Délmagyar logó

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 11°C | 21°C Még több cikk.

Alkotmányellenes a bírák kényszernyugdíjazása

Az Alkotmánybíróság határozatához a 15 tagú testületből 7-en fűztek különvéleményt.
Alkotmányellenesnek nyilvánította a bírák nyugdíjazásának szabályozását, ezért azt a hatálybalépés napjára, 2012. január 1-jére visszaható hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn.

Az Ab megállapította, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentésének szabályozása formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket - olvasható a testület által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Orbán: a rendszer marad

Marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, reagálva az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntésére, amely szerint alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, ezért azt a hatálybalépés napjára visszaható hatállyal megsemmisítette a testület.

A kormány a tervek szerint még a hét vége előtt javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére - jelentette ki a kormányfő a KDNP vezetőivel folytatott tárgyalása utáni sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy az összhang többféleképpen is megteremhető, a kabinet ezek közül az optimálisat fogja kiválasztani.

"A rendszer marad", a kormány a kitűzött céljait el fogja érni - nyomatékosította Orbán Viktor.

Az Ab szerint formai szempontból garanciális jelentősége van annak, hogy a bírói hivatás felső korhatárát, ameddig a bírák elmozdíthatatlanok, sarkalatos törvény határozza meg. A vizsgált szabályozás azonban lehetőséget ad olyan értelmezésre, amely a korhatár meghatározását nem sarkalatos törvény körébe utalja. Az indítványok mögött meghúzódó konkrét esetekben a bírói felső korhatár mértékét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, nem sarkalatos törvény életkortól függő, mozgó korhatárával azonosították. Tartalmi szempontból pedig a vizsgált szabályok alkalmazása azzal jár, hogy az érintett bírákat rövid időn belül, esetenként három hónap alatt elmozdítják hivatalukból.

Az Alkotmánybíróság az érintettek által benyújtott alkotmányjogi panaszok alapján vizsgálta a bírák jogállásáról szóló törvénynek azokat a szabályait, amelyek a korábbi 70. életévhez képest 2012. január 1-jével megváltoztatták a bírói szolgálati viszony felső korhatárát oly módon, hogy a bírót a "rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár" elérésekor kötelezően fel kell menteni. Az új felső korhatár a bíró születési évétől függően a 62. és a 65. életév között van.

Az Ab leszögezte, a bírák szolgálati viszonyának felső korhatárát a jogalkotó viszonylag szabadon állapíthatja meg, és az alaptörvényből sem vezethető le konkrét életkor, de az levezethető az alaptörvényből, hogy a felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni.

"Minél távolabb van az új korhatár a bírói szolgálati viszony korábbi felső korhatárától, a 70. életévtől, annál hosszabb időre van szükség a bevezetéséhez, ellenkező esetben sérül a bírói függetlenség lényeges elemét jelentő elmozdíthatatlanság követelménye" - fogalmaz közleményében az Ab.

Indoklásában kitért arra is, hogy az új alaptörvény szerint annak rendelkezéseit "történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni". Azt pedig, hogy mi tartozik a történeti alkotmányból a vívmányok közé, az Ab-nek kell megállapítania.

A testület kimondta: a "magyar történeti alkotmány konszolidált értelmezésének minimumához tartozik" annak elfogadása, hogy a XIX. században végbement polgári átalakulást konstituáló törvények a történeti alkotmány részét képezik, hiszen ezek teremtették meg azt a szilárd alapot, amelyre a modern jogállam épül.

Répássy: a kormány szerdán tesz javaslatot az Ab döntésével kapcsolatban

A kormány szerdai ülésén értékeli az Alkotmánybíróság (Ab) döntését a bírák nyugdíjazásának alkotmányellenessé nyilvánításáról, és várhatóan ekkor tesz javaslatot az Országgyűlésnek az Ab által megállapított ellentmondások feloldására - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az MTI-nek.

Répássy Róbert hétfőn közölte: a kormány a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát vitatja meg szerdán.

Hozzátette: az Ab hétfői döntése nem érinti az alaptörvény 26. cikkének 2. bekezdését, amely szerint "a Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn".

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a záró rendelkezés szerint a kormány köteles az alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni.

"A bírói függetlenség elve, ennek elemeivel együtt, minden kétséget kizáróan vívmány" - közölte az Ab, amely a határozatában kitér arra is, hogy a bírák független ítélkezésének biztosítása felé vezető folyamat a bírói elmozdíthatatlanság rögzítésével vette kezdetét. Már a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kimondta: "a biró, miután 70-ik évét betöltötte, nyugalomba lép, kivéve, ha az igazságügyminister által hivatalának folytatására felszólittatik és szolgálni kiván."

Az Ab arra is felhívta a figyelmet, hogy a 70. életév már a XIX. században az ember aktív szellemi teljesítőképességének felső határa volt, amely napjainkban még feljebb tolódott.

