Délmagyar logó

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 14°C Még több cikk.

Alvászavar tüdőbetegségekben

Elsőként tekintsük át azokat a tüdőbetegségeket, melyek kialakulásában szerepet játszhat a stressz.

A testi és lelki gondok közötti összefüggés felismerése nem új keletű: régi tapasztalat – sőt, mindnyájan tapasztalhattuk magunkon –, hogy ha valamilyen testi problémánk jelentkezik, legyen az akár egy átmeneti vírusos torokgyulladás, rögtön elkedvetlenedünk, esetleg kissé szorongunk, gyorsabban ver a szívünk, hogy mikor jövünk már rendbe.

Magas vérnyomásban, fekélybetegségben szenvedők maguk is észre szokták venni magukon, hogy testi problémáik pontos gyógyszerszedés mellett is különösen akkor hajlamosak kiújulni, ha megerőltetik magukat, szorítják őket a határidők. A stressz első jele nagyon gyakran alvászavar formájában jelentkezik, ha tehát legalább az alvást sikerül rendezni, sok lelki – és testi! – problémának is elejét vehetjük.
Elsőként tekintsük át azokat a tüdőbetegségeket, melyek kialakulásában szerepet játszhat a stressz, és maguk is a továbbiakban stresszkeltő tényezőként alvászavart, pánikrohamokat vagy depressziós problémákat okozhatnak.

Testi baj és depresszió

A krónikus testi megbetegedések  – ilyenek például a vérnyomásproblémák, keringési zavarok, a tüdőasztma, a cukorbetegség, a fekélybetegségek és a bélgyulladások vagy a fájdalommal járó ízületi gyulladások – különösen gyakran vezetnek depresszió, alvászavar megjelenéséhez. De a kölcsönhatás fordítottan is igaz, ha valaki tartósan sok stressznek van kitéve, túlhajtja magát, nincs elég ideje a megfelelő pihenésre és kikapcsolódásra, az a testi betegségekre is fogékonyabbá válik.

Szénanátha és asztma

Az alvászavart okozó tüdőgyógyászati betegségek közül elsősorban a szénanátha és az asztma emelendő ki. A szénanáthás beteg életét gyakran keseríti meg az éjszakai alvászavar – melynek  hátterében a fokozott orrdugulás áll. Asztmás betegek esetében az asztmára jellemző légúti szűkület hajnali 4 óra tájban a legkifejezettebb, így ezen tünetek megjelenése éjszakai felébredéshez vezet. A kialvatlanság nappali következménye az álmosság, a koncentrálóképesség csökkenése, figyelmetlenség, feledékenység, reggeli fejfájás, és tartós fennállás esetén egyértelmű depresszió.

Alvási elégtelenség

Az alvászavarok 95 százaléka úgynevezett alvási elégtelenség (inszomnia), és csupán 5 százalékban fordul elő az úgynevezett apnoészindróma. Ebben az esetben ismételt éjszakai légzéskimaradás észlelhető – melyet általában csupán a hozzátartozó vesz észre. Előfordulhat ennek következtében is éjszakai felébredés, az ebből adódó legkomolyabb gond azonban az, hogy a légzéskimaradás miatt csökken a vér oxigéntartalma, romlanak az agyi keringési viszonyok, ami tartós fennállás esetén komoly szellemi leépüléshez vezethet. Az apnoé okai között szerepelhet a torok és a felső légutak elzáródása, de a túlsúly, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás is szerepet játszhat előidézésében. (Megjegyzendő, hogy a központi idegrendszerben elhelyezkedő légzőközpont rendellenes működése gyakrabban képezi az apnoé okát, mint helyi tüdőgyógyászati betegségek.)

Hajnali felébredés

A tüdőbetegségekben észlelhető alvászavar legfőbb jellegzetessége, hogy éjszakai vagy hajnali felébredés formájában jelentkezik, az elalvás nem szokott problematikus lenni, következménye viszont nappali fáradtság, erőtlenség, ingerlékenység, teljesítménycsökkenés. A terápia kettős: a tüdőbetegség megfelelő kezelésbe vétele alapvető fontosságú, nem mellőzhető azonban az alvászavar – vagy a kísérő szorongásos, rossz hangulattal járó lelki tünetek – átmeneti, párhuzamos terápiája sem a megfelelő gyógyulás érdekében.

A stressz hajlamosít

Pszichés szempontból elmondható, hogy a fentiekben említett, tartósan fennálló túlterheltség, stressz, és a következtében kialakuló rosszabb hangulat szintén hajlamosít asztmás és szénanáthás panaszok megjelenésére az immunrendszer gyengébb működésének következtében. Ugyanakkor kiemelendő az éjszakai pánikroham: a szénanátha, az orrdugulás, az asztmás szűkület fokozódása vezethet komoly szorongással járó felébredéshez (ez az éjszakai pánikroham), de az is nagyon gyakori,  hogy az éjszakai pánikroham mögött semminemű testi/szervi eltérés nem deríthető ki annak ellenére, hogy a tünetek testi betegség képében látszanak jelentkezni. Kivizsgálás nem mellőzhető, ebben az esetben fontos kardiológus bevonása is.

Dr. Czompó Márta tüdőgyógyász főorvos, Dr. Radics Judit pszichiáter főorvos, magatartástréner

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új üzemet kellene építenie a kínai befektetőnek

Szegeden a múlt rendszerben tízezreket foglalkoztató textilipar a 90-es években összeomlott, ma… Tovább olvasom