Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Az ENSZ-főtitkár nyilatkozata a holokauszt emléknapon

A náci népirtást túlélő emberek történetének megőrzésére szólított fel a közelgő holokauszt-emléknap alkalmából pénteken az ENSZ főtitkára.
Az auschwitzi náci haláltábor felszabadulásának (1945. január 27.) 65. évfordulójához kapcsolódó nyilatkozatában Ban Ki Mun rámutat: számtalan ember szenvedett a nemzetiszocialisták által létesített gettókban és megsemmisítő táborokban, s közülük sokan mégis életben maradtak. Ők fontos üzenetet hordoznak számunkra: ez pedig nem más, mint az emberi szellem túlélésének diadala. Ők az élő tanúsága annak, hogy a zsarnokság, bárhol üsse is fel a fejét, nem diadalmaskodhat.

Auschwitz-Birkenauban és a többi táborban emberek - zsidók, romák, fogyatékosok, politikai ellenfelek - millióit gyilkolták meg a nácik - emlékeztetett a világszervezet főtitkára. A táborok borzalmait túlélő embereknek fontos szerepük van abban, hogy a holokausztból fakadó tanulságokat a jövendő nemzedékek is megismerjék.

A túlélők nem maradnak örökké közöttünk, ám annak az öröksége, hogy túlélték a holokausztot, fenn kell hogy maradjon. Történetüket meg kell őriznünk, emlékhelyekkel, felvilágosítással és főként arra irányuló erőfeszítéseinkkel, hogy elejét vegyük a népirtásnak és más súlyos bűncselekményeknek. Az ENSZ mély elkötelezettséget érez eme feladatok iránt - hangoztatta a holokauszt emléknapja alkalmából kiadott nyilatkozatában Ban Ki Mun főtitkár.

Olvasóink írták

  • 6. gyorgy99 2010. január 23. 18:34
    „A délvidéli magyar holokauszt napja, senki soha nem üldözte a bűnösöket
    2010. január 23. 16:34

    Január 23-án emlékezünk arra a szomorú napra, ami 65 évvel ezelőtt történt Csúrogon, majd utána Zsablyán és Mozsoron. Ezen a napon űzték ki Csúrogról, otthonaikból a még életben maradt magyarokat. Ugyanis 1944 őszén kivégezték a férfiak többségét. 1945. január 23-án minden magyar családot - a csecsemőktől az aggastyánokig - puskával hajtottak ki otthonaikból, amit kétkezi munkájukkal építettek.

    A piactérre terelt szegény megfélemlített embereket mindenüktől megfosztották, mindent elszedtek tőlük. Délelőtt kilenc órától négyig várták a sorsuk beteljesülését, majd megindították a magyarokat Járek felé.

    Mínusz húsz fok volt, térdig érő hó. A nagy hóban és hidegben nem tudtak menni az idős emberek, a meggyötört asszonyok és a gyerekek. Ezért a partizánok puskatussal biztatták őket. Az első áldozat egy kisbaba volt, aki megfagyott édesanyja karján. Csak kevés kisbabás családot raktak a tehervonatra, a többiek gyalog mentek. Nagyon sok gyereknek és asszonynak megfagyott a lába, mire Járekra értek.

    Járekról előzőleg kiűzték a németeket, és a falut haláltáborrá alakították. A megdermedt, elfáradt magyarokat szobákba terelték: 20-30 személyt egy helyre, nem nézték azt, hogy a családok együtt vannak-e. A szobákban szalma volt leterítve, és reggelre, mikorra felébredtek tele lettek tetvekkel.

    Egy hét után megérkeztek a zsablyai magyarok, akik elmondták, hogy a szerbek már széthúzták Csúrogon a magyarok vagyonát.

    Nagyon nehéz sors várt a tábor lakóira. Megalázták, megkínozták, éheztették őket.

    Nagyon sokan meghaltak, köztük sok kisgyermek. A halottakat összeszedték, kocsira rakták, és a német kriptákba dobálták, míg meg nem teltek, majd mikor megteltek, földet dobáltak rá, és mésszel leöntötték. A halott hozzátartozókat nem volt szabad kikísérni, ezzel is megalázva a hozzátartozókat.

