Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

Az Akadémián tart előadást a CERN főigazgatója

Budapest - A nagy hadronütköztető: a sötét univerzum megvilágítása címmel tart előadást november 26-án a Magyar Tudományos Akadémia székházában Rolf-Dieter Heuer, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatója.
Mint az MTA honlapján olvasható, az Akadémia a jövőben "széles nyilvánosság előtt, ismeretterjesztő előadásokon kíván számot adni a világ tudományos életének legjelentősebb eredményeiről. A nagy jelentőségű témák bemutatásához világszerte ismert előadókat kér fel".
A programsorozat első vendége Rolf-Dieter Heuer professzor, aki 2009 óta vezeti a világ legnagyobb részecskefizikai kutatóintézetét. A német részecskefizikus oroszlánrészt vállalt abban, hogy működésbe lépett a nagy hadronütköztető (LHC).

Rolf-Dieter Heuer a CERN mérőeszköz célját, működését mutatja be. Fotó: gearlog.com
Rolf-Dieter Heuer a CERN mérőeszköz célját, működését mutatja be. Fotó: gearlog.com

A részecskegyorsító a világ legnagyobb kísérleti berendezése, amely Genf mellett, a francia-svájci határon, a domborzati viszonyoktól függően 50-150 méter mélyen, egy 27 kilométeres, 3 méter átmérőjű alagútban működik. A kutatások során rendkívül nagy sebességre felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek a kutatók, és az ütközésekkor keletkező új részecskék fizikai sajátosságaiból következtetnek az ütközés pillanatában fennálló körülményekre. Ezáltal az anyag szerkezetébe, illetve a világegyetem korai fejlődési állapotába nyerhetnek bepillantást a tudósok.

Magyarország is részt vett a CERN megépítésében Fotó: it-dep.web.cern.ch
Magyarország is részt vett a CERN megépítésében Fotó: it-dep.web.cern.ch


Magyarország részt vett a gyorsító megépítésében: egyrészt a CERN-nek fizetett tagdíjon keresztül pénzügyileg járult hozzá a berendezés létrehozásához, másrészt fejlesztési munkával kapcsolódott be a CMS, vagyis a hadronütköztető egyik nagyobb detektorának megalkotásába: a kísérleti berendezés egyik fontos alkotóelemét Debrecenben tervezték és építették meg.

A magyar fizikusok azóta is aktív tagjai a Genfben zajló és világszerte kiemelt figyelemmel kísért kutatásoknak.

"Még az érdeklődő nagyközönség számára is meglepetés volt, amikor idén szeptemberben korábban soha nem tapasztalt jelenséggel szembesültek a nemzetközi kutatócsoport tagjai, köztük az MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézete, az Atommagkutató Intézet és a Debreceni Egyetem munkatársai. Az együttműködő tudósok azt figyelték meg a proton-proton ütközésekben keletkezett részecskék elemzése során a CMS-detektornál végzett kísérletekben, hogy az ütközés pillanatában keletkezett részecskék között vannak olyanok, amelyek nem függetlenek egymástól" - olvasható az MTA honlapján.

Heuer professzor előadásában a világméretű összefogással megépült mérőeszköz célját, működését és a magyar tudósok részvételével is zajló kutatások első felfedezéseit mutatja be.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem tanácsolja az állami rendszerbe való visszalépést a Stabilitás Pénztárszövetség

Budapest -Az inflációt jelentősen meghaladó mértékű hozamokat értek el a magánnyugdíjpénztárak 2010… Tovább olvasom