Délmagyar logó

2018. 01. 22. hétfő - Vince, Artúr -3°C | 4°C Még több cikk.

Antal-évforduló - Boross: a nemzet szerencséjének kell tekinteni

Politikai értelemben és személyiségét tekintve is "korának embere" volt Antall József - mondta Franz Vranitzky volt osztrák kancellár.
Franz Vranitzky volt osztrák kancellár: "korának embere volt"

Politikai értelemben és személyiségét tekintve is "korának embere" volt Antall József - mondta Franz Vranitzky volt osztrák kancellár az MTI-nek.

Vranitzky, aki az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) színeiben 1986 és 1997 között több egymást követő kormány élén is irányította az osztrák politikát, felidézte, hogy számos alkalommal találkozott Antall Józseffel a miniszterelnöksége idején. A politikától azóta visszavonult egykori kancellár kiemelte: annak ellenére, hogy különböző pártcsaládokhoz tartoztak, jól megértették egymást.

"Az átalakulás, a nagy remények és nagy várakozások időszaka volt" - idézte fel a kelet-közép-európai rendszerváltások éveit Vranitzky. "Antall politikailag és személyiségét tekintve is korának embere volt" - jelentette ki.
A volt kancellár kitért arra is, hogy az osztrák kormánynak Antall József személyében nagyon jó partnere volt. Vranitzky visszaemlékezése szerint az akkori osztrák és a magyar kormány közötti kapcsolatokat két fő téma határozta meg. Az egyik a jó szomszédsági kapcsolatok erősítése volt, a másik "annak tudata, hogy Közép-Európában új politikai, gazdasági struktúráknak kell létrejönniük". "Ezen a téren minden kérdésben egyetértettünk" - mondta Franz Vranitzky.

Mint elmondta, az átalakulóban lévő Közép-Európa sok érintkezési ponttal szolgált az osztrák és a magyar politika számára. Példaként említette, hogy Antall miniszterelnökségének kezdetén Csehszlovákia szétválása Csehországra és Szlovákiára még nem volt eldöntött kérdés, és ez volt az az időszak is, amikor útnak indult a Közép-európai Kezdeményezés (KEK). "Sok olyan téma volt, amely összehozott bennünket" - fogalmazott Vranitzky.

Boross Péter: Antall Józsefet a nemzet szerencséjének kell tekinteni

Antall Józsefet a nemzet szerencséjének kell tekinteni, mert az első szabadon választott kormány elnöke felkészült, higgadt, távlatokban a nemzet érdekeit szolgáló politikai személyiség volt - nyilatkozta Boross Péter, az Antall-kormányt követő kabinet miniszterelnöke az MTI-nek abból az alkalomból, hogy csütörtökön emlékeznek meg a néhai kormányfő halálának huszadik évfordulójáról.

Minden társadalmi változás kiemeli a személyiségek szerepét, az 1990. májusi választások MDF-sikerét pedig Antall József karaktere határozta meg - mondta a volt kormányfő. Az MDF azért tudta megnyerni a választást, mert Antall József személyében olyan ember állt az élén, akinek kisugárzása volt, akire felfigyeltek, aki imponálni tudott - emelte ki.

Az akkori politikai közegben nem volt hozzá fogható politikai egyéniség, megjelenése pedig hitelt adott az általa képviselt kereszténydemokrata szellemiségű politikai irányzatnak. Emberi alkata olyan volt, hogy figyelni kellett rá, tudástöbblete pedig a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain is meghatározó szerepet játszott - állapította meg.

Boross Péter úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy "a magyar történelem folyamán miniszterelnök ilyen nehéz helyzetbe került volna, mint Antall József", hiszen frissen megismert politikusokra számíthatott a kormányzásban, de kollégái kiválasztásához megfelelő emberismerete volt. Neki éppen azért volt különleges szerepe, mert volt tekintélye meghatározni azt az irányultságot, amelynek a szellemében kormánya működött - jegyezte meg.

Az Antall-kormánynak "mérhetetlenül sok volt az elvégzendő feladata, hihetetlenül sokat ülésezett, eleinte majdnem operatív jelleggel", mert az MDF programjának jogszabállyá alakítása nem volt egyszerű folyamat. 1992 körül jött el az az idő, amikor a kormányülések sokkal lényegre törőbbek, és emiatt rövidebbek lehettek - idézte fel.

Annak a véleményének adott hangot, hogy a lehető legjobb megoldásokat, döntéseket hozta az adott helyzetben az Antall-kormány, ezért sikeresnek tekinthető a kormányzati időszaka, annak ellenére, hogy többek között olyan körülmények között kellett kormányozni, amelynek során az ország exportpiacának 30-40 százaléka összeomlott.

