Délmagyar logó

2017. 11. 25. szombat - Katalin 3°C | 12°C Még több cikk.

Amikor a stressz mozgatja a testet

Számtalanszor hallani a stressz, a feszített életmód hatásairól. A stresszben élő szervezet egy darabig képes állandó túlhajtottságban működni, de aztán vészjeleket küld.
Ezek szervi elváltozások formájában jelentkeznek: fáj a hátunk, leszakad a derekunk... De vajon mit okoz pontosan, s miről ismerjük fel az alattomos tünetegyüttest?

A válasz kézenfekvőnek tűnik: a stresszes ember feszült, ideges, gyakran mérges. De ki kell ábrándítanunk az olvasót: bár a stressznek vannak érzelmi jelei, sokkal veszélyesebb az, amit testünkben okoz. A stresszt – amely valójában a szervezetünket érő, befolyásoló külső környezeti hatások összessége – hajlamosak vagyunk „menedzserbetegségnek" titulálni, holott stresszhelyzetet számos más hatás, például válás, házasság vagy akár gyerek születése – tehát pozitív és negatív helyzet egyaránt – előidézhet. Egy dolog azonban mindig ugyanaz: az idegrendszer állandó feszültség, túlterheltség alatt áll.

Az azért tény, hogy a stresszhelyzetet leggyakrabban a munkahelyünkön ránk nehezedő nyomás, a magas elvárások idézik elő. Mert mit csinál az az ember, akitől eleve magas teljesítményt várnak el? Rátesz még egy lapáttal, azaz minden eszközt, minden képességét beveti, hogy megfeleljen az elvárásoknak – ezzel pedig tovább terheli idegrendszerét...

Figyeljünk a vészjelzésekre!

A szervezet ezt a túlhajszoltságot egy ideig tolerálja – aztán elkezd vészjeleket küldeni: gyakori kezdeti tünet, hogy testünk két fontos izomterülete – a csuklyásizom és a deréktájon elhelyezkedő izmok – megfeszülnek, görcsössé válnak. Először csak az izmok vérellátása romlik, majd a folyamatos izomfeszülés fájdalomhoz vezet, a szervezet pedig automatikusan arra törekszik, hogy olyan testhelyzetet vegyen fel, amellyel a fájdalmat csökkenteni tudja. Ennek eredményeként kialakul egy olyan rossz tartás, amely a gerincoszlop deformitásához, és akár a csigolyák sérüléséhez vezethet.

Mit él meg ilyenkor a stresszes ember? Fáj a háta, leszakad a dereka, a valódi okokról azonban gyakran nem szerez tudomást. Pedig a szakirodalom – többek között dr. Ormos Gábor, a depresszió és a gerincproblémák szakértője – szerint a gerincbetegségek és derékfájások 62 százalékát a stressz és a depresszió okozza! Ilyenkor hamar előkerülnek a fájdalomcsillapítók, a cigaretta, a kávé, és persze ne feledkezzünk meg a leggyorsabban elérhető örömforrásról, a túlzott evésről sem...

Apró lépések, tudatosan

Pedig a stressz hatásai egyszerűen és gyorsan orvosolhatók! A mindennapokban is számos technika van, amit alkalmazhatunk ellenük, ami azért is fontos, mert a tartós stressz gyakran vezet depresszióhoz. A legősibb módszer a tudatos mély légzés, ami ugyan szinte „túl egyszerűnek" tűnik, mégis már néhány mély lélegzetvétel után érezzük, hogy szervezetünk ellazul, megnyugszik. Ez azért is fontos, mert testünk a stresszhelyzetre ugyanúgy reagál, mint amikor veszélyben vagyunk: áttér a felszínes légzésre.

A másik egyszerű módszer, ha időnként beiktatunk tíz perc szünetet, például tíz perc sétát a friss levegőn, a munkánkba. Ettől nemcsak jobban érezzük magunkat, de – és ennek főnökünk is örülni fog – jelentősen megnő a teljesítményünk, hatékonyabb lesz a munkánk is, a szervezet ugyanis „10 percnyi" friss levegőtől radikálisan regenerálódik.
Különösen fontos, hogy ha szembesülünk stresszes életmódunkkal, tudatosan foglalkozzunk vele. Ha ugyanis agyunk tudatos szinten foglalkozik a problémával, akkor igyekszik azt meg is oldani, amiben mi is segíthetünk azzal, hogy teszünk a testi tünetek ellen: gondosan megválasztjuk fekvőhelyünket, biztosítva ezzel a gerinc és az izomzat gyors regenerációját. Higgyük el, szervezetünk rövid időn belül meghálálja a gondoskodást!

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Farkas Péter lett a Széchenyi ESE elnöke

Kuti József, az egyesület alapítója, első elnöke a Széchenyi ESE közgyqlésén bejelentette:… Tovább olvasom