Délmagyar logó

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -3°C | 10°C Még több cikk.

Alávetik a paksi atomerőművet a katasztrófatesztnek

A paksi atomerőműben a múlt század kilencvenes éveitől jelentős biztonsági beruházások történtek, így javult a földrengésállósága is, az erőművet alávetik az EU-ban most formálódó stressz tesztnek - mondta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára a parlament fenntartható fejlődés bizottságának ülésén csütörtökön.
Az bizottsági ülés témája a japán Fukusima-atomerőmű balesete kapcsán kialakult helyzet megismerése volt.

A bizottsági ülés utáni sajtótájékoztatón Jávor Benedek (LMP) elnök azt kérte a kormánytól, hogy sem az atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról, sem pedig az új blokkok építéséről ne szülessen döntés a kockázatok felmérése előtt.

Az államtitkár a felmérendő kockázatok között említette a földrengés mellett az árvizet, a hűtőrendszer állapotát, a tartalék áramforrás biztonságát, továbbá a reaktor védettségét és a balesetek alkalmával követendő eljárások rögzítését.

A kockázatok számbavételekor felhasználják a japán atomerőművi baleset tanulságait. Az ott történteket Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató helyettese ismertette.

A bajt nem a földrengés, hanem az azt követő cunami okozta, a reaktorok ugyan is sorban egymás mellett az óceán partján sorakoztak. A víz tönkre tette a tartalék dízel generátorokat, így a hűtést nem lehetett fenntartani.

Mire megérkeztek a mobil generátorok - amelyeknek a teljesítményük is kisebb volt, mint a beépítetteké - már az egyes blokk túlhevült, tengervízzel és bórsavval hűtötték, mégis bekövetkezett a robbanás. Ugyan ez történt a harmadik blokkal, és itt mutatkozott meg, hogy hiba volt egymás mellé építeni a blokkokat. A harmadik reaktor blokkban bekövetkezett robbanás hatására előbb tűz ütött ki, majd robbanás történt - a nem működő - a negyedik blokk pihentető medencéjében.

Tóth Ferenc az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezredese hangsúlyozta, Európát nem veszélyezteti a sugárzás. Amennyiben mégis erre jönnének a sugárzó felhők, mire ide érnének annyira felhígulnának, hogy veszélytelenek lennének. Ezért felesleges érdeklődni a főigazgatóságon arról, hogy kell-e szedni jódtablettát.

A bizottság hozzájárult, hogy az ülésen felszólaljon a Greenpeace képviseletében Rohonyi Péter. Ő úgy vélte, hogy március 11. óta új időszámítás kezdődött az atomenergetikában, mert nem lett igaz az az álláspont, hogy Csernobil óta annyit fejlődött a technika, nem kell félni a katasztrófától. A problémát három dolog egyidejű fennállásában jelölte meg. Ezek: a természeti katasztrófa, a tervezési hiányosság, amely rendszerint gazdaságossági okkal párosul, illetve az emberi hiba.

Bencsik János képviselői kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy Paks üzemidő hosszabbítására ez év végéig megkéri az erőmű az engedélyt, amit a hatóság egy éven belül el is bírál. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az atomerőműnek középtávon nincs alternatívája, miután a magyar áramfogyasztás 40-50 százalékát az adja.

Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója elmondta, hogy a paksi erőmű elbírja a 10 ezer évente előforduló legnagyobb földrengést is.

Az ülésen szóba került a szlovákiai mohi atomerőmű ügye, amely régi tervezésű, így a biztonsága is kisebb mint az újabb erőműveké. Magyarország három mérőállomást épít az erőmű körzetében, úgy ahogyan az osztrákok is építettek egyet Paks mellé.

Olvasóink írták

  • 1. SP 2011. március 19. 13:51
    „Csernobilnak is a teszt lett a veszte.

    Paks helyett új dolgokra kellene inkább koncentrálni!
    pl:
    ""Bakonykúti és Várpalota közti hegygerincen, ahol igen erős a szél. A szubszonikus erőmű rendszerével egy 5-10 kilométeres sávon Magyarország fele energiaszükségletét elő tudnánk állítani.!!!!!!!!!!""

    """Tudományos áttörés!
    Szubszonikus szélerőművet épített a magyar tudós
    ..... különleges szélerőműve jelentősen felülmúlja az általunk is ismert háromlapátos változat hatékonyságát....számos ponton különbözik a ma ismert és használatos szélerőművektől: egyrészt nem csak termeli, de tárolja is az energiát, másrészt a szerkezet egyszerű, könnyen felépíthető, működése hangtalan...a háromlapátos erőműveknél Amerika most kísérletezik egy 5 megawattos generátorral...szubszonikus erőmű akár 10 megawatt vagy afölötti teljesítményre is képes lesz a jövőben..""""

    http://fmh.hu/cimlapon/20110318_zold_szeleromu#s=rss”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Réthelyi: tandíj és képzési hozzájárulás sem lesz a felsőoktatásban

A kormány sem tandíjat, sem képzési hozzájárulást nem tervez bevezetni a felsőoktatásban - mondta… Tovább olvasom