Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Az életmentőknek is legyen emlékfala

Az áldozatok mellett legyen azoknak is emlékfala Magyarországon, akik zsidó embereket mentettek a holokauszt idején; a majdani felavatáson a magyar és az izraeli kormány is képviseltesse magát - kezdeményezte Karsai László történész, a Szegedi Tudományegyetem tanára szerdán Budapesten A világ igazai Magyarországon a második világháború alatt című könyv bemutatóján.
A Holokauszt Emlékközpont zsinagógaépületében tartott ünnepségen a professzor rámutatott: 2008 végéig 725-en kapták meg a Világ igaza kitüntetést Magyarországról, világviszonylatban pedig 22 ezren részesültek a díjban. Sokszor egy-egy zsidó ember megmentéséhez egész lakóközösségek összefogása kellett, az üldözöttek sokszor nem mertek, vagy nem akartak elmenekülni, nem is próbáltak ellenállni - mondta.

A Balassi Kiadó és a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet közös kiadásában megjelent könyv előszavát író történész közölte: Hollandiában a mintegy 140 ezerből hozzávetőleg 100 ezer zsidó embert gyilkoltak meg, az életmentésért pedig 4947 Világ Igaza díjat osztottak ki. Franciaország 350 ezres zsidóságának háromnegyede túlélte a vészkorszakot, ami köszönhető volt egyrészt Pétain marsall vonakodásának, hogy kiszolgáltassa őket, másrészt annak, hogy sokan közreműködtek az életveszélyben lévők védelmében. Közülük tavaly év végéig 2991-ben részesültek a Yad Vashem Intézet kitüntetésében.

Molnár Judit történész, a Holokauszt Emlékközpont főtanácsadója arról beszélt, hogy a holokauszt idején ezrével érkeztek az illetékes hivatalokba lakásigénylések, amelyeket a zsidó emberektől elkobzott ingatlanokra jelentettek be. A könyvre utalva ugyanakkor megjegyezte, hogy a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből kerültek ki azok, akik mentették az üldözötteket, akár saját életük veszélyeztetése árán is.

A kötetben is szereplő embermentők között megemlítette Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspököt, Sztehlo Gábor evangélikus lelkészt és Novák Istvánt, aki egy Sátoraljaújhely közelében lévő kis faluban öt munkaszolgálatost rejtett el - közöttük volt Randolph L. Braham is, aki később történészként a holokauszt legismertebb kutatója lett.

Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete beszédében kifejtette: az embermentők "kinyitották az ajtót az üldözöttek előtt", ami Magyarországon kifejezetten fontos volt, mert itt "a zsidóság története különösen szomorú történet". Egyúttal örömét fejezte ki, hogy "voltak, vannak és lesznek olyanok, akik készek arra, hogy embertársaikat megvédjék".

Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy 65-70 évvel a második világháború után létezik a világon antiszemitizmus, ami ma már kiterjed Izrael államának gyűlöletére is. "Rettenetes látni, hogy a Magyar Gárda itt masírozik az országban" - tette hozzá.

A nagykövet kiemelte: a most megjelent könyv arra neveli a fiatalokat és mindenkit, hogy nem szabad vallás, bőrszín vagy más szempontok alapján szembefordulni embertársainkkal. A kiadvány a pedagógusoknak is nagy segítség, hogy a diákokkal ezt megértessék - mondta. Reményét fejezte ki, hogy a kötet mihamarabb bekerül a tantervbe is.

Az eseményen megjelent Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Magyar Bálint volt oktatási miniszter is.

Olvasóink írták

  • 2. apátfalvifaszagyerek 2009. november 25. 23:48
    „moderálva off”
  • 1. apátfalvifaszagyerek 2009. november 25. 23:36
    „"Hollandiában a mintegy 140 ezerből hozzávetőleg 100 ezer zsidó embert gyilkoltak meg, az életmentésért pedig 4947 Világ Igaza díjat osztottak ki." - Na igen, de a háború után szerencsére tömegével gyilkolták a hazaáruló, nácibarát kollaboránsokat. Akárcsak Franciaországban. Nálunk meg a kurucinfo sír azért a -Hollandiához és Fr.o.-hoz képest kevés- néhány kollaboráns nyilasfattyúért, akiket felakasztgattak. Többet is fel lehetett volna. És még mielőtt valaki véresszájú kommunista hóhérnak nézne, ne feledjük, h jóval több ember kellett a magyar zsidók deportálásához, sokuk megöléséhez (a számok persze vitatottak, de maradjunk annyiban, sokan haltak meg). Akárcsak a nácikkal való együttműködéshez. Úgyhogy szerintem kevés az elítéltek száma. Bezzeg ártatlanokat tömegével hurcoltak el Szibériába, a valódi bűnösök közül meg sokan ÁVOsok lettek. Lehet egyébként szidni a zsidókat meg a Yad Vasem-et, de azért érdekes összehasonlítás: ők embermentőknek állítanának emlékfát, akik nevéhez tehát nem a pusztítás köthető, míg a kurucon egyszer azt írták, h Szálasinak szobrot(!) kéne állítani. A nyíregyházi Jobbik-alelnök Lipusz Zsolt, kurucos ámokfutó okádék írásait is egész nyugodtan fel lehetne hozni, ahol pofátlan módon élteti a návi No.-t. A Magyar Gárdát szvsz nem kéne idekeverni, az "alap" Gárdához nem fűződnek antiszemita, náciéltető tüntetések.

    Várom <moderálva> ide, egyébként.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ki akarták rabolni a dégi postást

Megkísérelték kirabolni szerdán délután a Fejér megyei Dégen a postást; a próbálkozás eredménytelen… Tovább olvasom