LMP: Orbán Viktor a diktatúra nyelvén szólalt meg

Az LMP véleménye szerint Orbán Viktor a diktatúra nyelvén szólalt meg akkor, amikor a napirend előtti felszólalásában az ellenzéki reakcióra válaszolva a demokratikus hatalomgyakorlás elvét szembeállította azzal, hogy mit gondolunk a jó életről - mondta hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján Schiffer András.

Az LMP frakcióvezetője szerint ugyanis egy demokráciában ez a kettő szorosan összefügg, mert elképzelésük szerint "egy demokrácia úgy néz ki, hogy különböző nézetű, hitvallású emberek beszélgetnek arról, hogy mit tartanak a jó életről".

A politikus hangot adott annak a véleményének, hogy aki alkotmányban akarja rögzíteni az adó és járulékpolitikát illetve a gazdaság és társadalompolitikai alapvető törvényeit, az a szavazókat megfosztja a választás lehetőségétől. "Orbán Viktor ezen az alkotmányon keresztül a magyar választókat meg akarja fosztani attól a lehetőségtől, hogy 2014-ben véleményt mondjanak arról, hogy nekik a szegényellenes, neokonzervatív, neoliberális gazdaság- és társadalompolitika kell-e vagy sem" - jelentette ki Schiffer András.

Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője reagál a miniszterelnök napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: MTI

Úgy fogalmazott, hogy ha az alkotmányban rögzítik és kétharmados többséghez kötik az adó és járuléktörvényeket, akkor kivonják a következő kormány kezéből annak lehetőségét, hogy ezeket úgy rendezze át, ahogy arra a választóktól felhatalmazást kapott. Hozzátette, hogy eközben a "2020-as évekig bebetonozott emberek" bármikor megvétózhatják a következő kormány költségvetési tervét. Véleménye szerint ezek azt jelentik, hogy Magyarországon ma nem lesz ellensúlya a többségi hatalomnak, "2014-től pedig egyetlen ellensúlya lesz, ez pedig a Fidesz. Ezt utasítjuk el" - mondta a politikus.

Lázár: a kérdőívekre válaszolók egyértelmű irányt szabtak

A Fidesz frakcióvezetője szerint az alkotmányról szétküldött kérdőívekre válaszolók egyértelmű irányt szabtak, világos értékeket fogalmaztak meg, amelyek szerepeltetése kötelességük, ezért a szükséges módosító indítványokat benyújtják.

Lázár János hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt, a miniszterelnök felszólalására reagálva, azt mondta: a családi szavazati jog ma könnyen lehet, hogy kimarad az alkotmányból, de ennek kapcsán a következő öt-tíz év legfontosabb társadalmi vitája előtt állnak.

A kormánypárti politikus hozzátette: azoknak is kell, hogy joguk legyen Magyarországon, akik ebben az országban tisztességesen adót fizetnek és eltartanak mindenkit, aki egyébként nem tud munkát végezni.

Az aktív korú keresők érdekében át kell gondolni, hogyan tudják az ő érdekeiket védeni, hogy a választási kampányok ne silányuljanak a 13.havi nyugdíj kérdéséve, hanem szóljanak azokról és azoknak is, akik ezt az országot eltartják - hangsúlyozta.

Lázár János a Fidesz frakcióvezetője felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén, miután ellenzéki politikusok reagáltak a miniszterelnök felszólalására. Fotó: MTI

Az életfogytiglani szabadságvesztés kapcsán világosnak nevezte az állásfoglalást, s felidézte, hogy a véleményt megfogalmazók közül több mint 825 ezren mondták azt, hogy a tényleges életfogytiglani intézményét be kell emelni az alkotmányba. Mi nem csak ezt fogjuk megtenni - folytatta - hanem szeretnénk, ha az önvédelemhez való jog és a tulajdon megvédésének joga is bekerülne az alaptörvénybe. Ez a büntetőpolitikának a három csapással együtt egy új irányt ad, amely első helyen a jogkövetőket tartja tiszteletben és azok érdekeit védi, s leszámol azzal a fogalommal, amely néhány éve megélhetési bűnözésként került be a közgondolkodásba. Lázár János leszögezte: megélhetési bűnözés nem létezhet ebben az országban.