A kormány világosan meghatározta, hogy polgári Magyarországot akar létrehozni, nagy hangsúlyt helyezett a magyarságtudatra, amelyet azelőtt évtizedekig "rongáltak olyan irányzatok, amelyeknek a nemzet sorskérdései sosem voltak fontosak". Ugyancsak fontos feladatának tekintette az Antall-kormány a demokratikus követelményeknek megfelelő törvények megalkotását, amelyek elfogadhatók lehettek mindenki számára - sorolta Boross Péter.

Emlékeztetett arra: az 1990-ig felvett, mintegy 20 milliárd dollár összértékű kölcsönök visszafizetésének kötelezettsége is nagy súllyal nehezedett az Antall-kormány vállára, és "ilyen körülmények között ment végbe a sok gondot jelentő privatizáció". A földtulajdon rendezését, a kárpótlást is meg kellett oldani, miközben az ország el volt adósodva, devizatartaléka nem volt, és a nagy üzemeik nem kaptak megrendelést, illetve ha kaptak, legtöbbször akkor sem fizették ki őket.

Az Antall-kormánynak éppen ezért "a tojástánchoz hasonló mérlegeléssel kellett állást foglalni egy-egy kérdésben", nem beszélve arról, hogy 1991-ig fennállt a veszélye a szovjet kommunista visszarendeződésnek. A lehető legalkalmasabb megoldást kereste mindig ez a kormány ilyen körülmények között, és ez a törekvése sikeres volt, amit jól mutat egyebek mellett az alapjoganyag máig ható érvényesülése - hangsúlyozta.

Antall Józsefre nagy nyomás helyezkedett a nagykoalíció érdekében, tehát azért, hogy az SZDSZ-t vonja be a kormányzásba, de "tudta, hogy az egy másik műfaj és gondolkodásmód", emiatt ezt elutasította - mondta Boross Péter. A volt kormányfő nagy eredményként értékelte, hogy az első szabadon választott kormány kitöltötte mandátumát, négy évig vezette az országot, ami a keleti blokk államaiban sehol másutt nem következett be a rendszerváltás utáni első kormányok esetében.

Boross Péter megítélése szerint a rendszerváltás hevében "gyorsmunkával elkészített" alkotmány által szabott keretekhez képest az 1990-ben megszületett önkormányzati törvény működőképes volt, az Alkotmánybíróságnak viszont az a törekvése, hogy mindent értelmezzen, azt is, amit nem feltétlenül szükséges, természetszerűleg gátakat jelentett a jogalkotásban. Ezzel együtt az egész országot át kellett alakítani, a tisztviselői rendtartástól kezdve az állampolgárság kérdéséig, és ezt a munkát az Antall-kormány sikeresen elvégezte - tette hozzá.