A testület rögzítette, hogy a bírói függetlenség nem csupán a magyar történeti alkotmány vívmányai, hanem az új alaptörvény rendelkezései között is megtalálható, hiszen az kimondja: "a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alávetve. A bírói függetlenség az igazságszolgáltatás függetlenségének legfontosabb garanciája".

Az Ab kiemelte: a bírák elmozdíthatatlansága a független, pártatlan bírósághoz való jog garanciája, és a jogalkotónak erre tekintettel a bírói hivatás felső korhatárát oly módon kell meghatároznia, hogy az egyértelmű és előre kiszámítható legyen. A nyugalomba helyezést lehet magasabb és alacsonyabb életkorhoz kötni, mint ami a nyugdíjkorhatár a más foglalkozást gyakorló személyeknél, és ha a korhatár változik, akkor sem önmagában ennek mértéke, hanem az új korhatár bevezetésének módja, határideje és a bírákra gyakorolt hatása bírhat alkotmányjogi jelentőséggel.

A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy az irányadó korhatár a jogállási törvényben "szubjektív", számos egyéni körülménytől, például életkortól, nemtől függ. Az alaptörvényben az általános öregségi korhatár egyes számban szerepel, vagyis ebből az következik, hogy egységes kell legyen. A jogállási törvényben ezzel szemben az irányadó korhatár "mozog", miután másik jogszabályra utal, és csak abban az értelemben lehet "általánosnak" tekinteni, hogy az egyes korosztályokon belül egységes, de a korosztályok között eltérő.

Az Ab határozata kitér arra is, hogy az alkotmányellenessé nyilvánított törvény alapján felmentett bírák szolgálati jogviszonya nem áll helyre az alkotmánybírósági döntés erejénél fogva.

A testület úgy ítélte meg, hogy az eljárást kezdeményezők különösen fontos érdeke és a jogbiztonság érdeke is indokolja a jogállási törvény alkotmányellenes rendelkezéseinek visszaható hatállyal történő megsemmisítését.

Az Ab határozata minimális többséggel született meg. A 15 tagú testületből 7-en - Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Stumpf István, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírák - különvéleményt fűztek a döntéshez, azaz nem értettek egyet a határozat érdemi részével.

Olvasóink írták

29 hozzászólás
12
  • 29. bánki 2012. július 17. 23:25
    „28. studyfy 2012.07.17. 23:22
    Semmit !
    Húzzon anyjába !

    Próbáltam finom és nőies lenni !”
  • 28. studyfy 2012. július 17. 23:22
    „bánki, Balsai István alkotmánybíró életkorához mit szólsz?”
  • 27. falusi01 2012. július 17. 22:46
    „MathiasRex -nek!
    Nem az irigység szól belőlem! Sőt azzal sem értek egyet,hogy egycsapásra meg akarják szüntetni a katonák rendőrök korai nyugdíjazását,hiszen ezek az emberek túlnyomó többsége ezért vállalta ezt a hivatást. De! Aki nyugdíjba megy,az ha dolgozik tovább,akkor válasszon. Nyugdíj vagy fizetés. Mennyen horgászni,unokázni,ha meg több pénzt akar akkor vállalkozzon,teremtsen munkahelyet(ne más elől vegye el). Választhattam volna Én is ezeket a hivatásokat,nem tettem. Nem akartam,de soha nem is irigykedtem senkire. Tanuljak? Sajnos nem tehetem. Egyébként is, túlképzés van Magyarországon,sok ember Jogi diplomával (és mással sem) nem tud elhelyezkedni. Igen,növelni kell az állam bevételét. A legfontosabb volna a feketegazdaság kifehérítése! De ez már egy más téma....! Nagyon sok mindennel nem értek egyet ezzel a kormánnyal,de ezzel,a dohánytörvénnyel és a rokkantak felülvizsgálatával igen! Üdv!”
  • 26. bánki 2012. július 17. 21:46
    „24. MathiasRex 2012.07.17. 19:43
    Hát nehéz lenne elmesélni !

    A maszturbáció nem sex, a guminő - nő jellegű kinai tárgy, a 70 éves bíró vén hülye vagy korrupt !

