Délmagyar logó

2018. 05. 24. csütörtök - Eszter, Eliza 16°C | 27°C Még több cikk.

Az Esterházy-kincsek nyomában

Európa talán egyik leghíresebb történelmi családja a magyar Esterházy. Bécsben egy egész utca és a benne álló palota ma is őrzi az emléküket, Burgenlandban váruk, kastélyuk is látható.
Európa talán egyik leghíresebb történelmi családja a magyar Esterházy. Bécsben egy egész utca és a benne álló palota ma is őrzi az emléküket, Burgenlandban váruk, kastélyuk is látható. A leghíresebb azonban mégiscsak a magyarországi fertődi kastély, a „kis magyar Versailles". A család és birtokainak sorsa jól jellemzi a két ország eltérő történelmét. A magyar és az osztrák birtokok csupán egyórányi autóútra fekszenek egymástól, köztük már csak egy „légies" határ létezik az év végéig. Aztán az sem.

Régen kétfelé szakadt Európa egyik legismertebb történelmi családja, az Esterházy. A hercegi ág a szomszédos Ausztriában, míg a grófi Magyarországon él. Azaz, az utolsó herceg már meghalt. Melinda, az egykori operaházi ünnepelt prímabalerinából lett hercegné pedig visszavonultan él. A grófi ág két ismert személyiséget is adott, Mártont focistaként, Pétert pedig szépíróként ismeri szintén egész Európa.
Az Esterházy család a 13. században tűnt fel a magyar történelem színpadán, de csak a 17. századtól kezdve vált meghatározó jelentőségűvé, miután Pált 1687-ben hercegi ranggal tüntette ki I. Lipót császár a török háborúban szerzett érdemeiért, illetve azért, mert a magyar országgyűlésben eredményesen lépett fel a Habsburgok érdekében. A hercegi címet 1712-től már miden elsőszülött fiú örökölhette, majd II. József ezt a lehetőséget a fraknói ág egészére is kiterjesztette. Az Esterházyakat mindenkor a Habsburg-hűség jellemezte. Esterházy Pál Antal például csak addig volt a király személye körüli miniszter az 1848-as Batthyány-kormányban, míg a magyar parlament a császár ellen nem fordult.

Sorsok

Az Esterházy család tagjai nemcsak vitéz katonaként és neves diplomataként ismertek Európában, de műgyűjtőként is. Fraknói várukban fegyver- és kincsgyűjteményük egy része is megtekinthető. A család híres könyvtárát Bécsben őrzik. Az Esterházy család 1906-ban, pénzszűkében festményei egy részét eladta a magyar államnak, ez az alapja ma is a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének. Esterházy Pál herceg 1945-ben visszatért akkor 221 ezer holdnyi magyarországi birtokaira, azt azonban nem sokkal később államosították, a herceget pedig 15 év börtönre ítélték 1949-ben az államrend megdöntésére irányuló szervezkedés és más bűncselekmények miatt. A herceg az 56-os forradalom idején szabadult, s Ausztriában telepedett le, majd Svájcban élt, és 1989-ben Zürichben halt meg.

Fertődöt, az egykori kis vadászházat Miklós építtette át kastéllyá az 1720-as években, mégpedig a nagy példakép, XIV. Lajos versailles-i kastélyának mintájára. A 350 hektárnyi park szélén álló, angolkerttel körülvett, bábszínházzal, opera- és muzsikaházzal rendelkező rezidenciának olyannyira nagy sikere volt, hogy egyik fényes bált a másik után adták benne. Igaz, a herceghez nem lehetett csak úgy beállítani, meghívólevél nélkül senkit sem fogadott. S aki az asztalához ült, azt előbb alaposan kioktatták az etikett szabályaira. Arra például, hogy a csontokat nem illik az asztal alá dobni, illetve nem szabad leittasodni sem. S ha a herceg befejezte az étkezést, s felállt, akkor mindenkinek azonnal távoznia kellett, ha jóllakott, ha nem. Egy alkalommal még maga az uralkodó, Mária Terézia is meglátogatta a fényűzése miatt csak „Fényes" Miklósnak nevezett herceget, aki azzal hívta meg a császárnőt, hogy nincs olyan lehetetlen kívánság, amit ne teljesítene érte. Az uralkodónő csupán annyit kívánt, hogy az utat Bécsből Fertődig szánon tehesse meg. A herceg nem késlekedett, a nyár közepén hiányzó hó helyett sóval szóratta végig az utat.

A gyönyörű, fényűzően berendezett rokokó kastélyt, melyben évtizedekig élt udvari zenészként és zeneszerzőként Joseph Haydn, 1945-ben az oroszok szállták meg. Amit a menekülő Esterházy család nem tudott magával vinni, azt még az oroszok érkezte előtt elvitték a környéken élők, s ezek a holmik sosem kerültek elő. Az oroszok aztán nem becsülték sem a megmaradt bútorokat, sem a selyemtapétát. A szovjeteket egy tsz-központ és gépállomás követte. Az 1945 után államosított kastély bejárati frontját és belsejének nagy részét mára szépen felújították, ám korabeli berendezési tárgyai közül semmi sem került elő. Ami ma ott látható, azt vagy újjáépítették, vagy más kastélyokból vitték oda.

Alig egyórányi autóútra, a felettébb „légies" határ mellett, Kismartonban áll a fertődi kastély ellentéte. A Kanizsaiak leromlott várából épített, ma is zárt udvarú, erődszerű kastélyban minden berendezési tárgy eredeti állapotában maradt fenn. Mondják, hogy az 1938-as Anschluss idején ugyan német őrség állt a bejáratnál, de semmit sem vittek el onnét. Az 1945-ben Ausztriát is elfoglaló, majd ott tíz évre berendezkedő szovjet Vörös Hadsereg elől pedig a berendezési tárgyakat a kismartoniak szépen összecsomagolták, s elrejtették.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tűzoltóvonatot is bevetettek Szolnokon

Tovább olvasom