Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Áprilisi nedvesség, aratási kedvesség

Az április a megújhodás ideje, ám az igazi tavaszhó olyan változékony időjárással kavarog régtől fogva, hogy állandó jelzőjévé lett: szeszélyes. A neki-nekieredő esők, a fel-feltámadó böjti szelek jellemezte hónap azonban a kedvesek közé tartozhatott, mert számos népi megfigyelés, csízió tartozik hozzá.
Kifürkészni igyekeztek a népek az április viselkedését, mikor az időjárástól megélhetésük függött. A fürkészés máig érdekes – talán babonaságnak vélt, de hátha mégis igaz lehet hátsó gondolatú – tanulságokat mond a Bika, más nevén Szent György haváról. Például, hogy „Az áprilisi esőzés kergeti a fagyot", „A böjti szelek seprű nélkül is takarítanak", „Áprilisi nedvesség, aratási kedvesség" (azaz lehet neki haszna is).

Bolondjáratásról nevezetes első napja után a száznap, Gyula névünnepe (április 12.) a következő jeles: a tisztálkodás, a takarítás, a féregűzés ideje. A jó termés érdekében sokfelé ezen a napon vetették a virágmagokat, meg a salátát is, és ilyenkor tették földbe a krumplit.

Az igazi tavaszkezdetet Szent György névünnepétől (április 24.) számították. Ezt tartotta a szegedi táj népe is, ettől kezdve bízott a jó idő állandósulásában. Ekkor hajtották ki először a jószágokat a mezőkre legeltetni. A pásztorkodók sajátos rituáléi kötődtek ehhez a naphoz, illetve mások állathaszon-, egészség- és termékenységvarázslásai is.

Sokfelé szokásban volt például ilyen célzattal Szent György-nap hajnalán az állatfürdetés. A rontások elhárítására az ólak, istállók ajtófélfáit fokhagymával kenték be vagy tüskés ágakat tettek az ajtókeretekre. A néphit azt tartotta, hogy állatot, embert az ekkor szedett gyógyfüvek gyógyítanak a leghatékonyabban. Ám akadt, aki nem a csodafüvekért járta ezen az éjjelen a határt, hanem azért, mert abban a legendában hitt, hogy ilyenkor a régen földbe ásott kincse fénye felragyog, és azt meglátva, kiásva meggazdagodhat.

Márk napja (április 25.) szokás- és hiedelemvilága Györgyénél szerényebb, de igen fontos dátum, lévén a búzaszentelés ideje. A pap által megszentelt vetés szálait a szentkép mellé tűzték, lepréselték az imakönyvbe, hogy óvjon a gonosz ellen. A megszentelt gabonától bő termést vártak, s ha Márk napján még az ég is megdördült, erősen hitték, lesz bőven aratnivaló. Ha pedig a fülemüle is énekkel köszöntötte Márkot, az azt jelentette, hogy innentől kellemes, szép tavaszidő lesz, vége a szeszélyeskedésnek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Útlezárások Franciaországban

A jövő héten kezdődő tavaszi szünet előtt az egyetemi elfoglalások folytatása mellett a gazdaság… Tovább olvasom