Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 16°C Még több cikk.

Az egyablakos ügyintézés a járások kialakításának célja

A területi közigazgatás átalakításának célja, hogy létrejöjjön az egyablakos ügyintézés, az emberek könnyebben, gyorsabban intézhessék ügyeiket - hangsúlyozta Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a járások kialakításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában szerdán a parlamentben.
Mint mondta, az 1983-ban megszüntetett, de több száz éves múltra visszatekintő járások 2013. január 1-jétől új szervezeti rendben és új céllal jönnek létre és kizárólag államigazgatási területi egységet jelentenek majd.

Elmondta azt is, hogy a tervek szerint 2013. végéig teremtik meg az egyablakos ügyintézés lehetőségét minden járási székhelyen és minden olyan helyen, ahol most okmányiroda működik. Ez azt jelenti, hogy az országban körülbelül 300 helyszínen lesz kormányablak - tette hozzá. Jelenleg, ha egy ügyfél szeretne elintézni valamit, akkor először azt kell kitalálnia, hogy melyik szervhez kell fordulnia, meg kell találnia a szerv aktuális nevét, az ügyfélfogadás helyszínét és az ügyfélfogadási rendet, ezzel szemben az egyablakos ügyintézésnél ebből semmit nem kell tudnia az állampolgárnak, csak azt, hogy hol van a lakóhelyéhez legközelebbi kormányablak - magyarázta az államtitkár.

Hangsúlyozta: a kormányablakok létrehozásához a járások kialakítása vezet el, ez az a szervezeti egység, amellyel még közelebb juthatnak az állampolgárokhoz.

Mint mondta, a járások kialakítása annak az áldatlan állapotnak vet véget, hogy a jegyző végez államigazgatási feladatokat sokszor megfelelő finanszírozás nélkül. Hozzátette: jelenleg a jegyzők 1400 feladat- és hatáskörrel rendelkeznek, ezeket a jövőben az állam a saját szervezetrendszerén keresztül a járási hivatalban végzi majd el, így csak azok az államigazgatási feladatok maradnak a jegyzőnél, a polgármesteri hivatalnál vagy a polgármesternél, amelyek települési kötődést mutatnak.

Közölte azt is, a járásokról szóló törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a feladatok átvételével az azok ellátásához szükséges ingó- és ingatlanvagyon átkerüljön az államhoz, a járási hivatalhoz. Szabó Erika szerint a kormányhivatalok vezetői október 31-ig az önkormányzatokkal megállapodást fognak kötni a megosztásról, a munkatársakról, az átkerülő tulajdonról és munkaeszközökről. Ha nem születik megállapodás - folytatta - akkor a kormánymegbízott dönt november 15-ig, de ez döntést megtámadhatja az önkormányzat a bíróságon. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: az önkormányzatok és a kormányhivatalok is abban érdekeltek, hogy ezek a megállapodások a lehető legkevesebb konfliktussal járjanak.

Azt is hangsúlyozta, hogy a polgármesteri hivatalban dolgozóknak nem kell aggódniuk a munkájuk miatt, lesz munkájuk a járási hivatalban, ahol kormánytisztviselőként fognak dolgozni.

Az államtitkár felidézve az elmúlt két év eseményeit, azt mondta: a kormányváltás után egy bürokratikus, átláthatatlan területi közigazgatási rendszert örököltek, ugyanakkor a kormány eddig tett lépései nyomán visszaállt az önkormányzatok törvényességi felügyelete, valamint létrejöttek a fővárosi és megyei kormányhivatalok is. Hangsúlyozta, hogy a kormányhivatalok élén kormánymegbízott áll, amely hangsúlyozottan politikai poszt, megbízatása a kormány megbízatásáig tart. Szerinte erre azért van szükség, mert az előző szocialista kormányok a hivatalvezetőt kényszerítették politikai döntések meghozatalára.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

FAZ-interjú Pintér Sándorral a romakérdésről

Az állami renden, a törvényeken kívül senki nem tud rendet teremteni, csupán anarchiába sodorja az… Tovább olvasom