Az Antall-kormány három és fél éve

Húsz éve, 1993. december 12-én hunyt el Antall József, a rendszerváltás utáni első, szabadon választott miniszterelnök. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a kormányzásának időszakára eső fontosabb eseményekről:
1990. május 23. - Miután a március-áprilisban tartott első többpárti szabad parlamenti választásokat az MDF nyerte meg, az új Országgyűlés Antall Józsefet, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnökét választotta miniszterelnökké, a hárompárti (MDF, FKGP, KDNP) koalíciós kormány 59,5 százalékos parlamenti többséggel rendelkezett.
1990. június 4. - Az Országgyűlés törvényben átmenetileg korlátozta az állami és termelőszövetkezeti tulajdonú földek eladását.
1990. június 7-8. - A Varsói Szerződés (VSZ) Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai ülésén Antall József kijelentette, hogy a szervezet elvesztette fő funkcióját, ezért Magyarország felül kívánja vizsgálni a tagságát. A VSZ katonai szervezetének megszűnéséről szóló dokumentumot 1991. február 25-én Budapesten írták alá Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió képviselői, a Varsói Szerződés 1991. július 1-jével szűnt meg.
1990. június 19. - Az Országgyűlés módosította az alkotmányt, amely kimondta, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, és a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja öt évre. A képviselők megszavazták a konstruktív bizalmatlansági indítvány rendszerét is.
1990. június 21. - 42 év szünet után ismét megnyílt a Budapesti Értéktőzsde. 1990. június 21. - 45 év után a Vatikán újra képviseletet létesített Magyarországon.
1990. július 3. - A parlament a koronával ékesített címert nyilvánította Magyarország állami címerévé.
1990. augusztus 3. - Az Országgyűlés Göncz Árpádot választotta köztársasági elnökké, ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első köztársasági elnöke.
1990. szeptember 10. - Az Országgyűlés elfogadta az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló törvényt.
1990. szeptember 17. - Antall Józsefet a Vatikánban fogadta II. János Pál pápa.
1990. szeptember 25. - A kormány közzétette a nemzeti megújhodás hároméves programját, amely a magántulajdon elsődlegességére épülő szociális piacgazdaság megvalósítását határozta meg célként.
1990. szeptember 30., október 14. - Megtartották az első szabad önkormányzati választásokat, véget ért a tanácsrendszer.
1990. október 15-21. - Antall József hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban, 18-án fogadta George Bush amerikai elnök.
1990. október 24. - Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és eltörölte a halálbüntetést.
1990. október 25-28. - Átlagosan 65 százalékkal drágult a benzin, ezért a taxisok tiltakozásba kezdtek, amely országos akcióvá terebélyesedett. A taxisblokád néven ismertté vált válság megoldása érdekében Antall József kórházi betegágya mellől adott tévéinterjút.
1990. október 29. - Az Országgyűlés 12 hónapra csökkentette a fegyveres sorkatonai szolgálat idejét.
1990. november 6. - Magyarország a volt szocialista országok közül elsőként lett az Európa Tanács teljes jogú tagja.
1990. november 21. - Antall József az európai együttműködési és biztonsági csúcsértekezleten aláírta a "Párizsi charta az új Európáért" című okmányt, amely kinyilvánította az európai konfrontáció és megosztottság megszűnését.
1990. november 29. - Budapesten megnyitották az Európai Közösség diplomáciai képviseletét.
1991. február 15. - Budapesten és Visegrádon magyar-lengyel-csehszlovák csúcstalálkozón rögzítették az úgynevezett visegrádi együttműködésre vonatkozó alapelveket.
1991. március 5. - Az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül augusztus 20-át emelte az állami ünnep rangjára.
1991. április 24. - Az Országgyűlés elfogadta az 1949 utáni tulajdoni sérelmek orvoslására hivatott első kárpótlási törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság május 29-én alkotmányellenesnek talált. Az átdolgozott tervezet augusztus 10-én lépett hatályba, bevezetve a kárpótlási jegyet. 1992. május 12-én fogadták el az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényt, amely július 2-án lépett életbe.
1991. április 24. - Budapesten aláírták a magyarországi Suzuki-gyártásra létrejövő vegyes vállalat alapító okiratát. Az esztergomi autógyárat 1993. május 7-én avatták fel.
1991. május 13-15. - Antall József személyében először látogatott magyar miniszterelnök Izraelbe.
1991. június 19. - Az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot.
1991. június 28. - Budapesten aláírták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) megszűnéséről szóló jegyzőkönyvet.
1991. július 10. - Az Országgyűlés elfogadta a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezését szolgáló törvényt.
1991. augusztus 16-20. - II. János Pál pápa személyében először látogatott katolikus egyházfő Magyarországra.
1991. szeptember 26. - Demokratikus Charta 1991 címmel politikai dokumentumot hoztak nyilvánosságra Budapesten, több mint 160 - többségében ismert közéleti személyiség - írta alá.
1991. október 8. - Az amerikai képviselőház, majd november 26-án a kongresszus is megszavazta, hogy az Egyesült Államok a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét érvényesíti Magyarországgal szemben.
1991. október 28. - Antall József a kelet-európai vezetők közül elsőként tett látogatást a NATO brüsszeli főhadiszállásán.
1991. október 30. - A Független Kisgazdapárt visszahívta a kormányból minisztereit és államtitkárait, de a kisgazdapárti kormánytagok továbbra is hivatalukban maradtak.
