Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Apadnak a területfejlesztési alapok

Egyetlen fillér sem lesz a területfejlesztési tanácsok alapjaiban jövőre, ha költségvetési törvény nem változik.
Szinte megszámlálhatatlan út-, járda-, intézmény- és épületfelújítás, vízrendezési munka, rendezési terv és gépbeszerzés valósult meg Győr-Moson-Sopronban a megyei területfejlesztési tanács támogatásával az elmúlt években. Csak 2002-től számítva négy év alatt az önkormányzatok 633 pályázatára összesen 2 milliárd 514 millió 609 ezer 990 forintot ítéltek meg a céljellegű decentralizált (céde), a területi kiegyenlítést szolgáló (teki) és a rendkívüli káresemények utáni helyreállítást szolgáló vis maior keretből.

A költségvetési törvény tervezetében a Nyugat-Dunántúl mellett 706 millió forint szerepel erre, ami látszólag nem kevés, gyakorlatilag azonban csupán annyi, amennyit az idei döntések alapján megkötött szerződésekre jövőre ki kell fizetni.

Ez az ország többi régiója esetében is így van. Ha a számok nem emelkednek, az azt jelenti, jövőre ezeket a pályázatokat ki sem írhatják a tanácsok. Nem jelentene „menekülő útvonalat" a regionális fejlesztési tanács kerete sem, mert abban harmadannyi pénz sem lenne jövőre, mint 2006-ban.

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára a Kisalföldnek azt mondta: az önkormányzatok így csak saját erejükre támaszkodhatnának az olyan kisebb fejlesztéseknél, amelyeket az Európai Unió nem támogat. P a problémát abban látja, hogy az egész önkormányzati fejlesztési rendszer nem áll meg a lábán. A TÖOSZ azt szeretné elérni, hogy a végleges büdzsébe legalább az ideivel megegyező összegek kerüljenek be.

A pénzek büdzsébe kerülését kezdeményezte az a 34 megyei polgármester, aki a területfejlesztési klub legutóbbi ülése után tiltakozó állásfoglalást fogadott el, amit Veres János pénzügyminiszterhez továbbítottak. Pk többek között azt nem értik, hogy a törvénytervezet idevonatkozó indoklása szerint a költségvetés-politika változatlan célja a fejlesztési támogatások decentralizációja (azaz hogy a döntések minél közelebb szülessenek az érintettekhez), a számok viszont homlokegyenest ellentmondanak ennek.

Kovács József tápszentmiklósi polgármester Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és az országgyűlési képviselőknek szánt nyílt levelet küldött szerkesztőségünkbe, amelyben elkeseredetten ír. Úgy fogalmaz, ha a tervet a parlament elfogadja, a községeknek már nem kell tovább számolniuk. „A lépten-nyomon hangoztatott száz lépés programjából nem lehetett volna legalább pár lépést a helyi önkormányzatok, a kis falvak életben maradására fordítani?" – kérdezi.

A Kisalföld a Pénzügyminisztériumtól (PM) szerette volna megtudni, mi áll az elképzelés hátterében. Onnan Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterhez irányítottak, mondván, a költségvetést ugyan a PM nyújtja be, de a tárcák által megadott számok alapján. A miniszter sajtófőnöke, Bedő Katalin arról tájékoztatott, az Országos Területfejlesztési Hivatal az illetékes, ahol viszont senki nem kívánt névvel nyilatkozni, azt azonban elmondták, a büdzsé rájuk vonatkozó számait minden esetben a pénzügyi tárca iránymutatása alapján állítják össze. Kérdéseinkre így nem kaptunk választ.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Talmácsi a negyedik helyen

Motorsport

Talmácsi Gábor a negyedik leggyorsabb időt produkálta a 125 kcm-es… Tovább olvasom