Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Alacsony a hátrányos helyzetűek foglalkoztatottsága

Magyarországon az átlagos munkaképesek foglalkoztatása nem alacsonyabb, mint az Unióban, azonban a hátrányos helyzetűeket Európa országaiban jóval nagyobb arányban alkalmazzák, mint hazánkban - mondta Szűcs Erika hétfőn az Equal Közösségi Kezdeményezés nevű program kétnapos fővárosi zárókonferenciája előtt.
A szociális és munkaügyi miniszter szerint ezért is nagyon fontosak az equal-hoz hasonló programok, amelyek megfelelő módszereket kísérleteznek ki arra, hogyan lehet növelni a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását.

Az elmúlt 4 évben 40 millió eurót, azaz több mint 10 milliárd forintot költöttek az Equal programra, például olyan kísérleti kezdeményezésekre, amelyek a nemek közötti munkaerőpiaci különbségeket csökkentik, a hátrányos helyzetűek képzését segítik. Jankó Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársa elmondta: a kísérleti módszereket 75 százalékban uniós forrásból, 25 százalékban a magyar kormány a költségvetésből finanszírozta. A programok 4 ezer hátrányos helyzetű embert érintettek, de közvetve 40 ezer vett róluk tudomást - tette hozzá.

Szűcs Erika elmondta: nagyon nehéz a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való bejuttatása, illetve ott tartása Magyarországon. Egyrészt azért, mert az elmúlt 20 évben az átlagos munkaképes lakosság körében is az volt az alap értékrend, hogy ha lehet, el kell menekülni a kockázatoktól, a felelősségtől az inaktív területekre. Másrészt nehéz a munkáltatók motiválása is, számos kampányra, évre lesz szükség ahhoz, hogy a vállalatok is megértsék részt kell venniük a társadalmi felelősségvállalásban - tette hozzá.

A foglalkoztatás terén hátrányos helyzetűek azok, akik etnikai, nemzeti vagy nemi hovatartozásuk, vagy az életkoruk miatt hátrányosan megkülönböztetnek, illetve az alacsony iskolai végzettségűek, a szakképzetlenek, a fogyatékosok, sérültek, akik nem tudnak teljes munkát vállalni.

Olvasóink írták

  • 2. zoltanz 2008. november 24. 15:49
    „Papsajt!
    Részben van csak igazad.
    Ami külföldön szembetűnő, a fogyatékkal bíró személyek foglalkoztatottsága.
    Idehaza is "jól jövedelmező" volt a "csökisek" alkalmazása, ami sok esetben társult a kizsákmányolásukkal, ráadásul az állam nagy pénzeket fizetett normatív támogatás gyanánt a cégeknek, foglalkoztatott személyenként a minimumbér többszörösét, havonta. Akkora méreteket öltött a visszaélés, hogy a beszigorítások után alig van tőkeerős munkáltató, aki ezt be tudná vállalni. Abban a szerencsében volt részem, hogy egy egész délutánt eltölthettem fogyatékosok társaságában, rá kellett jönnöm, mennyire szeretnek dolgozni. Jobban, mint az egészségesek. Mert számukra a munka az, amelyre önbecsülésük végett van szükségük. "Szükség van rám, szükség van a munkámra, fontos vagyok" És ezek az emberek azok, akik összefognak, hogy a hegyet megmozgassák, mert valaki, aki szimpatikus nekik, azt mondta hogy szeretné ha arrébb állna az a hegy...”
  • 1. papsajt 2008. november 24. 14:28
    „mert nem akarnak dolgozni, és nem akarnak nekik munkát adni. Lehetne vinni őket útépíteni, vasúti töltést kaszálni, szemetet gyűjteni, grafitit eltüntetni....”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gázolt a metró a Blaha Lujza térnél

Egy 18 éves lányt gázolt el a metró hétfőn dél előtt a Blaha Lujza térnél. Tovább olvasom