1991. november 4. - Az Országgyűlés elfogadta a Zétényi-Takács-féle úgynevezett elévülési törvényt, az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről. A törvényt az Alkotmánybíróság 1992. március 3-án alkotmányellenesnek találta és teljes egészében megsemmisítette.
1991. december 5-6. - Antall József Moszkvában aláírta a magyar-szovjet, valamint a magyar-orosz alapszerződést, majd Kijevben a magyar-ukrán alapszerződést.
1991. december 12. - Az Országgyűlés elfogadta a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvényt. A társadalombiztosítási önkormányzati választásokat 1993. május 21-én tartották.
1991. december 16. - Antall József Brüsszelben aláírta Magyarország társulási szerződését az Európai Közösséggel, a dokumentum 1994. február 1-jén lépett hatályba.
1992. január 1. - Magyarország két évre az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja lett.
1992. február 6-7. - Helmut Kohl német kancellár és Antall József kormányfő Budapesten aláírta a magyar-német alapszerződést.
1992. február 21. - A Független Kisgazdapárt országos vezetősége kimondta a párt kilépését a kormánykoalícióból. A párt parlamenti frakciója két részre szakadt, az úgynevezett 36-ok - köztük több kisgazda miniszter - a kormányban maradtak, míg a Torgyán József vezette szárny ellenzékbe vonult.
1992. február 27. - Budapest véglegesen megkapta az 1996-os Világkiállítás megrendezési jogát. (Az expó megrendezésétől Magyarország 1994-ben visszalépett.)
1992. március 13. - Elkészült az első Opel Astra személygépkocsi a General Motors-Hungary szentgotthárdi gyárában, ezzel az 1930-as évek után ismét megindult Magyarországon az autógyártás.
1992. május 8. - A kormányfő a Magyar Rádió elnökének felmentését kezdeményezte Göncz Árpád köztársasági elnöknél, aki ezt a sajtószabadságra hivatkozva elutasította. Antall József ezután az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérte az államfő kinevezési, illetve felmentési jogkörével kapcsolatban, az ellentét az egész kormányzati cikluson átívelő "médiaháborúvá" terebélyesedett. A kormányfő a Magyar Televízió elnökének felmentését is kezdeményezte. Miután a médiatörvény nem született meg, 1993 elején mindkét intézmény vezetője lemondott tisztségéről.
1992. május 25. - Miután a csehszlovák féllel kudarcba fulladtak a bős-nagymarosi vízlépcsőről szóló 1977-es államközi szerződés közös felmondásáról szóló tárgyalások, a magyar kormány egyoldalúan felmondta a szerződést. Az ügy a hágai Nemzetközi Bíróságon folytatódott.
1992. június 1. - Önálló szervként megkezdte működését a Határon Túli Magyarok Hivatala.
1992. augusztus 19-21. - A Magyarok Világszövetsége 54 év után rendezte meg Budapesten a Magyarok III. világkongresszusát és találkozóját.
1992. augusztus 20. - A Magyar Fórum című lapban megjelent Csurka István MDF-alelnök tanulmánya, amelyben élesen bírálta az MDF és a kormány politikáját, és lemondásra szólította fel a kormányfőt. Csurka 1993 júniusában Magyar Igazság és Élet Pártja néven önálló pártot alapított.
1992. augusztus 26. - A Honvédelmi Minisztérium bejelentette: befejeződött a Magyar Honvédség két éven át tartó átszervezése.
1992. október 1. - A kormány elfogadta a műholdas adást működtető Hungária Televízió Alapítvány alapító okiratát, a Duna Televízió karácsonykor kezdte meg a rendszeres műsorsugárzást.
1992. november 11. - Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke budapesti látogatásán megkövette a Parlamentben a magyar nemzetet az 1956. évi szovjet beavatkozásért. Jelcin és Antall József megállapodtak, hogy a magyarországi szovjet csapatkivonással kapcsolatban mindkét fél kölcsönösen lemond az egymással szemben támasztott követeléseiről.
1992. december 11. - A kormány és a szakszervezetek képviselői megegyeztek a volt SZOT-vagyon, illetve az ágazati szakszervezeti vagyon megosztásának elveiben.
1993. január 1. - Magyarországon megszűnt a bérszabályozás.
1993. március 1. - Életbe lépett a magyar-lengyel-cseh-szlovák Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA).
1993. március 29. - Genfben aláírták a Magyarország és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) közötti szabadkereskedelmi megállapodást.
1993. április 14. - Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveit, e szerint a magyar honvédelmi politika védelmi jellegű. (A honvédelmi törvényt 1993. december 7-én fogadta el a parlament.)
1993. május 21. - Hatályba lépett a büntető törvénykönyvnek az önkényuralmi jelképek használatát bűncselekménnyé minősítő paragrafusa.
1993. június 1. - Az Országgyűlés elfogadta az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló úgynevezett ombudsmantörvényt.
1993. július 7. - Az Országgyűlés elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényt.
1993. október 19. - Az Országgyűlés által elfogadott törvény szerint nem évülnek el az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett háborús és emberiség elleni bűntettek.
1993. december 12. - Életének 62. évében hosszú, súlyos betegség után elhunyt Antall József miniszterelnök. December 21-én az Országgyűlés Boross Pétert választotta miniszterelnökké, egyben elfogadta az új kormány programját. Az új kormányfő és a kabinet letette a hivatali esküt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

ÁKK: fokozatosan le kell építeni a devizaadósságot

Ez úgy érhető el, hogy a lejáró devizaadósságot alapvetően devizából, a lejáró forintadósságot pedig… Tovább olvasom