    Öt kegyetlen hónap után elhajtották a magyarokat Gajdobrára egy másik haláltáborba. Itt sínylődtek még szeptemberig, míg végül kiengedték őket egy darab papírral a kezükben, melyen az állt, hogy nem térhetnek vissza az otthonaikba.

    A csontig lesoványodott, megalázott, kifosztott, megszégyenített asszonyok, öregek és gyerekek földönfutókká, hontalanokká váltak. Oda mentek, ahova a munkájukért befogadták őket, és egy darab kenyeret kaptak.

    A gyerekekből béresek lettek, gyorsan felnőtté váltak.

    1946 februárjában a zsablyai Népbíróság hozott egy döntést, melyben leírták, hogy alkalmazni kell a kimondott bűnösséget a magyarok felett. Ezzel a határozattal adták el földjeiket és házaikat, vagy osztották szét egymás között.

    Azóta hatvanöt év múlt el. A kollektív bűnösség terhét azóta is magukon viselik.

    Az elűzött magyarok sohasem térhettek haza. Soha senki nem kárpótolta őket. A vagyonukat elkobozták, a házaikba beköltöztek.

    Mindenük ott maradt a szülőfalujukban, csak a szomorú emléket őrzik a szívükben, és talán él még bennük egy kis remény, hogy egyszer valaki majd nyilvánosan kimondja, és rehabilitálja az ártatlanul kivégzetteket és mindazokat, akiket ártatlanul meghurcoltak és kifosztottak.

    Ezért január 23-a a túlélők számára a Magyar Népirtás Napja.

    Azonban nem csak nekünk, túlélőknek, hanem mindenkinek emlékeznie kell, azért, hogy mindez soha többé ne történjen meg

    magyarszo.com.”
  • 5. apátfalvifaszagyerek 2010. január 23. 10:45
    „Johnson kommentje korrekt, györgy szokás szerint hülyeségeket írogat. Elárulnád, hogy mi köze van a zsidók II.vh.-s szenvedéseinek a vörösterrorhoz? Azt egy kisebb zsidó banda hajtotta végre, akiknek nagy részét elítélték. A II.vh. során csak Makóról 1200 zsidó embert öltek meg. 1200. Az egész tanácsköztársáságnak nevezett terroruralomnak nem volt ennyi pribékje. Ne a hunhírről tanulj történelmet, és ne idézgess ide nem illő cikkeket, mivel itt ártatlan emberek haláláról van szó. Ha majd a vörösök által legyilkoltakról lesz szó, oda meg nem a holokausztos cikkeket kell idézni. Ilyen egyszerű.”
  • 4. gyorgy99 2010. január 23. 08:42
    „HunHír.Hu

    "A budapesti büntetőtörvényszék ma fölterjesztést intézett az igazságügyminiszterhez, amelyben kéri, hogy az Ausztriában levő Kun Béla ellen háromszáznyolcvanhat rendbeli gyilkosság, tizenhat rendbeli rablás, hat rendbeli lopás és több rendbeli pénzhamisítás bűntette miatt indítsa meg a kiadatási eljárást. Az előterjesztés részletesen ismerteti az egyes bűncselekményeket, foglalkozik a zsidó terrorfiúk gyilkosságaival és az elkövetett rablásokkal és lopásokkal és a kibocsátott fehér pénz hamisításával" -ezt írta a Pesti Hírlap, 1920. január elsején.

    A zsidó patkányköztársaság idején (1919. március 21-től 1919. augusztus elsejéig) brutálisan meggyilkolt, felakasztott, halálra kínzott emberek számáról ennél nagyobb adatok is megjelentek azóta, a Wikipedia szerint például az áldozatok száma 370 és 590 között lehet.

    A cikkben szintén szereplő terrorfiúk gyilkosságai alighanem a manapság inkább Lenin-fiúk néven emlegetett alakulatra vonatkozhatnak, illetve más, a vörösterror idején elkövetett kegyetlen, brutális gyilkosságokra utalhatnak. A Lenin-fiúk nagyjából 200 fős terrorkommandója zsidó vezetés alatt a Patkányköztársaság alatt tevékenykedett.

