Stabilan erősödik a magyar valuta. Péntek reggel nyitás után nem sokkal áttörte a 240 forintos technikai – és egyben lélektani – küszöböt az euró árfolyama. Délutánra sem tört meg a trend, s az európai fizetőeszköz jegyzése 239 forint alá süllyedt.
A várakozások ezzel együtt is egyértelműen azt mutatják, a jegybank monetáris tanácsa ma ismét emeli irányadó alapkamatát, miután nőtt az inflációs nyomás.
Öt és fél éve óta nem látott magasságokba erősödik a forint az euróhoz képest – s már a korábbi, 2008. február végén eltörölt sávhatárt is átlépte. Az eurót péntek délután 238,92 forinton jegyezték a budapesti bankközi kereskedelemben, szemben az előző délutáni 240,70/85 forinttal. Ennél az eurókurzusnál csak 2003. január 16-án, illetve az azt megelőző napokban járt lejjebb a jegyzés, akkor a záróárfolyam 234,69 forint volt. Erre a szintre a 2002. december végi 245-ről esett le, majd 2003. január 17-én oda is ugrott vissza.
A piacokon kialakulóban lévő vélemény szerint a 240 forintos küszöb áttörésével megnyílt az út a forint előtt a szinte akadálytalan erősödés felé. Rövid távon komoly erősödés várható – mondta a FigyelőNetnek Kovács Mátyás, a Raiffeisen elemzője, aki szerint ha 230-ig talán nem is, de 235-ig könnyen erősödhet az árfolyam.
Az elmúlt hetek adatai, piaci fejleményei és hírei itthon is és külföldön is emelkedő inflációs nyomásra utaltak, amire sok jegybank, köztük az Európai Központi Bank is kamatemelések kilátásba helyezésével reagált. Ennek nyomán egy hónap alatt jelentősen változtak a hazai kamatkilátások is. Hetekkel ezelőtt az elemzők jó része még arra számított, hogy májusi inflációs jelentése publikálásával egy időben az MNB a szigorító ciklus utolsó kamatváltoztatását hajtja végre. A júniusi felmérésből azonban már az derült ki, hogy a piaci szakemberek szinte egyöntetűen a kamatemelések folytatódására számítanak. Erősítik ezt a várakozást a most nyilvánosságra került béradatok is, a statisztikai hivatal ugyanis ismét a bruttó átlagkeresetek 10 százalék feletti növekedéséről számolt be nemzetgazdasági szinten és a versenyszférában egyaránt.
A Reuters konszenzusa egyöntetű a további kamatszigorítást illetően, 28 elemző közül 26 azt várja, hogy mai ülésén az MNB újabb negyed százalékponttal emeli alapkamatát. A jelenleg 8,5 százalékon álló kamatot március óta minden hónapban emelte a jegybank, összesen egy százalékponttal. Az elemzői konszenzus szerint 9 százalékon tetőzhetnek a kamatok a következő hónapokban, és az év végéig nem érkezik meg a korábban várt első kamatcsökkentés.
Öt és fél éve óta nem látott magasságokba erősödik a forint az euróhoz képest – s már a korábbi, 2008. február végén eltörölt sávhatárt is átlépte. Az eurót péntek délután 238,92 forinton jegyezték a budapesti bankközi kereskedelemben, szemben az előző délutáni 240,70/85 forinttal. Ennél az eurókurzusnál csak 2003. január 16-án, illetve az azt megelőző napokban járt lejjebb a jegyzés, akkor a záróárfolyam 234,69 forint volt. Erre a szintre a 2002. december végi 245-ről esett le, majd 2003. január 17-én oda is ugrott vissza.
A piacokon kialakulóban lévő vélemény szerint a 240 forintos küszöb áttörésével megnyílt az út a forint előtt a szinte akadálytalan erősödés felé. Rövid távon komoly erősödés várható – mondta a FigyelőNetnek Kovács Mátyás, a Raiffeisen elemzője, aki szerint ha 230-ig talán nem is, de 235-ig könnyen erősödhet az árfolyam.
Az elmúlt hetek adatai, piaci fejleményei és hírei itthon is és külföldön is emelkedő inflációs nyomásra utaltak, amire sok jegybank, köztük az Európai Központi Bank is kamatemelések kilátásba helyezésével reagált. Ennek nyomán egy hónap alatt jelentősen változtak a hazai kamatkilátások is. Hetekkel ezelőtt az elemzők jó része még arra számított, hogy májusi inflációs jelentése publikálásával egy időben az MNB a szigorító ciklus utolsó kamatváltoztatását hajtja végre. A júniusi felmérésből azonban már az derült ki, hogy a piaci szakemberek szinte egyöntetűen a kamatemelések folytatódására számítanak. Erősítik ezt a várakozást a most nyilvánosságra került béradatok is, a statisztikai hivatal ugyanis ismét a bruttó átlagkeresetek 10 százalék feletti növekedéséről számolt be nemzetgazdasági szinten és a versenyszférában egyaránt.
A Reuters konszenzusa egyöntetű a további kamatszigorítást illetően, 28 elemző közül 26 azt várja, hogy mai ülésén az MNB újabb negyed százalékponttal emeli alapkamatát. A jelenleg 8,5 százalékon álló kamatot március óta minden hónapban emelte a jegybank, összesen egy százalékponttal. Az elemzői konszenzus szerint 9 százalékon tetőzhetnek a kamatok a következő hónapokban, és az év végéig nem érkezik meg a korábban várt első kamatcsökkentés.
hirdetés
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!
Lájkolom és követem a Delmagyar.hu-t
Megosztom a cikket a Facebookon
Olvasóink írták