu kettesben - Horváthtal - mindhárom távon, kenu négyesben pedig a két rövidebb távon. Kilencedik és tizedik világbajnoki címét egyaránt Dartmouthban szerezte, párosban és négyesben egyaránt 500 méteren, és két ezüstérmet is kiharcolt a leghosszabb távú párosban és a legrövidebb távú négyesben.

Kétszeres Európa-bajnok, 1997-ben Plovdivban Horváth oldalán, 1000 méteren és a négyesben 500 méteren is az első lett. Két Eb-ezüstjét is itt szerezte, az 1000 méteres párosban és a sprinttávon négyesben.

Pályafutásának egyik legnagyobb sikerét az atlantai olimpián érte el, az 1000-en megszerzett bronzérem után, az esélyesség terhétől nem összeroskadva, állandó partnerével 500 méteren sikerül elsőként áthaladni a célvonalon. Kolonics György tizenhárom világbajnoki arany után 1999-ben, az egyesben is próbára tette magát, de a kísérlet nem járt sikerrel. Sydney-ben azután a hullámzó vízen mégis egyesben szerezte újabb olimpiai bajnokságát. Ezt követve a fiatal Kozmann György személyében újabb társat választott.

Athénban harmadik helyen végeztek, majd 2006-ban, a hazai világbajnokságon a legjobbak voltak. Már harmincévesen abba akarta hagyni, de úgy gondolta, Pekingben - az ötödik olimpiáján - még próbára teszi magát párosban 1000, valamint 500 méteren.

Kolonics halálát szívtágulattal járó szívizombetegség, a bal szívfél heveny elégtelensége okozta.

A Kossuth- és Munkácsy-díjas képzőművész El Kazovszkij 59 éves korában, július 21-én hunyt el. El Kazovszkij, eredeti nevén Elena Kazovszkaja, 1950-ben született Leningrádban. 1965 óta élt Magyarországon. 1970 és 1977 között végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Mesterei Kádár György és Kokas Ignác voltak. 1976-ban a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és Művészeti Alapnak, 1978-ban pedig a Képző- és Iparművészek Szövetségének lett a tagja. A sokoldalú képzőművész festészettel, installációval, perfomansszal, díszlettervezéssel is foglalkozott. Képein önálló mitológiát teremtett. A legjelentősebb kortárs magyar festőművészek közé tartozott.

Hatvanhat éves korában, október 7-én hunyt el Fodor Géza. A dramaturg, kritikus, színház-és zeneesztéta 1943. május 2-án született Budapesten. 1967-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara magyar-filozófia szakán. 1967-1974 között a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa volt. 1974-től 1986-ig az egyetem Esztétika Tanszékének tanára, 1987-ben az Operaház vezető dramaturgja. 1978-1982 között a Nemzeti Színház, 1982-től haláláig a Katona József Színház dramaturgja volt. 1990 óta a Muzsika című zenei szaklap operakritikusa volt. 1989-től a Holmi szerkesztőbizottsági tagja. 1975-ben lett a filozófiai tudományok kandidátusa. 1987-ben és 1990-ben megkapta az Országos Színházi Találkozó legjobb dramaturgiai munkájáért a kritikusok díját. Főbb művei a Zene és dráma (1974), Az ajtón kívül (1979), Operai napló (1986), Petri György költészete (1991), Zene és színház (1998), Das hoffnungslose Meisterwerk (1999), operalibrettók: Az ajtón kívül, Karl és Anna. Fodor Géza 1988-ban kapott Erkel Ferenc-díjat. 1990-ben Déry Tibor-jutalomban részesült. A Táncsics-alapítvány díját 1992-ben vehette át. Madách Imre-díjban pedig 1997-ben részesült.

