Délmagyar logó

2017. 11. 24. péntek - Emma 4°C | 11°C Még több cikk.

Az a tíz mondat

Bármilyen különösen vagy szokatlanul hangzik, nekem vannak ember-, állat- és növénytestvéreim is. Nem magyarázkodom, de egyvalakinek köszönhetjük életünket mindannyian, mégpedig ugyanannak. Aki kimérte földi itt időzésünket és egyedül ő rendelkezik annak mikoriságával. Bárki bárkiben, bármiben hihet, egyéni joga van hozzá, ezért senkit nem szabad megróni, megbántani, de azért mégiscsak van valami határ, ameddig el lehet menni és egy bizonyos határon túl nem tanácsos okoskodni. Nem tudom, hol, de hallottam ezt a kifejezést: időjárás-befolyásolás. Erre azért vigyázzunk, mert odafent is van türelemhatár. Jött a tömérdek hó, beszakadt a tető, hányan meghaltak. Látható türelemvesztés volt már odafent is. Mikor Noé elkezdte a bárka építését, bizonyára sokan eszeveszettnek mondhatták, amikor magyarázatot csatolt hozzá. Az ember nem ura, hanem gazdája a teremtett világnak. Korunk megmutatja, hogy jól gazdálkodik-e vagy a végpusztulásba veze t ez az út. A legkisebb nép is atombombára szeretné, sőt, költi már szinte minden jövedelmét, mert abban látja önállósága megmaradását, és nem veszi észre, hogy saját halála idejét hozza előbbre megmaradása helyett. Nem pesszimizmus és nem okoskodás ez, hanem kétségbeesett fájdalom ezért a mégis szép földi világunkért. Világunkért, ami belebetegedett az egymás elleni szellembe és nem figyel a Teremtő arcára, mikor mondja: „Eddig és ne tovább!” Jeruzsálem pusztulása szinte történetileg „napjainkig volt”, de amikor az Úr Jézus ezt előre megmondta, őt is elmebetegnek bélyegezték. Ez a mai világ egységes betegségben hánykolódik. Ez nem más, mint a hitetlenség. Nem akarja elfogadni a felülről való figyelmeztetést. A sok ezer ajánlat, tanács, módszer, tíz mondat megtartásával megszüntethető lenne és nem kellene rettegnie az egymásra ugrástól, amely már tényleg a megérdemelt büntetés lenne. Jó lenne, ha olyan világvezetők lennének, akik kijelentik: „Anyák, ne aggódjatok, nem halálra szülitek ezután fiaitokat, hanem életre és örülő átutazásra ezen a rövid úton, amit földi életnek nevezünk!”

Böröcz Sándor, Vadosfa

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nagyhét a telepen

Kanyargós út vezet a telepre. Az út szélén nincs virág, mi több, hihetné az ember, hogy az a… Tovább olvasom