Délmagyar logó

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 35°C Még több cikk.

Alkotmányossági aggályok

A sopronkőhidai fegyházban a különleges biztonsági körlet szigorú feltételei alkotmányossági aggályokat vetnek fel. A börtönben őrök túlkapásairól első kézből nem kaptak hírt a fogvatartottaktól a Magyar Helsinki Bizottság helyszínen járt megfigyelői.
A legriasztóbbnak a sopronkőhidai fegyintézet úgynevezett különleges biztonsági körletének körülményeit említették a Magyar Helsinki Bizottság orvosból, jogászokból és civil emberi jogi szervezetek munkatársaiból álló börtönmegfigyelői csoportjának tagjai. Sopronkőhidán hárman töltik mindennapjaikat ebben a körletben, rendkívül szigorú fogva tartási körülmények között.

Sétálójuk egy betonkalitka

A zárka ablaküvege olyan fényáteresztő, hogy a külvilágból semmit sem láthatnak, miképpen nem találkozhatnak emberrel a kapcsolattartás engedélyezett formáin, például a havi egy látogató fogadásán kívül. Sétálójuk is egy betonkalitka. Minden esetben a büntetés-végrehajtás országos parancsnoksága dönt arról, kik kerülnek e körletbe. A különösen veszélyes bűnözőket, a már többször is megszökött vagy fegyőrre támadt rabokat, illetve olyanokat tartanak itt fogva, akik a börtönben követtek el szörnyű gaztetteket. Ettől függetlenül a Helsinki Bizottság börtönmegfigyelői csoportjának tagjai úgy gondolják, e körlet működtetése – és igen szigorú szabályzata – komoly alkotmányossági aggályokat vet fel. A különleges biztonsági körletre vonatkozó előírások keménysége már régóta kiváltja az emberi jogi szervezetek kritikáját és tiltakozását. A jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakított körlet Sopronkőhidán kívül még a sátoraljaújhelyi büntetés-végrehajtási intézetben működik.
– A zárt intézeti lét körülményei és a fokozott idegállapot okozta konfliktusok között mennyire érvényesülnek, illetve sérülnek a fogvatartottak jogai? E témában vizsgálódtunk a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben – mondta dr. Tóth Balázs jogász, programfelelős, aki kifejtette: a rabokkal – és a fegyőri, nevelői állomány tagjaival – való találkozás során a valós helyzet feltérképezésére törekedtek. Idén a sopronkőhidai intézet volt a hatodik, ahol ilyen jellegű vizsgálódást tartottak.

A fogvatartottak jogai

– A szabadságvesztés állami kényszerintézkedés, esetünkben ennek civil kontrolljáról van szó – hangsúlyozta dr. Tóth Balázs. – A fogvatartottak joga például, hogy konkrét tájékoztatást kapjanak a benti szabályokról, egészségügyi alapellátásban, megfelelő elhelyezésben részesüljenek. A három nap alatt az intézet összes részlegébe eljutottunk, közel száz elítélttel beszéltünk, hússzal négyszemközt. A kőhidaiak parancsnoka, dr. Pantali Zoltán ezredes korrekt és segítőkész módon támogatta munkánkat.
Dr. Tari Attila ügyvédként, Sárosi Péter a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megfigyelőjeként, dr. Szegedy András jogász külső munkatársként vett részt a Magyar Helsinki Bizottság sopronkőhidai munkájában. Tapasztalataikról elmondták: a sopronkőhidai fegyintézet korszerűsítésére az elmúlt évtizedben mintegy kétmilliárd forintot fordított a büntetés-végrehajtás, így az itteni elhelyezési körülmények átlagon felülinek mondhatók, de a tényleges létszám is több mint ötven százalékkal haladja meg a befogadóképességet. Ezért az országosan jellemző zsúfoltság itt is problémát okoz. A fogvatartottak önként jelentkezhettek négyszemközti beszélgetésre, s a közel hétszázból húszan éltek is e lehetőséggel. Ez sokkal kisebb szám, mint például a fővárosi gyűjtőben.

Túlzott verbális keménység

A fegyőrökre vonatkozó egyik tipikus panasz volt, hogy néhányuk túlzott verbális keménysége sérti a rabokat, ugyanakkor konkrét bántalmazásról senki nem tett említést, legalábbis első kézből nem. A nevelői állománnyal szintén folytattak beszélgetést a fegyintézet mindennapi gondjairól, a fogvatartottak viselkedéséről. „Nem tisztünk, hogy az igazságot kiderítsük, csak a helyzet regisztrálására törekedhettünk. Tapasztalatainkról jelentést állítunk össze, amelyben ajánlásokat fogalmazunk meg az emberi szabadságjogok börtönben és fegyházban történő maradéktalan érvényesülése érdekében” – zárták mondandójukat a Magyar Helsinki Bizottság megfigyelőcsoportjának tagjai.

Helsinki Bizottság

A Helsinki Bizottság emberi jogi szervezet. Nevét a helsinki záróokmányról (1975) kapta, amelyben az egykori Szovjetunió először vállalt kötelezettséget arra, hogy tiszteletben tartja az élethez, a személyi szabadsághoz fűződő emberi jogokat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hétvégi műsor

PÉNTEK Tovább olvasom