Délmagyar logó

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 18°C Még több cikk.

Az ellenségszeretet értelméről

„ Úgy bánjatok az emberekkel, ahogyan akarjátok, hogy veletek bánjanak.” (Lk. 6/31.)

Amikor Jézus az evangéliumokban ellenségszeretetről beszélt, sokan nem értették. (A jézusi tanácsoknak azóta is ez a „legkritikusabb” pontja.) Úgy tűnik, a mai világ is csak az érdekkapcsolatok függvényében tudja meghatározni, értelmezni a szeretetet. Valójában szinte csak kizárólag a szólamok szintjén létezik az érdekmentes, tiszta szeretet. Gondoljuk csak el, ha azt kellene meghatároznunk, hogy miért is szeretünk valakit, elsőként (vagy egyáltalán) csupa pozitív dolgot mondanánk: „szeretem, mert…”. De ha egy sok-sok próbát kiállt házasság feleit kérdezzük ugyanerről, akkor ők kicsit másként fogalmaznának: „szeretem annak ellenére, hogy…”. Micsoda különbség!
Jézus ellenségszeretet-parancsával mi sem tudunk gyakran mit kezdeni. Mintha előre sejtette volna, hogy nem fogják (vagy nem akarják?) megérteni, ezért kristálytiszta egyértelműséggel „pozitív” módon is megfogalmazta: „Úgy bánjatok az emberekkel, ahogyan akarjátok, hogy veletek bánjanak.” S ha erről az oldalról nézzük, akkor nagyon is természetesnek tűnik, hiszen ki az a balga, aki szeretné, hogy folyton sértegessék, hogy gúnyt űzzenek belőle, hogy megrágalmazzák, hogy meglopják, vagy folyton hazudjanak neki.
Milyen egyszerűnek is tűnik, nincs olyan épeszű ember, aki ne értene egyet ezzel. Pedig ha meggyőződéstől, ideológiától függetlenül mindenki betartaná ezt a jó tanácsot – ha arra gondolnánk, hogy mi is kerülhetünk hasonló helyzetbe, mielőtt másokat lerohannánk –, hihetetlenül megváltozna körülöttünk a világ. Egyszerűnek látszik, meg ráadásul pénzbe sem kerül, de még pozíciótól sem függ, akár most is elkezdhető, és valahogy mégsem működik.
Bár Jézus újraértelmezte az ótestamentumi törvényt, mégis, mintha éppen korunkban tért volna vissza az ószövetségi felfogás: „Szemet szemért, fogat fogért!”. „Divatba jött” a leszámolás, felerősödött a bosszú, teret nyert a rosszindulat, a gyűlölködés. Sajnos sok helyütt a nevelésnek is „bevett” iránya lett, hiszen gyakran már a családban nevelik erre a kisgyermeket, amikor azzal az útravalóval indítják az óvodába, iskolába, hogy „ne hagyd magad! Bátran menj neki annak, aki rossz szemmel néz rád!”.
Hívő embernek, de egyetlen jóérzésű embernek sem lehet érdeke, lételeme a harag és a gyűlölet. Gondolkodjunk el Jézus kívánságán, olyan dolgot kér tőlünk, mely kizárólag rajtunk múlik, és mégis csak ezzel lennénk képesek igazán megváltoztatni egymást és a világot.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Akár maradhatna is az iskola?

Folytatás az 1. oldalról. Tovább olvasom