Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 8°C Még több cikk.

Apartheid magyar szemmel

A búrok és az apartheid címmel írt könyvet Pordány László, egykor Szegeden tanító volt dél-afrikai nagykövet. A hiánypótló műben a faji rezsim gyökereit, működését elemzi beleszőve személyes tapasztalatait is.
Tudományos igényű ismeretterjesztő könyvet adott ki nemrégiben Pordány László, volt dél-afrikai nagykövet, a szegedi egyetem egykori angol tanszéki tanára, amit kiküldetési helye ihletett. A búrok és az apartheid című olvasmányos művet a Somogyi-könyvtárbeli rendezvényen mutatta be a szegedi közönségnek Pordány László, aki a nagyjából tizenöt éve megszűnt dél-afrikai rezsim és az erre épülő társadalom kialakulásának okait, működését, történetét dolgozza fel. Mivel ebben a témában még nem született elemzés magyar író tollából, joggal nevezhető hiánypótló munkának.

A több mint négy évig Fekete-Afrikában dolgozó diplomata személyes kapcsolatban állt a helyi politikai elit számos szereplőjével, köztük a Nobel-békedíjas Nelson Mandelával is – művében az ő tevékenységével is foglalkozik.

Az apartheid – amely a búrok nyelvén különfejlődést jelent – valójában nem volt rasszista rendszer, más okok miatt volt elfogadhatatlan. Pordány szerint a náci rezsimmel csak a felszíni jegyek alapján vonhatók párhuzamok, az apartheid ugyanis nem a fekete lakosság kiirtására törekedett, nem ez volt a célja. A rendszer végül a több évtizedes nemzetközi elszigeteltség és nyomás miatt változott meg. Részletesebben a könyvben olvashatunk erről is.

A fekete kontinens déli részén Dél-Afrikában nagyobb – ezres nagyságrendű – magyar kolónia él. A magyarok sikeres közösséget alkotnak, tagjai a kereskedelem, az ipar, a tudományos kutatás, a borászat és a gyémántbányászat területén vállalnak szerepet. A volt nagykövet beszámolt a magas szintű gasztronómiai kultúráról is, amelyben többször annyi zöldséget, gyümölcsöt, halat, vadat és fűszert használnak, mint amire nekünk lehetőségünk nyílik. Vannak speciális búr fogások, elkészítési, tálalási, fogyasztási szokásaik is egyedülállóak – erre bőven hoz példákat a szerző. Az őslakosoktól is volt mit ellesni: a diplomata egyik kedvence a „Mandela mikrosütőjének" hívott, közel húszkilós öntöttvas edény, amiben még a magyar ételek is ízesebben készülnek el, mint bármilyen más sütőalkalmatosságban.

Pordány Lászlónak az örök napsütés mellett a mai Dél-Afrikából legjobban talán a mienknél magasabb szintű éttermi kultúra hiányzik, és – bár ez furcsán hangzik – a demokratikus politika bizonyos elemei, így az évszázados hagyományú pártok.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szili Katalin: Jó úton halad a lap

Szili Katalin szerint az új székházunk arra is bizonyíték, hogy a Délmagyarország olyan színvonalas… Tovább olvasom