Szeged - delmagyar.hu

Módosítás után adott megbízható és valós képet az MSZP gazdálkodásáról az ellenzéki párt 2009-es beszámolója, de ez összefügg azzal, hogy a párttörvényben lévő beszámolómintához nem készítettek útmutatót a jogalkotók; a minta a számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg-, sem az eredménykimutatás követelményeinek - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Szocialista Párt 2009-2010. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről szóló jelentésében.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott összefoglalójában az ÁSZ kitér arra, hogy a párt bevételének 2009-ben 74 százaléka, 2010-ben 64 százaléka származott állami költségvetési támogatásból.

Az MSZP a számvevőszéki ellenőrzés időszakában korrigálta a 2009-es beszámolóját, mivel az egyéb bevételek között tették közzé az elengedett kölcsöntartozás formájában jogi személytől kapott 17 millió forint összegű vagyoni hozzájárulás értékét, a belföldi jogi személyektől kapott adományok helyett. Specifikus lényeges hibát jelentett, hogy a nevesítési értékhatárt meghaladó támogatást nyújtót nem nevesítették - közölte a számvevőszék.

Hozzátéve: a pénzügyi zárómérleg konszolidálási hibából eredően a bevételi oldalon a 2009-ben 20,1 millió, 2010-ben 2,5 millió forint többletbevételt tartalmazott. A 2009-es módosított és a 2010-es beszámoló megbízható és valós képet mutat az MSZP gazdálkodásáról - rögzítette az ÁSZ.

A számviteli törvényben kötelezően előírt teljes körű számviteli szabályozással rendelkezett a szocialista párt, amely a számviteli politikáját és pénzkezelési szabályzatát szervezeti változás miatt aktualizálta. A számlarend szabályozása hibás volt, mivel az elengedett kölcsöntartozást nem megfelelő helyen tüntették fel. A számlarend nem rendelkezett arról, hogy a párt területi szervezeteitől kapott nem pénzbeli támogatás központnál könyvelt összegét a beszámoló összeállítása során figyelmen kívül kell hagyni - áll a jelentésben, amely szerint a szabályozási hibák egy része összefügg azzal, hogy a párttörvény vonatkozó melléklete szerinti beszámolómintához magyarázatot, útmutatót nem készítettek a jogalkotók, így ennek kitöltése pártonként - kialakított számviteli politikájuknak megfelelően - eltérő lehet.

Az ÁSZ szerint a beszámolóminta a számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg-, sem az eredménykimutatás követelményeinek, és oka volt a 2009-es beszámoló lényeges hibáinak. A számlarendet javították, pótolták a számvevőszéki ellenőrzés időszakában - tették hozzá.

Az MSZP könyvvezetésében érvényesültek a számviteli törvényben foglalt alapelvek. A pénzkezelési szabályzatnak a napi záró pénzkészletre vonatkozó előírását a területi és választókerületi pénztárakban az esetek mintegy harmadában megszegték azáltal, hogy a napi záró pénzkészlet meghaladta az előírt 500 ezer forintos értékhatárt.

A párt a vizsgált időszakban könyvviteli nyilvántartásai szerint a párttörvényben meg nem engedett forrásból származó vagyoni hozzájárulást nem fogadott el és kizárólag a párttörvényben engedélyezett gazdálkodó tevékenységet folytatott. Az MSZP a vizsgált időszakban két, egyszemélyes kft.-je közül a KÖZ-TÉR-HÁZ Kft.-t 2010-ben értékesítette, a CONCEDO Kft.-t végelszámolással megszüntette.

A személyi jellegű kifizetések körében a béreket, megbízási díjakat szabályszerű szerződések alapján központilag számfejtették. Az adózási, társadalombiztosítási törvényi előírásoknak a vizsgált években eleget tettek, az adó- és járulékbevallási, -befizetési kötelezettségeket teljesítették.

Az ÁSZ megállapította, hogy a testületi ellenőrzés (központi, megyei, helyi pénzügyi ellenőrző bizottságok), valamint a vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés segítette a gazdálkodás szabályszerűségét, a törvényes működést. A gazdálkodással összefüggő informatikai rendszer működtetését a vizsgált időszakban részben szabályozták, a hiányosságok pótlására a helyszíni ellenőrzés időszakában hatályba léptették a párt informatikai biztonsági és belső adat- és információvédelmi szabályzatát.

A számvevőszék ezúttal is intézkedési javaslatot tett a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, hogy kezdeményezze a párttörvény módosítását annak érdekében, hogy a pártfinanszírozás átláthatósága, a pártok elszámoltathatósága fokozottabban érvényesüljön, figyelemmel a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldására, amelyek a párttörvény és a számviteli törvény között évek óta fennállnak.

Az MSZP elnökét felhívták, hogy jövőben az éves beszámoló megbízhatósága érdekében a valódiság és következetesség számviteli alapelvet érvényesítse.