Jászai Joli néni szeptember 29-én 102 éves korában hunyt el a piliscsabai Nagyboldogasszony Házban. A színésznő hamvait férje mellé helyezték el a pécsi köztemetőben. Jászai Joli 1907. május 21-én született Rábatamásiban. 1950 és 2004 között Pécsett élt, nyugdíjazásáig napközivezetőként dolgozott. A színészlegenda Jászai Mari unokahúgát csaknem nyolcvanévesen fedezte fel a filmes szakma. Szerepelt a Szerelem első vérig a Szerelem második vérig, a Csók, anyu, az Édes Emma, drága Böbe, a Napló apámnak, anyámnak, a Hetedik szoba és a Sztracsatella című filmekben. Az elmúlt négy évben a piliscsabai Nagyboldogasszony Ház szociális otthon lakója volt.

Októberben meghalt Albert Györgyi ismert tévés-újságíró. Egy taxiban lett rosszul Budapesten, a taxis mentőt hívott, 45 percig próbálták újraéleszteni, de nem sikerült megmenteni az életét.

Albert Györgyi 1964. május 9-én született Budapesten. A Magyar Rádióban kezdte szakmai pályafutását, riportere, majd szerkesztő-műsorvezetője volt az Ötödik Sebességnek, illetve a Táskarádiónak. Később a Kossuth Rádió Krónikájának riportere lett, majd a Reggeli csúcs szerkesztő-műsorvezetőjeként próbálta ki magát. Annak idején a televíziózásba is belekóstolt, rendszeresen tudósította az Oscar-gálákat, külföldi hírességekkel készített interjúkat. Az utóbbi években számos más feladatot, köztük sajtófőnöki megbízásokat is vállalt, a közelmúltban pedig a kereskedelmi csatornák műsoraiban is látható volt.

Az utóbbi időben egyre több hír számolt be a közismert médiaszemélyiség egyre súlyosbodó alkoholproblémáiról, illetve depressziójával. Albert Györgyi első könyve 2005 nyarán jelent meg "Miért pont én? - A depresszió szorításában" címmel, amelyben keresetlen őszinteséggel számolt be lelki problémáiról. A riporter-újságírónőt annak idején szoros kötelék fűzte bokszoló nagyapjához, akinek tavalyi halála nagyon megviselte - szüleivel régóta megszakította a kapcsolatot.

Albert Györgyi a magánéletében sem találta meg a boldogságot, háromszor is elvált. Első férje egy nála húsz évvel idősebb üzletember volt. Második férjétől, Máté Gábor színész-rendezőtől 1997-ben vált el. Utolsó házasságát Győrffy András borásszal kötötte, de mellette sem sikerült megállapodnia. A nyár végén ismét jobb színben látták ismerősei, hisz az esküvőre készült Galsai Dániel újságíróval - de később ebből sem lett semmi. Válásairól, szeretőiről és abortuszairól a "Miért pont ők? - A férfiak fogságában" című, tavaly megjelent könyvében vallott, ismét a rá jellemző nyíltsággal.

Szintén októberben hunyt el Bálint Ágnes József Attila díjas író-szerkesztő-dramaturg egy nappal 86. születésnapját követően.

Bálint Ágnes volt a Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós-műsorkészítés egyik megalapozója, a televíziózás hőskorának meghatározó egyénisége, számtalan közkedvelt mesesorozat, hangjáték, mese és meseregény írója, fordítója.

1922. október 23-án született a Fejér megyei Adonyban. 1958-ban lépett be az újonnan alakult Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályára, ahol szerkesztő-dramaturgként kis híján harminc évig, 1986-os nyugdíjba vonulásáig dolgozott. A TV hőskorában munkatársaival, Kelemen Endrével, Rockenbauer Pállal és Tarbay Edével alakították ki a magyar gyermek- és ifjúsági tévéműsorok kereteit. Bálint Ágnes a meseműsorok alapjait teremtette meg. Az ő ötlete alapján született meg a Tévé-maci, és a Cicavízió monoszkópja. A naponta jelentkező, kezdetben a tévébemondók által felolvasott esti meséket lassan felváltotta apró bábjelenetekkel. 1961-ben havonta egy-egy félórában jelentkezett a Mi újság a Futrinka utcában című bábsorozat, ezt követte a Mazsola, szintén bábsorozat, több folytatásban.

