Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Az alaptörvény-módosítás európai vizsgálatát kérte több civil szervezet

A kormánypártok az alaptörvényben rögzítenék többek között a hallgatói szerződés lehetőségét.
Az alaptörvény tervezett negyedik módosításának európai vizsgálatát kérte a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), mert szerintük a tervezett módosítások sértik az európai értékeket, veszélyeztetik azok magyarországi érvényesülését és ellentétesek Magyarország uniós kötelezettségeivel.

A civil szervezetek az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményükben azt írták: levélben fordultak az Európa Tanács főtitkárához, illetve az Európai Unió alapjogi biztosához, és tájékoztatták az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevőit Magyarország alaptörvényének tervezett negyedik módosítása ügyében. A civilek elsősorban azt kérték, hogy a Velencei Bizottság véleményezze az alaptörvény tervezett módosítását.

A három szervezet szerint "a módosítások aláássák a jogállamot és az alkotmányosságot Magyarországon azzal, hogy tovább gyengítik az Alkotmánybíróságnak a parlament fölötti kontrollját, valamint azzal, hogy ismételten és tömegesen az alaptörvényben rögzítenék azokat a szabályokat, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétesnek talált".

A három szervezet arra kérte Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát, hogy a jogállamiság, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított jogok magyarországi érvényesülése érdekében kérje fel a Velencei Bizottságot az alaptörvény tervezett negyedik módosításának véleményezésére. Viviane Redinget, az Európai Unió alapjogi biztosát pedig arra, hogy "minden rendelkezésére álló eszközzel" lépjen fel az Európai Unióról szóló szerződésben foglalt értékek magyar jogrendszerben való érvényesüléséért.

Közleményükben kitértek arra is, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének raportőreivel - magyarországi látogatásuk során - személyesen osztották meg fenntartásaikat a módosításokkal kapcsolatban. Mint írták, az Európa Tanács ezután dönt majd arról, hogy, indokolt-e eljárást indítani Magyarország ellen az emberi jogok egyezményében foglalt kötelezettségek súlyos megsértése miatt.

A Fidesz és a KDNP képviselői azt követően terjesztették a parlament elé a negyedik módosítást, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) korábban megsemmisítette az átmeneti rendelkezések több passzusát; az előterjesztés ezek egy részét építené be az alaptörvénybe.

A kormánypártok az alaptörvényben rögzítenék a többi között a hallgatói szerződés lehetőségét, valamint azt, hogy az Ab az értelmezés során nem vehetné figyelembe az alaptörvény hatálybalépése előtt hozott Ab-határozatokat és azok indoklását. Az előterjesztés rögzíti, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, és megváltoztatná a véleménynyilvánításról szóló részt is. Ugyancsak az alaptörvénybe kerülne a választásokat megelőző kampány egyes elemeinek szabályozása. A hajléktalanok ügyét is alkotmányos szintre emelnék a kormánypártok.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az NMHH készen áll a digitális átállás biztonságos lebonyolítására

A jogszabályok szerint Magyarországon 2014. december 31-ig kell megtörténnie a digitális átállásnak. Tovább olvasom