Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 15°C Még több cikk.

Az egyeztetések után dől el a Karolina sorsa

A mosonmagyaróvári kórház rekonstrukciójának második üteme már tart: az önkormányzat kikötötte, most nem léphetik túl a pénzügyi keretet. A vezetés sikeresnek ítéli az első ütemet, ám a működtetés mikéntjére keresi a választ. A Karolina jövője a megyei intézményekkel való egyeztetésen dől el.
Dr. Vörös László (V. L.) kórházigazgató és Eőry Ferenc (E. F.) gazdasági igazgató a Kisalföldnek a működtetés gondjairól, a rekonstrukció második üteméről és az intézmény egyelőre bizonytalan jövőjéről beszélt.

„ Dőreség azt gondolni, »ledolgozzuk«”

– Szentkuti alpolgármester a múlt heti testületi ülésen úgy fogalmazott: a kórház a feltételeire már büszke lehet, igaz, még a működtetését kell megoldani. Önök is így látják?
V. L.: – Egyetértek az alpolgármesterrel. Infrastrukturálisan valóban rendben vagyunk, ám a jelenlegi finanszírozásban, struktúraváltás nélkül az intézményt nem lehet fenntartani. A központi változások megyére vetülő részei ránk is lecsapódnak.
E. F.: – A működtetést illetően a kérdés csak az, hogyan? Építészetileg, infrastrukturálisan a második ütem végeztével már megfelelünk a modern európai betegellátás követelményeinek. A kérdés az, hogyan működtetjük: ki, s mennyi szerepet vállal ebben. Önerőből ez nem megy. Ahhoz, hogy nullszaldósan működtessük az intézményt, strukturális váltás szükséges. Ez azonban nem lenne „köszönő viszonyban” az ellátási körzet igényeivel. A mostani finanszírozásból a jelenlegi szerkezet fenntartása nem biztosítható. Az sem biztos, hogy ezt a struktúrát mi alakíthatjuk majd ki. Feltételezzünk egy optimális esetet, hogy nullszaldósra biztosítható a működés: akkor is kérdés, mi lesz a jelenlegi adósságállománnyal. Dőreség azt gondolni, hogy ezt is „ledolgozhatjuk”. A szeptember elseje óta bevezetett központi intézkedések miatt 15–20 százalékos forráscsökkenést szenvedtünk el, mely bevételkieséssel – a költségnövekedés mellett – járt.

„ Sikertörténet botrányok nélkül”

– Mik a mátrixrendszer eddigi tapasztalatai?
V. L.: – A betegek nem érezhetnek változást a struktúraváltás miatt, inkább a kórház dolgozóinak kellett új feladatokat vállalniuk, alkalmazkodniuk. A rehabilitációs osztály ágyszámát megemeltük. Úgy vélem, jól mértük fel a lehetőségeket, hiszen azt napok alatt „feltöltöttük”. A rekonstrukció második üteme már tart, emiatt apróbb kellemetlenségekre számíthatnak a betegek és a dolgozók egyes részlegeken.
– A traumatológián személyi változások is voltak...
V. L.: – Dr. Vermes Tamás osztályvezető főorvos októbertől kérte az áthelyezését a győri kórházba. A mátrixrendszerre való átállás és a kérelem között nincs közvetlen összefüggés. A várható központi intézkedések miatt a baleseti sebészet a megyei szintű kórházakban működik majd magasabb szinten, a többi kórházban pedig „egy bizonyos szintig ellátható”. A rekonstrukció után a Karolinában jó színvonalú sebészet és a baleseti sebészet egy egységben történő elhelyezése más előnyökkel is járhat.
– Sikertörténetnek neveznék a kórház-rekonstrukció első ütemét?
V. L.: – Mindenképp, hisz ez volt a város legnagyobb közintézményi beruházása. Ez ad esélyt arra, hogy a kórház az aktív ellátás területén további lehetőségeket kapjon.
E. F.: – Szerintem a város számára is sikertörténet volt. Nem övezték botrányok, s kiderült, az adott összegből mennyi munkát el lehetett végezni. A tulajdonossal sikerült megértetni, s elfogadtatni a kórházfejlesztésre vonatkozó elképzeléseinket.

Nem lehetnek többletköltségek

– Még akkor is sikertörténet ez, ha az első ütemre szánt kétmilliárdos keretet 400–500 millióval túllépték, s adósságban vergődik a kórház?
E. F.: – Az adósság a működtetésből fakad, nem vezethető vissza a rekonstrukcióra. Az új épület működtetése például nem kerül többe, mint a korábban szétszórtan lévő telephelyeké. Közel 800 milliós korszerű technológiát építettünk be, melynek garanciája hamarosan lejár: a javítás költségei itt magasabbak lehetnek a korábbinál, ez viszont csak a jövőben jelentkező kiadás. A rekonstrukció költségeinek túllépéséről pedig mindenki tudott a kezdet kezdetén.
V. L.: – A korábban tervezett 4,5 milliárdról induláskor 2,1 milliárdra lefaragták a költségeket. A keret túllépésének oka volt az is, hogy építés közben olyan műszaki, statikai gondok jöttek közbe, melyeket kezelni kellett. A működési hiány pedig a kedvezőtlen finanszírozás miatt keletkezett.
– Ilyen túllépés a második ütemben is előfordulhat?
E. F.: – Nem. Az önkormányzat kijelentette, hogy nem léphetünk túl a megadott kereten. Ha mégis többletköltségek merülnek fel, akkor a rekonstrukció más területein kell megtakarítanunk az így kieső összeget.

Megmaradnak vagy átalakulnak?

– Hogyan látják a Karolina jövőjét, megmaradhat-e a kórház?
V. L.: – Optimista vagyok. A vonzáskörzetünkbe 73 ezer ember tartozik közvetlen ellátási kötelezettséggel. A struktúraváltás miatt az aktív-krónikus ágyak aránya nemzetközi viszonylatban is megfelelő. A megszorító intézkedések miatt látszik, hogy a megyei intézményekkel való egyeztetésen dől majd el, megmarad-e a mostani funkció vagy kénytelenek leszünk bizonyos területeket átalakítani. Ráadásul azt is látni kell, hogy a lehetőségek közötti különbségek miatt a városi kórházak – szemben a megyei intézményekkel – kevésbé vonzóak az orvosok számára.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szép halálért dolgoznak

A hospice-szolgálat nemes feladatának tekinti a gyógyíthatatlan betegek és hozzátartozóik lelki… Tovább olvasom