A bábfilmek után következtek a rajz-, majd papírkivágásos mesesorozatok, mint a Kukori és Kotkoda és a Frakk. 1968-ban indította útjára a Kuckó-t, amely az első környezetvédő műsorként a gyerekek természet- és sportszeretetét kívánta kibontakoztatni. Az ő nevéhez fűződik a Magyar Népmesék első csokorba gyűjtése, vagy a Vízipók, csodapók sorozat. Mesesorozataiért és a Kuckó című műsoráért számos alkalommal kapott nívódíjat. Kevésbé ismert az 1988-ban újszerű technikával, a Karsai pantomim együttes, Kern András és Kútvölgyi Erzsébet közreműködésével készült Szimat Szörény című sorozat Utolsó meseregénye a Vízitündér, Vízimanó 2000-ben jelent meg. 1998-ban Vecsés díszpolgárává választották, 2000-ben Szent Imre díjat kapott, szülőfaluja pedig Adonyért emlékéremmel tüntette ki.

Gyurkovics Tibor író 77 éves korában november 16-án hunyt el. A József Attila- és Kossuth-díjas író, költő 1931.december 18-án született Budapesten. 1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt, ott is érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. Szakdolgozatát József Attila értékelésének a verseiben megnyilvánuló szinesztéziájáról írta. 1955-1957 között a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola előadója. 1956-ban a főiskola forradalmi bizottságának elnöke lett, ezért később meghurcolták és elvesztette az állását is. Egy évig kisegítő iskolai tanárként dolgozott Kőbányán, majd 1958-1960 között vezető pszichológus volt egy gyermekgondozóban. 1960-1968 között az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben pszichológusként dolgozott. A Pest Megyei Bíróság igazságügyi szakértője volt 1966-1970 között, 1988-1992 között a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja, 1989-1991 között az Új Idő szerkesztőbizottsági tagja volt. 1991-től a Lyukasóra című tévéműsor állandó résztvevője, 1992-től a Lyukasóra című folyóirat alapítója és szerkesztő bizottsági tagja. 1991-1995 között a Magyar Írókamara társelnöke volt, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, 1994-ben a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa, 1995-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke lett. Elnöke volt az alternatív Kossuth-díjat létrehozó Alternatív Magyar Művészeti Díj Alapítvány kuratóriumának. Verseket 15 éves kora óta írt, első költeményeit Hárs László közölte a Népszavában. Mesterei és példaképei Weöres Sándor és Pilinszky János voltak. Első verseskönyve 1961-ben jelent meg. A versek mellett regényeket, elbeszéléseket, lírai esszéket, színműveket és publicisztikát is írt. Gyurkovics Tibor számos rangos elismerésben részesült. 1982-ben József Attila-díjat kapott, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1997-ben elnyerte a Magyar Örökség-díjat, 2001-ben a Magyar Művészetért Díjat.

A székesfehérvári Szent György Kórházban hunyt el november 25-én Flipper Öcsi. A Hungária, a Dolly Roll és a Step együttes meghatározó alakja 46 éves volt. Flipper Öcsi, polgári nevén Jeszenszky Béla Tibor 1962. május 29-én született Dunaújvárosban. Négy évvel később a család Budapestre költözött. Már gyermekkorában megismerkedett a zenével: dobolt és csellózni tanult. Az éneklést olyan neves tanároktól sajátította el, mint Sík Olga és Domahidy László. 1982-ben a Hungária zenekar tagja lett. Az Aréna című albumom mutatkozott be, a Flipper című dalban. 1983-ban, miután feloszlott a Hungária, a Dolly Roll tagja lett. Legnagyobb slágerei az Arrivederci Amore és a Gina voltak, de több más nagyszerű dal is fűződik a nevéhez, mint a Link a lány, a Si-bap-bap-du-bap, Kolibri Panzió, Bossa Nova Senorita, Oh-la-la. 1987-ben Zsoldos "Dedy" Gáborral együtt kiléptek a Dolly Rollból. Kisszabó Gáborral, az Első Emelet basszusgitárosával megalapították a STEP együttest. Ebben a zenekarban játszott Fehér Attila (gitár) és Popper Péter (billentyűs hangszerek) is. 1989-ben kilépett a STEP együttesből, majd néhány évnyi szünet után szólókarrierbe kezdett. 1991-ben jelent meg első szólólemeze, Homokot szór a szemembe címmel. Két évvel később újabb albummal - Más leszek én - jelentkezett. 1998-ban az újra összeállt Dolly Roll zenekarral lépett fel. Néhány év kihagyás után 2001-ben tért vissza a magyar könnyűzenei életbe, Tedd a szívedre a kezed című albumával. Olyan régi nagy slágerek is szerepeltek a korongon, mint a Bossanova Senorita és a Kolibri Panzió. Flipper Öcsit december 5-én temették el a Fejér megyei Kajászón. A zenésznek a szülei választották a falut végső nyughelyéül, mivel nagyszülei is ott vannak eltemetve.