    lásd. Gösser söröző belső kártyaszobája !”
  • 25. lukrecia 2012. július 17. 19:50
    „Szabadjon megjegyezni. Szeged hivatalosan korrupt bírója N. 50 év körüli .
    50 000-ünk, sem éri még el a nyugdíjkorhatárt a 65 évet, mégis dolgozik hölgy létére??
    Tehát a szenilitás a korrupt bíróhoz képest még egy fokkal mindig jobb.”
  • 24. MathiasRex 2012. július 17. 19:43
    „falusinak!
    Nem irigykedni, örülni! Örülni annak, hogy minél több ember dolgozik, gyarapodik és fizet az államnak adót!
    Bíró, ügyvéd, katona, vagy rendőr szakmát kellett volna választanod!
    Megfelelő szakmai tapasztalatok nélkül hiába tesznek magas pozíciókba pályakezdőt, vagy fiatalt, ahogyan a frissen szerzett jogosítvány sem azt jelenti, hogy mostantól szuper autóvezető vagy.
    Tanulj kedves falusi, még nem késő!”
  • 23. macs 2012. július 17. 18:03
    „21. falusi01,
    ezek az emberek nem nyugdíj mellett dolgoznak, a többi stimmel. :-)”
  • 22. Zotya100 2012. július 17. 17:40
    „18. --- Nálad a pont! És nemcsak erre a témára, hanem szinte minden másra vonatkoztatva is igaz.”
  • 21. falusi01 2012. július 17. 16:30
    „Én ezt nem értem! Miért kellene bárhol,bármilyen beosztásban dolgozni nyugdíj mellett. Sok munkanélküli ember van Magyarországon.Volt katonák,rendőrök stb. veszik(vették) el a munkahelyeket munkanélküliektől. Nem hiszem,hogy egy 70 éves bíró sokkal jobban teljesít,mint egy 40-50 éves kollégája. Nyugdíj+fizetés. Valahogy csak ki lehet belőle jönni.”
  • 20. roxper 2012. július 17. 11:23
    „19.
    Akit nem zavar a visszamenőleges törvényhozás és az, hogy a pártjából 36 nyugger ül a parlamentben az ilyen hülyeséget ír!”
  • 19. Naca 2012. július 17. 09:59
    „Annyi jogászt képeztek ki az elmúlt évtizedben, hogy Tiszát lehetne velük rekeszteni. Úgy hogy lenne a bírókat honnan pótolni. Persze hogy nem akarnak nyugdíjba menni, hiszen kimagasló fizetésért, meg egyéb juttatásokért dolgoznak, bár gondolom a nyugdíjuk sem lenne minimális. Bár ennyi pénzért egy kicsit gyorsíthatnának az ügyek tempóján, ne kelljen várni olykor éveket egy ítéletre. Amúgy nem értem, ők miért kivételek, mikor 62 év a nyugdíjkorhatár. Felemelő látvány lehet egy szenilitás szélén álló, esetleg járókerettel mozgó bíró egy tárgyaláson. Amikor egy 70 év körüli válóperes bíró papol egy 30 év körüli válófélben lévő párnak a házasság szentségéről, meg az általa eltöltött közel 40 év házasság gyönyöreiről, mint ahogy egy ismerősömnek. Egy szónak is száz a vége, amikor eljött az idő, mindenkire egyformán vonatkozzanak a törvények és adják át a helyüket a fiataloknak!”
  • 18. roxper 2012. július 17. 09:49
    „A legirritálóbb az egészben az amikor egy senki kaján vigyorral a pofáján azt nyilatkozza, hogy még a héten átírjuk a törvényeket és marad minden a régiben.”
  • 17. macs 2012. július 17. 09:18
    „16. virág25,
    csak érdekesség:
    korhatár alatti öregségi nyugdíjas (1955. előtt született fegyveresek) 11 664 fő.
    Forrás:az ONYF honlapja”
  • 16. virág25 2012. július 17. 09:04
    „A rendőrök, BV-sek 40 évesen akarnak nyugdíjba menni mert az jár, a bírák és a professzorok meg el sem akarnak menni?! Hogy is van ez?”
  • 15. macs 2012. július 17. 09:03
    „OK! menjenek a bírák nyugdíjba, menjenek az orvosok, tanárok, és még nagyon sokan, akik állami alkalmazottak. Aztán, ha nem lesz elég tanár és be kell csukni a sulit, hát istenem. Aztán, ha a kórházakból hiányozni fognak az orvosok és be kell zárni a őket, hát istenem. És kéretik emlékezni a mostani hozzászólásokra akkor is, ha bekövetkeznek az iskola és kórház bezárások. :-)”
  • 14. spiler 2012. július 17. 07:20
    „hogy fogják kártalanitani őket
    remélem mi járulékosok is nyerünk a perbe és minket is kártalanit a király és nagyott mondó csapata!”
  • 13. bánki 2012. július 17. 02:57
    „Mert ?
    Vén hülyék !”
  • 12. studyfy 2012. július 16. 20:36
    „Eredmény: Standard alkotmánybírák - Fidesz alkotmánybírák 8-7”
  • 11. tom_peris 2012. július 16. 20:30
    „"az új alaptörvény szerint annak rendelkezéseit "történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni"."

    Háháháhá.. a sebtében összedobott fagyi visszanyal :D :D”
  • 10. Power 2012. július 16. 20:05
    „Érdekes, hogy a 7 fő ellenzőből ketten 65 felett, ketten 62 felett járnak és egy fő a napokban tölti be a 62. életévét.”
29 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Jobbik a halálbüntetés visszaállításáról egyeztetne

A Jobbik érdemi egyeztetést sürget a halálbüntetés visszaállításáról a pécsi gyilkossággal… Tovább olvasom