Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Az alaptörvény 4. módosítását is megvizsgálja az EP illetékes bizottsága

A bizottság csütörtökön a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetéről szóló munkadokumentumról vitázott.
Az alaptörvény küszöbön álló, negyedik módosítását is górcső alá fogja venni az Európai Parlament illetékes, alapjogi, bel- és igazságügyi bizottsága, amely csütörtökön a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetéről szóló munkadokumentumról vitázott.

Rui Tavares, a magyarországi alapjogok helyzetét elemző vizsgálat zöldpárti portugál jelentéstevője elmondta: a csütörtöki ülésre készített munkadokumentumban - amely a demokrácia és a jogállamiság ügyét mutatja be - az alaptörvény tervezett módosításának részletes értékelésére még nem volt mód, és mivel meglátása szerint a módosítás jelentős mértékben megváltoztatná az alaptörvényt, ezért azt külön értékelni kell.

A portugál politikus rámutatott, hogy a magyarországi alapjogok helyzetét több mint egy éve vizsgáló bizottság számára készített munkadokumentumban nem volt mód arra, hogy részletesen bemutassák a tervezett módosítást, ezért - bár ez, a negyedik az utolsó tervbe vett munkadokumentum - kiegészítést fog készíteni, amelyben az alaptörvény negyedik módosítását veszi majd górcső alá. Ez tervei szerint áprilisra készülhet el.

Tavares emlékeztetett, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára azt kérte, még ne szavazzanak a módosításról. A portugál EP-képviselő ugyanakkor rámutatott, hogy magyar törvényhozásnak szuverén joga megtartani a szavazást. Tavares egyúttal kijelentette: az elmúlt több mint egy évben alapos és összetett párbeszéd folyt a magyar hatóságokkal, és azért is szerencsés volna elfogadása előtt értékelni a tervezett alkotmánymódosítást, mert nem szeretné, ha Magyarországon visszalépés történne.

Juan Fernando López Aguilar, a bizottság szocialista elnöke hozzátette: a tervezett alaptörvény-módosítás egyik célja az Alkotmánybíróság (AB) jogköreinek szűkítése. A spanyol politikus úgy vélte: a módosító javaslat azáltal, hogy beemeli az alaptörvénybe a korábban az AB által megsemmisített átmeneti rendelkezéseket, az AB döntéseinek parlamenti úton történő felülvizsgálatát jelenti.

Magyar néppárti képviselők a bizottság ülését követően közleményt adtak ki, amelyben arra az álláspontra helyezkednek, hogy ismételten bebizonyosodott: az EP baloldali képviselői a magyar alkotmányos berendezkedést, annak ismerete nélkül, pártpolitikai érdekekből támadják, amit ők elfogadhatatlannak tartanak.

"A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja visszautasítja a magyar jogállamiságot megkérdőjelező megalapozatlan vádakat" - fogalmaz a kommüniké, amely felidézi Veronique Mathieu francia néppárti képviselő kijelentését, miszerint az EP baloldalát nem a magyar alkotmányos rend, hanem a Fidesz kétharmada zavarja.

A magyar néppárti képviselők szerint a bizottság ülésén téves és megalapozatlan információk hangoztak el a magyar alaptörvény küszöbön álló módosításával kapcsolatban szocialista és más baloldali EP-képviselőktől.

"Az alaptörvény jövő heti módosítása során az Alkotmánybíróság által formai okokból megsemmisített, már több mint egy éve hatályban lévő rendelkezések kerülnek átemelésre. Az Országgyűlés a módosítással az Alkotmánybíróság döntésének tesz eleget" - hangoztatta ki Gál Kinga.

A szocialista Göncz Kinga, aki szintén alelnök a bizottságban, azt hangoztatta, hogy sok olyan rendelkezés található az alaptörvény tervezett módosításában, amelyeket korábban az AB eltörölt, ráadásul, ha a módosítást elfogadják, akkor ezeket tartalmi szempontból már nem is vizsgálhatja majd a taláros testület, tehát a módosítás igenis szűkítené az AB jogköreit. Az egész eljárás teljesen abszurd - mondta Göncz Kinga, amikor arról beszélt, hogy a kormányerők ismét egyéni képviselői indítványként terjesztették elő az alkotmánymódosítást, megkerülve a társadalmi konzultáció kötelezettségét, és még a módosítást is módosítják.

"Ha ezt a módosítást megszavazzák, az korlátlan hatalmat adhat a kétharmados többségnek, hogy a saját érdekeinek megfelelően tetszőlegesen módosítsa az alkotmányt" - hangsúlyozta a szocialista politikus.

A kormánypártok február 8-án nyújtották be a parlamentnek alkotmánymódosító javaslatukat, amely az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük szerint az Ab nem tartalmi véleményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta.

A kormányoldal úgy döntött, hogy az előzetes választási regisztrációt - amelyet szintén alkotmányellenesnek talált az Ab - nem fogja tartalmazni alaptörvény, a kampánykorlátozások egy részét viszont igen.

A javaslat kimondaná, hogy az alaptörvény tavaly januári hatályba lépése előtt meghozott Ab-határozatok hatályukat vesztik, de ez nem érinti az ezek által kifejtett joghatásokat.

Ugyancsak az alkotmány része lehet a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említené az MSZP utódpárti felelősségét. Az alaptörvénybe írnák, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja, hogy bárki közterületen éljen, illetve kimondanák, hogy a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Az előterjesztés az alkotmánynak a családdal kapcsolatos cikkelyét is kiegészítené, eszerint a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.

Olvasóink írták

  • 1. margot 2013. március 07. 18:10
    „Orbán ki kell utasítani az Európa unióból .”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tolató nehézgépjármű gázolt halálra egy férfit

A baleset egy nyíregyházi telephely üzemcsarnokában történt. Tovább olvasom