Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Aszály fenyegeti a mezőgazdaságot

Nagyon kellene a víz a szántóföldekre. A tavaszi magok nem kelnek ki, a kalászosok besülnek. A szántókról 130 milliméter csapadék hiányzik. A magas energiaárak miatt a gazdák közül csak nagyon kevesen öntöznek.
Csapadékhiány miatt szenvednek a növények a szántóföldeken. Télen nagyon kevés csapadék tározódott a talajba, ami pótolhatatlan. A növények gyökerei nem tudják felvenni a tápanyagot, ami nagyon meglátszik a kalászosokon – sárgul a száruk. Az árpa kihozta a kalászát, ami ebben az időszakban igen furcsa.

– Március végén azt mondtam, ígéretes a határ. Most viszont nagyon elkeserítő a látvány – nyilatkozta Cserjési Lajos, a Csongrád megyei földművelésügyi hivatal növénytermesztési főfelügyelője. Ha továbbra sem lesz csapadék, akkor félő, hogy besülnek a búzaszemek, nem fejlődnek ki rendesen. Ebben a tenyészidőszakban kellene a legtöbb csapadék, de egyelőre a meteorológia sem ígér komolyabb esőzést.

– Százharminc milliméter csapadék hiányzik a földekről. Mivel áprilisban egy csepp eső sem esett, ezért, ha május közepéig nem kapnak a növények 60-70 milliméter vizet, akkor katasztrofális helyzet alakulhat ki – mondta Szabó László, a Csongrád megyei földművelésügyi hivatal vízgazdálkodási főfelügyelője. Hozzátette: a megyében a 260 ezer hektár szántóföldnek csak a 10 százaléka, 26 ezer hektár öntözhető. A főfelügyelő szerint jelenleg csak 5-6 ezer hektárt öntözhetnek, mert ennek igen magas a költsége.

Fagykár

Talaj menti fagy miatt az elmúlt hetekben károk keletkeztek a gyümölcsösökben. A gazdák folyamatosan jelentik a földművelésügyi hivatalnál a veszteségeket. Szatymaz és Üllés térségében a barackos és almás ültetvényeket károsította a fagy, a szentesi almásokat sem kímélte a hajnali lehűlés. A károk nagysága csak a későbbiekben derül ki.

A szőregi Tisza–Maros Szög Agrár Rt.-nél több mint egy hete beindították az öntözőrendszert. A határban vetőmag-kukorica és borsó kap vizet, hogy egyáltalán kikeljenek a növények.

– Naponta száztíz hektár földet öntözünk meg. Három helyen kell átemelnünk a vizet, míg az öntözőrendszerbe tudjuk juttatni. A magas áram- és gázolajár miatt nagyon meg kell gondolni, hogy mit és mennyit öntözzünk – magyarázta Kállay Péter, a társaság elnök-vezérigazgatója. Egy köbméter öntözővíz száz forintba kerül a részvénytársaságnak. Hektáronként tizenöt milliméter csapadéknak megfelelő öntözés 15 ezer forintos költséget jelent – közölte Kállay Péter.

Csongrád megyében nagyon sok olyan terület van, ahol a szántóföldeket felaprózták. Ennek következtében, ha a tulajdonosok nem fognak össze, akkor az öntözés ára jócskán megemelkedik. Ezért a földművelésügyi hivatal összefogásra biztatja a gazdákat. Sőt a hivatal a vízügyi igazgatósággal karöltve azt kezdeményezi, hogy a vízjogi öntözési és üzemeltetési engedélyeket gyorsított eljárással lehessen beszerezni ebben az aszályos időszakban. Egy rendelet szerint ugyanis csak ezzel az engedéllyel lehet a szántóföldeket öntözni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sopronban járt a Drogmentes Magyarországért Maraton

Sopron Munkatársunktól Több száz soproni iskolás csatlakozott a tegnapi Drogmentes Magyarországért… Tovább olvasom