Délmagyar logó

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 2°C | 13°C Még több cikk.

Akinek nevetséges volt a politika

Negyvenöt éve, 1962. január 22-én halt meg Békeffi László komikus színész, színmű- és kabaréíró, konferanszié.
A polgári kabaré egyik legismertebb képviselője 1891. január 14-én született Szegeden, apja Békeffi Antal újságíró, anyja színésznő volt. Színi tanulmányokat is folytatott, újságírással is próbálkozott, míg kiderült, hogy igazi műfaja a kabaré. 1912-ben mutatkozott be Ferenczy Károly kabarészínpadán, ezt követően fellépett a Modern Színpadon, az Apollo Kabaréban, a Papagáj Kabaréban, sőt, 1927–1928-ban Bécsben is.

A függöny előtt lapozgatta

a friss újságok híreit


Csaknem másfél évtizedre volt szüksége ahhoz, hogy megtalálja saját helyét az akkor igen népszerű Nagy Endre mellett. 1928 októberében a Pesti Naplónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy konferanszai ezentúl új formában jelentkeznek: a függöny előtt a legfrissebb aktualitásokkal foglalkozik oly módon, hogy egy aznap megjelenő újságban lapozgatva annak valamely hírére reagál. A kabaré közönsége érdeklődve fogadta az újítást, az csak később derült ki, hogy Békeffi találmánya milyen veszélyeket rejthet magában.

A rendőrség is „díjazta” volna

a csípős megjegyzéseket


A vitriolos kommentárok miatt eleinte csak apróbb kellemetlenségei voltak, aztán 1931-ben fejére koppintottak: idézést kapott a rendőrkapitányságra, mert – a publikum legnagyobb derültségére – a kormányt és a parlamentet bírálta. Békeffi azonban nem hátrált meg. Amellett kiváló összeköttetései voltak: jól ismerte az ország legmagasabb rangú vezetőit, Horthyt is beleértve. A kormányzó, aki kedvelte Békeffit, nemhogy felháborodott volna, de mulattatták vakmerő csevegései, fullánkos megjegyzései.

Mindenkit kicsúfoltak, akit

akkoriban csak lehetett


1936 őszén Komjáti Károllyal együtt nyitotta meg a Pódium Írók Kabaréját. Az intim kabarészínházban „mindenkit kicsúfolnak, akit 1936-ban Budapesten még szabad kicsúfolni” – írta az Esti Hírlap. Békeffi a tőle megszokott stílusban folytatta konferanszait, a politikában sokszor megtalálta a nevetségest, így a kormányt színtársulatnak, tagjait név szerint drámai szendének, bonvivánnak, táncos komikusnak stb. titulálta.

Németellenes megjegyzései

nagy viharokat kavartak


Még a világháború kitörésekor sem volt hajlandó észlelni a szűkülő lehetőségeket, de németellenes megjegyzései egyre nagyobb viharokat kavartak, s miután a Magyarság című nyilas lap heves kirohanást intézett ellene, választékosabban kezdte kifejezni magát. Félszavakkal, demonstratív hallgatásokkal sejtetni engedte, hogy mi mindenről tudna még beszélni, ha hagynák. A fogékony közönség így is kiválóan értett mindent, percekig tapsoltak neki, szinte tüntettek mellette.
Nemcsak szóban, írásban is harcolt a nácizmus ellen, és abból sem csinált titkot, hogy az angolbarát irányvonalat tartja Magyarország számára üdvözítőnek.

Hírszerző csoportot hozott létre a britek számára

A brit kapcsolat erősítésére létrehozott egy hírszerző csoportot is, amely információkat gyűjtött a szigetország számára. 1942-ben a Színművészeti Kamara fegyelmi tanácsa ötezer pengő pénzbírság megfizetésére kötelezte Békeffit, és egy évre minden színpadi fellépéstől eltiltotta.
Fél évvel később szabotázs vádjával bíróság elé állították és tizenkét évi börtönre ítélték. Büntetésének egy részét Magyarországon töltötte le, majd 1944-ben a dachaui koncentrációs táborba szállították.

Súlyos ítélet várt volna rá

koholt vádak alapján


A világháború után nem tért haza, 1949-től Angliában, majd az Egyesült Államokban élt, végül Svájcban telepedett le.
Itthon a Magyar Testvéri Közösség elnevezésű irredenta szervezet elleni vizsgálat során a külföldi kapcsolatok ellenőrzésekor az ő neve is felmerült.
Békeffit az mentette meg a koholt vádakra alapozott újabb súlyos ítélettől, hogy külföldön tartózkodott, a magyar közösség perében az ÁVH valószínűleg nem kegyelmezett volna neki.

Az első megfilmesített magyar forgatókönyv írója volt

Termékeny és jó tollú író is volt, színműveket, kabaréjeleneteket, sanzonszövegeket írt.
P készítette 1915-ben az első megfilmesített magyar forgatókönyvet Fekete szivárvány címmel, de más filmeket is írt, rendezett és játszott is bennük. Kabaréjeleneteiből, humoros írásaiból több kötet jelent meg, konferanszainak gyűjteménye 1939-ben jött ki.
Békeffi, aki Nagy Endrével és Kellér Dezsővel a magyar konferansz csúcsát jelenti, Zürichben hunyt el 1962. január 22-én. (MTI-Panoráma – Sajtóadatbank)

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bírálta az európai alkotmánytervezetet a német kancellár

Az Európai Uniós soros elnökeként először bírálta az európai alkotmánytervezetet Angela Merkel. A… Tovább olvasom