Olvasóink írták

  • 7. batray 2009. január 02. 21:16
    „Nálam Gyurkovics, Kolonics, Selmeczi,Bálint Ágnes kissé magasabban állt,mint az öregségében ripacskodó Antal Imre. Szegénytől a hányinger kerülgetett,mikor öreg korában feltünt a tv képernyőjén.Soha nem értettem,miért foglalkoztatták még.A Szeszélyes évszakok meg olyan volt,amilyen,de a magas szinvonaltól eléggé messze állt.”
  • 6. aranka2 2009. január 02. 16:19
    „Vásárhelyiként is gyászoltam Antal Imrét, a sokoldalú művészt, nem vélem illőnek, hogy a nevettetés mesterségéről éppen halála kapcsán vitatkozzunk, talán mégis tehetek egy megjegyzést.
    A finom, intellektuális humortól a tortadobálós bohóckodásig sokféle tréfa létezik és éppen ennyiféle lehet gagyi is, meg művészi színvonalú is. Antal Imre mindet magas szinten művelte.”
  • 5. floridaimagyar 2009. január 02. 01:38
    „A szeszelyes evszakok eleje tenyleg jo volt, sokan szerettuk. En 1976-1990-ig eltem Magyarorsagon es a Szeszelyes evszakok akkor egesz jo voltak.emlekszem akkoriban Antal Ime es Kudlik Julia egesz jo programmokat csinaltak - de nem kovettem figylemmel kesobb mi tortent a musoraikkal de nagyon kellemes emlekeim vannak a Szeszelyes Evszakokkal kapcsolatban - az egesz csaladunk nezte otthon hetvegenkent este. Nyugodjanak bekeben.”
  • 4. achilleus 2009. január 01. 16:47
    „Kedves hazaipálya! Ha már be vagyok jelentkezve, hadd legyek egy kissé elfogult, - nem volt az a Szeszélyes Évszakok annyira rossz, főleg az első 10-15 évben, utána valóban kifáradt (hasonlóan a Gálvölgyi-showhoz), de azért mégis, melyik műsor tudott ennyi ideig fennmaradni? (Isten nyugosztalja őket békében.)”
  • 3. hazaipalya 2009. január 01. 15:52
    „Nyugodjek bekeben!de nem kellene elövenni a gagyi kis szeszelyes evszakjait el kéne felejteni inkabb. A kereskedelmi tvk erre sincsenek tekintettel!”
  • 2. joy 2009. január 01. 15:52
    „Mindenkliért kár!
    Isten velük.”
  • 1. jonathan 2009. január 01. 12:12
    „Sánta Ferenc író,
    Albert Györgyi,
    Selmeczi Roland,
    Bálint Ágnes író-szerkesztő-dramaturg,
    Kolonics György


    - talán CSÖPPET jelentősebbek, mint szegény Flipper Öcsi.................

    (a szerk.: való igaz, a cikk bővítve lett!)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Változások januártól

Január elsejétől átlagosan 2,9 százalékkal nő az áram ára, a gázért viszont nem kell többet fizetni.… Tovább olvasom