    A vörösterror és a terrorbrigádok kapcsán leggyakrabban Szamuely Tibor zsidó származású népbiztost, a Lenin-fiúk szervezőjét emlegetik, illetve a szintén zsidó Korvin Ottót, aki a belügyi népbiztosság politikai osztályvezetője volt. Így tulajdonképpen Korvin is felügyelte a felügyelhetetlen csapatot, amely leginkább különvonaton járta a vidéket. Cserny József szintén terrorkommandókat vezetett, együttműködve a Lenin-fiúkkal, akiket egy ideig -egy forrás szerint -ő is irányított.

    Csernyt és Korvin Ottót később, a Tanácsköztársaság bukása után kivégezték, Szamuely pedig menekülés közben agyonlőtte magát a magyar-osztrák határon. A gyáva zsidó tömeggyilkos a halálba menekült a dicsőséges tiszti különítményesek elöl. Egy biztos, az ausztriai zsidók nem engedték eltemetni a zsidó temetőben ezt a vadállatot, így a hulláját valami árokban kaparták el.

    A terror végrehajtói közé sorolják a patkányköztársaság idején nyolc embert főbe lövető szintén zsidó Lukács György 1919-es népbiztost is. A budapesti, Belgrád rakparti úgynevezett zsidó házon márványtábla hirdeti a tömeggyilkos gyilkos zsidó emlékét.

    Ami Kun Bélát illeti, ő a patkányköztársaság alatt sosem volt hivatalosan az ország első számú vezetője. Mindvégig külügyi népbiztos volt, és egy rövid ideig hadügyi népbiztosként is eljárt. Ennek ellenére minden történész egyetért azzal, hogy a patkánykormány élén álló Garbai Sándor csak névleges szerepet töltött be, minden fontos döntést Kun Béla hozott meg.

    Ahogy a patkányköztársaság 1919 augusztusi megdöntése után egyre jobboldalibb kormányok kerültek hatalomra, úgy próbálták fokozni a nyomást Ausztriára (majd később Németországra), hogy adják ki nekik Kun Bélát. Ez a kívánság azonban nem teljesült, Magyarország gyenge érdekérvényesítési képessége miatt. A zsidó múmia, Ormos Mária történész szerint a legfőbb oka az volt, hogy az osztrák kormány nemcsak nem adta ki a magyar államnak az Ausztria területére menekült zsidó bolsevikokat, de a menedékjog biztosításán túl, a nagyhatalmak egyetértésével hozzájárult ahhoz, hogy Szovjet-Oroszországba távozzanak. Az egyetértés több esetben ahhoz a feltételhez fűződött, hogy Kun Béla és társai kiengedése fejében hazabocsátják az amerikai, francia stb. tiszteket és katonákat, akik a háború alatt valamilyen okból ottmaradtak, vagy a háború utáni intervenció idején hadifogságba estek és még nem tértek haza.

    Hunhír.Hu - hvg nyilvánvaló csúsztatásainak javításával”
  • 3. gyorgy99 2010. január 23. 08:40
    „A gépek háborújának etikai kérdései

