Délmagyar logó

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 2°C | 13°C Még több cikk.

Állatjólét – szemléletváltozás és támogatás

Kevés területen tapasztalható akkora változás az Európai Unióban, mint az állatjólét megítélésében. A haszonszerzés mellett nem jutott energia és idő, hiányzott az „intellektuális lelki alkat" az állatok közérzetével való foglalkozásra – eddig.
Naptejjel keni be malacát egy angol gazda. Fotó: MTI
Tudjuk – szemben a kedvtelésből tartott kedvencekkel –, a gazdasági céllal tartott állatokat iparszerűen tenyésztik, hizlalják. Sok esetben minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben élik le életüket, és érik el feldolgozási állapotukat. Gyakran tapasztalható, hogy az állatok tenyésztési helyről a vágóhelyig történő szállítása sem megfelelő. A szárnyasok szállítás közben sok esetben gyakran roncsolt állapotba jutnak a „végcélhoz". Előfordul, hogy a juhok, a sertések a megrakott teherautókon egymást tapossák szét, csontjaikat törik a hosszú út alatt.

Uniós állásfoglalás

Az állatok levágása, feldolgozása ilyen előzmények után történik meg. Mindez pedig a szakértők – így Kölcsei Tamás – szerint az állatok húsából készült áruk minőségének rovására megy a legtöbb esetben. Ezért sokak úgy gondolják: megérett arra az idő, hogy ezen a tűrhetetlen állapoton változtassunk. De az állatok védelme és az állatjólét megítélése nemcsak „erkölcsi" megfontolásból fontos, hanem azért is, mert ezáltal biztosíthatja az ember az állatok egészségének megőrzését és a megfelelő élelmiszer-minőséget is.

Az EU-ban 2001 júniusában a Göteborgi Tanács kijelentette: az állatjóléti fejlesztések a Közös Agrárpolitika (KAP) részét képezzék. Az állatvédelem az EU Vidékfejlesztési Rendeletében központi helyet kapott.

Pénzzel ösztönöznek

A VFR egy sor olyan intézkedést foglal magában, amelyek lehetővé teszik, hogy azok a termelők, akik jobb, komfortosabb körülményeket biztosítanak az állatoknak, pénzügyi támogatásban részesüljenek az uniótól. Az állatok jóléte szempontjából az idevonatkozó uniós rendelet intézkedéseinek különös jelentősége van, mivel „agrár-környezetgazdálkodás és állatjólét" címen támogatást biztosítanak azoknak a gazdáknak, akik „állatjóléti kötelezettséget" vállalnak a szokásos jó állattartási körülmények biztosításán felül. A támogatás – amellett, hogy ösztönzőként működik – az állatjóléthez kapcsolódó többletköltségek és a kieső jövedelem fedezetére is szolgál.

Mint az unió tagjának, hazánknak is be kell tartani az előírt állatjóléti előírásokat, melyek az állattartás szinte valamennyi fázisára vonatkoznak, és előírják a gazdálkodók teendőit. Az állatjólét fokozása – jobban mondva legtöbbször csak a minimálisan előírt kritériumok betartása – az állattartó telepeken, mindenek előtt az épületekben a technológiai állapot gyökeres megváltoztatását jelenti.

Ebben segíti a magyar gazdálkodókat a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (NVT) meghatározott támogatás. A NVT alapján az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) részlege és a központi költségvetés révén nyújtott támogatás igénybevételéről a 86/2005. (IX. 27.) FVM rendelet ad részletes tájékoztatást. A jelenlegi technológiai állapot megváltoztatására, és az ehhez szükséges beruházási költségek finanszírozására – részben a kieső jövedelem pótlására – a gazdáknak támogatás adható.

Hazai helyzet

Valószínűleg – véli a szakértő – a jelentős uniós támogatások Magyarországon is hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdálkodók, szakítva az állatjólét kérdését semmibe vevő, korábbi szemléletmóddal, az EU-s pénzek felhasználásával az NVT adta segítséggel gyökeresen változtassanak az eddigi gyakorlaton. Az állatok tehát ne embertelen körülmények között, hanem a civilizált emberek elvárásainak megfelelően éljenek Magyarországon is.


Mi változzon?

Az épületek padozatának könnyen tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek, szilárdnak, simának, sérülésektől mentesnek kell lennie. Emellett a víz elvezetéséhez megfelelő lejtést kell kialakítani, de a csúszásmentességre ügyelve. A világítás, a hőmérséklet, a relatív páratartalom, a levegő portartalma és az egyéb környezeti feltételek – gázkoncentráció és zajintenzitás – értékei az állatra nem lehetnek káros hatással. Az állattartó köteles úgy kialakítani az állattartás személyi- és tárgyi feltételeit, hogy az biztosítsa az állatok megfelelő és biztonságos elhelyezését, valamint megakadályozza az állatok szökését. A megkötve tartott vagy mozgásukban egyéb módon korlátozott állatok számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét. A szabadtartás esetén védeni kell az állatot a szélsőséges időjárástól, valamint az egészségükre ártalmas egyéb káros környezeti hatásoktól. Gondoskodni kell az adott állat fajának, fajtájának, korának, ivari sajátosságainak és élettani állapotának megfelelő férőhelyről. A tartási körülményeket úgy kell kialakítani, hogy az állat hozzáférjen a pihenő-, etető-, itató- és trágyázótérhez. Technológiai fejlesztésekkel – például a zárt elhelyezés esetén – meg kell szüntetni az épületekben a szerkezeti elemek éles széleit és kiálló részeit. A felhasznált anyagok az állatoknak nem okozhatnak kellemetlen érzést, sérülést. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orchidea Hotel Mosonmagyaróvári csoport

Máriakálnok–Dunakiliti 2–7 (1–1). Gsz.: Mátyás, Fülöp, ill. Kurucz (3), Sipos, Hajós,… Tovább olvasom