Délmagyar logó

2017. 10. 20. péntek - Vendel 9°C | 24°C Még több cikk.

Amikor liftezik a lélek

Hol nagyon fölhangolt, hol nagyon letört a bipoláris – korábbi nevén mániás – depresszióban szenvedő ember. A betegség azért is veszélyes, mert mindkét szakaszában komoly az esély az öngyilkosságra – hívja föl a figyelmet a szakember. A végletes hangulati szélsőségek betegsége biokémiai egyensúlyzavarra vezethető vissza.
Hogy mikor érzi a beteg magát fönt és mikor lent, ez személyfüggő. Dr. Temesváry Beáta, a szegedi kórház osztályvezető főorvosa, az orvostudomány kandidátusa ismert olyan beteget is, aki hatvanéves koráig kizárólag nyomott hangulatú volt, és aztán, mintha kicserélték volna – ezzel összefüggésben létezik olyan fölfogás is: minden depresszió bipoláris depresszió, csak időbe telik, míg az egyik hangulati szélsőség átcsap a másikba. Ugyanakkor olyan betegről is említést tesz, aki rendkívül rövid időn belül, és gyakran zuhan, illetve emelkedik egyik periódusból a másikba.

Gyermekkorban

Sokáig nem volt közismert: már gyermekkorban is jelentkezhet depresszió. Ha a gyermek befelé forduló, zárkózott, a szülők gyakran azt mondják, hogy túlságosan el van kényeztetve. A szülőnek figyelnie kell arra, ha a gyerek oktalanul kedvetlenné, szomorúvá válik. Ha ez két-három hétnél tovább tart, sürgősen kezelést igényel. A gyermek- és a serdülőkori öngyilkosságok hátterében is gyakran a kezeletlen depresszió áll.

Mi jellemzi a hangulati szélsőségeket? Amikor „liftezik a lélek", és épp „lenn" van, a helyzet az unipoláris depresszióhoz hasonló, olyannyira, hogy öngyilkossághoz is vezethet. Amikor pedig az illető hangulata az ellenkező pólusnál van, a túlzott teljesítményvállalástól kezdve az – olykor teljes eladósodáshoz vezető – vásárlási rohamokon át a kritikátlan szexuális életig sok minden jelentkezhet. Jellegzetes például, hogy serdülőkori fiatal lányok, akik korábban rendkívül szolidak voltak ilyen szempontból, egyszer csak nagymértékű szexuális kicsapongásokba kezdenek. Ezt a laikus környezet legtöbbször teljesen félreértelmezi, holott ilyenkor baj van. Ellentmondásosnak látszik, de ez esetben is előfordul öngyilkosság, mert a beteg csak látszólag felfokozott-jókedvű, a valóságban egyáltalán nem az.

Divat, de mégsem

Albert Györgyi újságíró, televíziós személyiség könyvet írt depressziójáról, és újabban egyre több „sztár" vall hasonlóképp állapotával kapcsolatban. E kiteregetés – egyes vélemények szerint – korántsem biztos, hogy hasznos, mert a közvélemény szemében e betegség komolytalanná válik, egyfajta divattá, amivel fel lehet vágni. S ez tovább nehezíti a legtöbb beteg helyzetét.

S mi váltja ki a hangulati szélsőségeket? Alapvetően biokémiai egyensúlyzavar; külső történések, hasonlóképp az unipoláris depresszióhoz, nemigen befolyásolják. Tehát egy „feldobott" szakaszban lévő ember attól függetlenül „feldobott", hogy erre nincs semmi oka, és fordítva. Az említett egyensúlyzavar gyógyszerekkel helyre is állítható – a depresszió ma már általában a jól kezelhető betegségek közé tartozik. S hogy hányan szenvednek depresszióban Magyarországon? Egy adat szerint a lakosság mintegy 15 százaléka esetében előfordul élete egy szakaszában – nőknél gyakoribb, 20 százalék is lehet –, akik hosszú távon szenvednek benne, azok aránya 2-4 százalék lehet.

A depresszió legyen unipoláris vagy bipoláris, jelentkezésére azért is nagyon kell figyelni, mert legalább négy-ötszörös – más adatok szerint nyolc-kilencszeres – a depressziósok esélye másokhoz képest arra, hogy szívinfarktust kapjanak. Amikor az egészségügyi rendszer átalakítása során a döntéshozók nem figyelnek eléggé a lelki betegségek gyógyítási lehetőségeinek megtartására, voltaképpen sok testi betegség előretörését is elősegítik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Érettségi: Ady, Csokonai, Sánta

Hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel folytatódnak az idei érettségik. E tárgyból… Tovább olvasom