    A modern hadseregek egyre inkább igyekeznek robotokkal helyettesíteni a hús-vér katonákat. Az automaták számos feladatot hatékonyabban végeznek el az embereknél, ráadásul könnyen pótolhatók. Bevetésük azonban súlyos etikai kérdéseket is felvet - figyelmeztet Charles Levinson a Wall Street Journalban.
    A világ fejlett haderői az elmúlt években jelentősen növelték a katonákat segítő vagy helyettesítő robotikus harci eszközök számát. Az automatizálásban azon országok járnak az élen, amelyek rendszeresen háborúznak, és van elég pénzük a modern technológiai vívmányok felhasználásra. Jelenleg a világ 40 országa rendszeresített valamilyen robotot. Az Egyesült Államok már több mint 7000 robotrepülőgépet és 12 000 földi robotjárművet állított hadrendbe. 2009-ben az amerikai légierő több robotrepülőgép-irányítót képzett ki, mint pilótát.
    A hadsereg robotizálása terén Izrael jár a legelőrébb. Szakértők szerint 10-15 év múlva az izraeli fegyveres erők harmadát tehetik ki a robotok. A hadsereg vezetése szorgalmazza a gépesítést az emberi veszteségek csökkentése érdekében.
    Amióta megszaporodtak a katonák elleni merényletek és a túszejtések, a gázai és a libanoni határőrizetben is részt vesz a Guardium elnevezésű páncélozott robot. A teherhordásra kialakított intelligens gépeket már a 2006-os libanoni háborúban is bevetették, Gázában pedig távirányítással működő buldózerekkel rombolták le a házakat. Izrael azt tervezi, hogy jövőre hadrendbe állhat a hanggal irányítható, kerekeken guruló Rex robot.
    Katonai szakértők szerint a robotok elterjedésének komoly stratégiai következményei lesznek: a gépek bevetése megnehezíti a rajtaütésekkel és merényletekkel operáló gerillák dolgát.
    A robotok hadrendbe állítása azonban etikai kérdéseket is felvet. Ha a hadsereg vezetésének nem kell az esetleges emberi áldozatokkal számolnia, akkor minden bizonnyal könnyebben indítanak támadást - figyelmeztet Levinson.
    A mesterséges intelligencia további fejlődésével még ennél is komolyabb erkölcsi dilemmákra kell választ találni. A katonák a háborúban indulataiknak engedve, és az idő szorítása miatt gyakran etikai szempontból kifogásolható tettekre ragadtatják magukat. Vajon a rideg számítás alapján működő robot katonák humánusabbak lennének?
    A mesterséges intelligenciát nem befolyásolják indulatok, ezért egyes tudósok úgy vélik, robotok hadrendbe állításával meg lehetne könnyíteni az erkölcsi szempontból nehéz döntéseket. Ezt vallja egyebek között Ronald Arkin, a Georgiai Műszaki Egyetem informatikusa, aki az amerikai hadsereg támogatásával olyan szoftver kidolgozásába kezdett, amely segíthet a katonáknak az erkölcsi szempontból problematikus döntések meghozatalában.
    A robotok - érvel Arkin - nem félnek, és nem éreznek bosszúvágyat. Ha például a harci repülőgépekbe etikai döntésekre programozott robotokat építenek, akkor elkerülhető lehet a polgári lakosság elleni támadás. A számítógép feldolgozza az összes rendelkezésre álló információt, és ha úgy ítéli meg, hogy túl sok civil áldozattal jár a támadás, akkor megvétózhatja a pilóta döntését. Ha civilek tartózkodnak egy tank közelében, a robot nem engedélyezi a bombázást. A lakóház közelében tartózkodó terroristavezér elleni rakétatámadást viszont engedélyezi, feltéve, hogy nem túl magas a várható civil áldozatok száma.
    A szkeptikusok szerint azonban a robotok - bármilyen gyorsan dolgozzák is fel az információkat - a közeljövőben aligha lesznek képesek kifinomult ítéletet hozni. Még akkor sem, ha az erkölcsfilozófusok és a katonák egyetértésre jutnának a háborúban alkalmazandó etikai elvekről.
    Egy katona sokkal könnyebben megkülönbözteti az ellenséges fegyvereseket a civilektől, biztosabban ismeri fel a sérülteket és a magukat megadni kívánó ellenséges katonákat. A számítógép nem képes erre. Ráadásul az emberi érzelmek nem mindegyike sarkall erőszakra. Az empátia, a sajnálat, a könyörület, az önfeláldozás szintén emberi indulatok - a hideg számítás alapján döntő robotok az ilyen érzelmeket sem tudnák tekintetbe venni. Ezért etikai szempontból kétséges, hogy robotokra bízhatjuk-e az erkölcsi felelősséggel járó döntést.
    (WSJ, Glóbusz)”
  • 2. Johnson 2010. január 22. 21:25
    „Minden népirtást elitélek, meg a legutóbbi palesztin népirtást is elitélem... "csak" 700 kisgyermek halt meg..”
  • 1. dodó 2010. január 22. 21:01
    „Már a főtitkárt is megvették?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átadták a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjat

Iványi Balázs, a Heti Válasz című lap újságírója részesült az idén a Szalézi Szent… Tovább olvasom