Délmagyar logó

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 13°C | 22°C Még több cikk.

Almunia: nagy a közfinanszírozási kockázat Magyarországon

Az euróövezet szinte összes országa visszakerülhet az államháztartási hiány előírt szintje - a hazai össztermék 3 százaléka - alá legkésőbb jövőre. Ezt az euróövezeti országok pénzügyminiszterei és Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse hétfőn este állapította meg.
A biztos szerint a notórius szabályszegők közül, Franciaország, Németország és Görögország már idén leszoríthatja deficitjét a megkívánt szint alá a pénzügyi szigornak és a gazdasági növekedésnek köszönhetően, és a határt jövőre sem lépik túl. Jövőre várhatóan Olaszország is csatlakozik hozzájuk, bár ott a miniszterek némelyike még lát kockázatokat a további időszakot illetően.

Mindez visszaállíthatja az euróövezeti fegyelem némileg megtépázott presztízsét, miután a legfontosabb országok évekig nem tudták tartani magukat a közös pénz stabilitását garantálni hivatott előírásokhoz. A stabilitási paktumot tavaly korszerűsítették - így az Európai Bizottság már nagyrészt megelégszik a jó irányba tett lépésekkel, a deficitcsökkentés fenntartható irányzatával -, de igazán jól csak akkor működhet, ha a kritérumokat betartják a tagországok.

Almunia kijelentette: a bizottság úgy ítéli meg, hogy jövőre javaslatot tehet a miniszteri tanácsnak a a hiánytúllépés miatt Francaiország és Németország ellenn indított fegyelmi eljárás befejezésére. Ez már a második eljárás. A nagyobb euróövezeti "határsértők" közül korábban Olaszország haladékot - két évet -, Németország és Franciaország pedig már 2003. novemberben gyakorlatilag eljárási kegyelmet kapott a pénzügyminiszteri tanácstól, a brüsszeli bizottság tiltakozása ellenére.

A pénzügyi biztos arról is szólt, hogy a közfinanszírozási kockázatok nagyok Csehországban, Görögországban, Cipruson, Magyarországon, Portugáliában és Szlovéniában.

Tavaly az EU 25 tagjának összes államháztartási hiánya az összes GDP 2,3 százalékát tette ki, a 2004-es 2,6 százalék után. A tizenkét euróövezeti ország összesített hiánya az ottani teljes GDP 2,4 százaléka volt, a 2004-es 2,8 százalék után. 2003-ban az összesített hiány az EU mostani 25 tagjánál a GDP 3,0 százaléka volt, az euróövezetben szintén a GDP 3,0 százaléka.

Németország tavaly negyedik éve, Olaszország harmadszor lépte túl az államháztartási hiányra megállapított, 3 százalékos GDP-arányos riadóértéket, az EU statisztikai hivatala szerint. Franciaország, háromévi szabályszegés után, kissé elmaradt a 3 százaléktól. Hét EU-tagországban haladta meg tavaly az államháztartási hiány a GDP 3 százalékát, tíz tagországban elmaradt a 3 százaléktól, nyolc tagországnak viszont többlete volt, a legnagyobb Dániának, Svédországnak és Finnországnak. Tizennyolc tagországban javult, hétben romlott tavaly az államháztartás helyzete.

Németország esetében nem aggasztja a minisztereket a jövőre bejelentett adóemelés sem. Az eurótanács tagjai szerint a 3 százalékpontos áfaemelés - 19 százalékra - várhatóan nem fogja vissza túlságosan a gazdasági növekedést.

A résztvevők többsége derűlátónak mutatkozott az uniós gazdasági növekedési kilátásokat illéetően. Úgy ítélték meg, egyelőre mind az exportteljesítmény, mind a beruházások jó ütemben haladnak, és remény van a tendencia folytatódására.

Az eurózóna minisztereinek ülése után kedden mind a 25 EU-tagország pénzügyi tárcájának vezetője találkozik. Az ülésen a magyar konvergenciaprogram és deficit is téma. A miniszterek várhatóan ajánlásokat fogalmaznak meg a túlzott államháztartási deficit középtávú leszorításának biztosítása érdekében, ugyanakkor elfogadják a nyár végére teljesen átdolgozott konvergenciaprogramot.

A tanács várhatóan reálisnak minősíti, hogy Magyarország 2008-ról 2009-re módosította az euróbevezetéshez tervezett hiánykorrekciós pálya céldátumát.Kérik majd azt is, hogy a kormány szigorúan hajtsa végre a szükséges intézkedéseket a fenntartható csökkentési ütem biztosításához, illetve legyen kész pótlólagos intézkedésekre, ha ez szükségesnek bizonyul.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meddig tarthatnak a demonstrációk?

Tovább olvasom