Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Anikóra már vigyáznak

Nagyon sok, gyerekek elleni szexuális erőszak történik – ahogy minden szempontból durvul a világ, egyre több. S ezeknek csak egy része kerül nyilvánosságra. A szegedi A. Anikó egy teljes évig hordozta magában titokként, hogy szexuális erőszak áldozata lett.
– Ismerősök erőszakoltak meg, ketten. Tizenkét éves sem voltam – mondja a tizennégy esztendős A. Anikó. A szegedi kislány – gyámja kérésére a nevét megváltoztattuk – kerek esztendeig hallgatott a történtekről, és már hosszú ideje szakemberhez jár, hogy túl tudja tenni magát az egykori borzalmakon. Ül Anikó a gyermekklinika folyosóján, a falra festett rajzfilmfigurák alatt, maga elé néz, s fölidézi a történteket. – Társaságban voltunk, este volt, végül hárman maradtunk. Mondták, menjünk el sétálni. Jó, mondom, még van egy kis időm a buszindulásig.
Leültünk, beszélgettünk. Mondom, én most már megyek, mert megy a buszom. Erre azt mondja az egyik srác a másiknak, elkezdjük? Hát ezek meg mit akarnak elkezdeni, gondoltam. De még végig sem tudtam gondolni, már rám is támadtak. Sikítani nem is tudtam, befogták a számat, betömték, letépték a ruhámat. Ott feküdtem a földön, mint egy darab fa, sokkos állapotban. Miután vége lett, mondták, öltözzek föl és tűnjek el.

Anikó sokáig kizárólag csak naplójával osztotta meg a történteket. A magában hordozott, nyomasztó események hatására egy hónapra kórházba került. Benn sem osztotta meg titkát senkinek. Végül egy év múlva – mert anyukája időközben próbálta kérdezgetni, mi van vele –, egyszer csak elsírta magát otthon, s a szülő onnan már tudta, mi történt a kislánnyal...

Dr. Szalma Ibolya, a gyermekklinika szakpszichológusa, akihez a kislány rendszeresen jár, mondja: nagyon sok hasonló esettel találkozott már pályafutása alatt. A gyerekek nem mernek beszélni, és ha mernek, akkor sem biztos, hogy a felnőttvilág hitelt ad szavainak. A szakember elmesél egy esetet, mellyel klinikai szakpszichológusként került kapcsolatba: egy négyesztendős kislányt zaklatott egy férfi még 2005-ben. Anikó elmondta az esetet a szüleinek, följelentették, így került hozzá, pszichológiai vizsgálatra. Kirendeltek szakértőnőt, szakértőférfit, volt két bírósági tárgyalás, és végül a férfit fölmentette a bíróság – nem adtak hitelt a szavainak. – Nagyon fontos lett volna, hogy kitöröljük a kislány fejéből az eseményt, s erre, a hosszas procedúra alatt, fixálódott. Örök életében emlékezni fog rá – mondja dr. Szalma Ibolya.

Másik esetet is elmond: a szülők váltak, az apa szexuálisan zaklatta a gyermeket – akit aztán, az ítélet után, mégis ő nevelhet. Az ilyen és hasonló esetek is közrejátszanak abban, hogy az ilyen ügyek sokszor nem kerülnek rendőrség, bíróság hatáskörébe. Visszatérve Anikó esetére: még csak most lép serdülőkorba, most kezdődnek majd életében a tinédzserekre jellemző „lelki felfordulások" – és rendkívül fontos, hogy ebben a labilis időszakban a gyermekkorában elszenvedett, soha el nem felejthető, sokkoló élmény hatására ne legyen még a szokásosnál is labilisabb. – Anikó tudja, hogy velem mindent megbeszélhet, a tabukat is – mondja. Így minden remény megvan arra: a tizenkét évesen elszenvedett bántalmazás nem határozza meg életét.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csak Hitzfeld elégedett

Ottmar Hitzfeld, a Bayern München edzője játékosai küzdeni tudását dicsérte az AC Milan elleni,… Tovább olvasom