Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Az érzelmi intelligencia

A döntésekben az érzelem legalább akkora, vagy még nagyobb szerepet játszik, mint a megfontolás. Alig akad olyan ember, aki önmagában a logikára bízná, hogy kivel házasodik vagy kivel barátkozik.
Gondoljunk a társ, a foglalkozás megválasztására, az érdeklődés irányának kialakulására, a vészhelyzetekre, a rokonszenvből vagy ellenszenvből tett lépésekre. Az értelem és az érzelem összjátékából születnek az igazán jó elhatározások – adja hírül az Interpress magazin.

Az érzelmek azért olyan hatásosak, mert cselekvésre késztetnek. Az emóció szó a motere – mozdulni latin igéből származik. Állatoknál, és még gyerekeknél is, megfigyelhető, hogy náluk az azonnali reakciókat közvetlenül az érzelmek vezérlik. A gyors válasznak az a fiziológiai alapja, hogy az érzékszervektől érkező ingereket a talamusz egyenes úton az amygdalába, a limbikus rendszer érző központjába irányítja, kikerülve a kiértékelő, elemző agyrészt, a neokortexet.

Az utóbbi évtizedben a teljesítmények növeléséhez felfedezték az érzelmek fontosságát. Főleg a felsőszintű vezetőknél, a bizalmi munkakörben dolgozóknál a teljesítés nagyobb mértékben függ az emóciók körébe tartozó értékektől, mint a hagyományosan használt intelligencia hányadostól. Az IQ tesztekkel kihozott eredmények esetében az a gond ugyanis, hogy túl sok a kivétel. A magas intelligencia hányadossal rendelkezők gyakran nem állják meg a helyüket a vezetői posztokon, míg a gyengébb értékeket felmutatók kimagasló eredményeket produkálnak az életben.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

wenger köszönő levele

Levélben köszönte meg az Arsenal az ETO-nak, hogy Dudás Ádámnak lehetőséget biztosított a londoni… Tovább olvasom