A frakcióvezető arról, hogy a házelnök helyre utasította a bekiabáló kormánypárti képviselőket azt mondta, tiszteletben tartják amit mondott, csak hazugságok elhangzása közepette nehéz türelmet tanúsítani, az pedig felháborító, hogy egymillió választópolgár fontosnak tartotta az alkotmányozásban való részvételt, az LMP pedig nem tartja fontosnak, hogy parlamenti munkáját elvégezze, és parlamenti esküjének eleget tegyen. Szemben állnak azzal az egymillió emberrel, aki elmondta véleményét - mondta az ellenzéki párt képviselőihez fordulva.

Hozzátette: ez az egymillió sokkal több, mint ahányan az LMP-re szavaztak, érdemes lenne a véleményüket tiszteletben tartani. Felszólította az ellenzéki párt politikusait, jöjjenek vissza az alkotmányozásba, vegyenek rész a további vitákban, adják be módosító indítványaikat. Nem olyan lakossági fórumokat kell tartani, ahol három ember vesz részt, a törvényhozói munkára nem csak lehetőségük van, az kötelességük is - jegyezte meg.

Wittner Mária fideszes képviselő előző heti megjegyzésére reagálva azt mondta: az alkotmány a legnagyobb értékek között tartja nyilván a véleménynyilvánítás szabadságát, amit nem kívánnak semmilyen formában sem korlátozni.

A véleménynyilvánítás szabadságába a mi meggyőződésünk szerint Wittner Mária véleménye is beletartozik - hangsúlyozta a kormánypárti politikus annak kapcsán reagálva, hogy Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető azt tudakolta a kormányfőtől, hogy egyet ért-e a fideszes képviselő Horn Gyulát és Toller Lászlót érintő szavaival.

Orbán: a jogok mellett a kötelességek is

A válaszadók 91 százaléka ért egyet abban, hogy a megújuló Magyarországon az alapvető kötelességeink ugyanolyan fontosak, mint az alapvető jogaink, tehát azokat is deklarálni kell az alaptörvényben - mondta Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben.

A miniszterelnök a "Jelentés a nemzeti konzultációról" címmel, napirend előtt elmondott felszólalásában hozzátette: szintén több mint 90 százalékos egyetértés van arról, hogy a legfőbb közös értékeink számára, mint a család, a rend, az otthon, a munka és az egészség, kiemelt alkotmányos védelmet kell biztosítani.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszol a napirend előtti felszólalása után elhangzott reagálásokra az Országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: MTI

Ugyanekkora többség ért egyet abban, hogy a jövő nemzedékek iránt valamilyen formában alkotmányos kötelezettséget kell vállalni, vagyis alkotmányos garanciákat kell vállalni a jövő nemzedékek védelme érdekében - hangoztatta Orbán Viktor.

Lázár: több mint 40 kormánypárti módosító indítványt nyújtunk be

Várhatóan több mint 40 módosító indítványt nyújt be a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához a két kormánypárti frakció vezetője.

Lázár János Fidesz-frakcióvezető hétfői sajtótájékoztatóján közölte, a nemzeti konzultáció eredményei alapján minimum négy változtatást kezdeményeznek majd: az alkotmány ne tartalmazzon rendelkezést a gyermekek utáni szavazati jogról, alkotmányos alapelvként szabályozzák a tényleges életfogytiglan intézményét; emellett javasolják, hogy az alkotmány szóljon a parlamenti bizottság előtti megjelenésről és a Kárpát-medencében őshonos fajok védelméről is.

Speciális szabály az alaptörvény kihirdetésére

Speciális szabály vonatkozik majd a jogalkotási törvényben az alkotmány kihirdetésére, miután az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén a kormányoldali többség támogatta a fideszes Gulyás Gergely erre vonatkozó indítványának tárgysorozatba vételét és általános vitára bocsátását.

A javaslat értelmében a jogalkotási törvény kiegészülne azzal, hogy az Országgyűlés által elfogadott "alaptörvény és az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések kihirdetés során történő megjelölése a címet és a kihirdetés napját foglalja magában".

Répássy Róbert, a közigazgatási tárca igazságügyért felelős államtitkára a testület előtt rámutatott: az előző kormány idején úgy módosították az úgynevezett jogszabály-szerkesztési rendeletet, hogy az alkotmányt és annak módosításait nem az elfogadott törvény számával kell kihirdetni, hanem a kihirdetés napjával kell megjelölni. Jelezte, hogy az elmúlt fél évben elfogadott minden alkotmány-módosítást így jelöltek meg.

Viszont a jogalkotási törvény nem tartalmazott speciális rendelkezést az alaptörvény kihirdetésére és megjelölésére, ezért indokolt ez a jogalkotási törvényi módosítás - tette hozzá a kormány képviselője.