Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Az állam visszaveszi a tejkvótákat

A Csornai Gazdák Egyesületének elnöke szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás után mindenképpen be kellett volna zárni az általuk fenntartott tejcsarnokot. A döntést azonban korábban hozták meg. Igaz, kényszerből.
Korábban beszámoltunk róla (Kisalföld, 2004. február 14.), hogy Csornán a tejtermelés drasztikus csökkenése és a hűtőgép meghibásodása miatt bezárták a még működő egyetlen tejátvevőt. Ezek után felvetődik a kérdés, mi lesz a tejtermelést koordináló gazdakör sorsa, és mit kezdenek az elárvult tejcsarnokkal?

Vannak más feladatok is

– A Csornai Gazdák Egyesületének fő „profilja" valójában a tejtermelés és -értékesítés megszervezése volt, de nem csak ez tartozik a tennivalók közé – válaszolta dr. Turi György, a gazdakör elnöke. – Ez az egyesület a gazdák érdekképviseletét hivatott szolgálni, azonkívül feladatunk egyebek mellett a termelés szervezése és a piackutatás is. De szükség van a gazdák képviseletére akkor is, amikor például a külterületi utak rendbetételéről van szó.

Negyvenöten adták be a közösbe

Dr. Turi György elmondta: az egyesület folytatja tevékenységét, hisz meg kell oldani a két tejátvétellel foglalkozó dolgozó végkielégítését, mivel ők az egyesület alkalmazottjai voltak. Komoly feladat lesz a tejkvóta rendezése, amit két évvel ezelőtt egyetlen termelő kivételével mintegy negyvenöten beadtak a közösbe, miközben az a tulajdonukban maradt.

Az elnök szerint ez a megoldás azért bizonyult jónak, mert nem fenyegette az a veszély a tagokat, hogy alulteljesítés esetén elvonják a kvótájukat, a többlettermelés miatt pedig büntetést kaphatnak. Információja alapján az állam negyven forint és áfája összegért felvásárolja a megmaradt kvótát. A kapott pénzt természetesen szétosztják a gazdák között. Körülbelül 14–15 millió forintról van szó.

Mindenképp megszűnt volna

– A csarnok bezárását közvetlenül megelőző időszakban naponta a kétszáz litert sem érte el a leadott tej mennyisége – fűzte hozzá az elnök. – Ezért a literre vetített költség annyira megnövekedett, hogy a gazdáknak alig maradt hasznuk. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az uniós csatlakozás után ez a közös gyűjtőhely megszűnt volna, mivel egyetlen ember hanyagsága a többiek által leadott tej minőségét is leronthatja.

A megoldás tehát az, hogy saját hűtőt kell beállítani, amennyiben a naponta termelt tej mennyisége eléri a 80–100 litert, mert azt elszállítja a felvásárló. Csornán jelenleg kilenc olyan magángazdaság van, ahol működik a hűtőberendezés. Ez a jövő útja, ezt kell csinálni.
Dr. Turi György szerint azok a gazdák, akik néhány jószágot tartanak, háznál próbálják értékesíteni a tejet, vagy állatokkal itatják meg.

A bezárt tejcsarnok sorsát illetően a gazdakör elnöke úgy vélte, először tisztázni kell a tulajdonviszonyokat, és azután lehet dönteni, hogy miként hasznosítják a berendezéseket és az épületet.

Kapcsolódó cikkek >>

A tejbombát csak a kormány hatástalaníthatja (2003-06-05) >>
Januártól csordul az iskolatej (2003-09-15) >>
Jobban fogy a tej a sörnél (2003-10-19) >>
Megooldották a tejválságot (2003-06-27) >>
Milliókban bíznak a tejtermelők (2002-09-10) >>

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hitelt kapott Bábolna

A kormány jóváhagyta a Bábolna rt.-nek nyújtandó tulajdonosi kölcsönt – jelentette be a… Tovább olvasom