Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

Az EU-alkotmányról tárgyalnak csütörtöktől Brüsszelben

Minden bizonnyal az Európai Unió alkotmányos szerződésével és jövőjével kapcsolatban egy éve kezdett töprengési időszak sikerességének megállapításában, egyszersmind a folytatás szükségességének leszögezésében jutnak egyetértésre a tagországok állam- és kormányfői csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozójukon, amelynek ez a fő témája.
Nyitott kérdés ugyanakkor, hogy mikorra tűzzék ki az érdemi döntést: egyfelől sürgeti a vezetőket az intézményes reformok lezáratlansága, másfelől számos politikai tényező a hosszabb kitolás irányában hat. A jövő év második felénél előbb - az említett választások után - semmiképpen nem várható érdemi döntés, de brüsszeli hírek szerint a konszenzus inkább 2008 második fele körül körvonalazódik.

Szinte bizonyos ugyanakkor, hogy a római szerződés születésének ötvenedik évfordulóján, jövőre nyilatkozatot adnak ki az uniós együttműködés megerősítéséről. Az alkotmány összefoglalja és továbbfejleszti az EU jelentős részben még csupán hat országra szabott intézményes kereteit. Ahhoz azonban, hogy életbe lépjen, minden tagországban ratifikálni kellene - márpedig Franciaországban és Hollandiában tavaly népszavazáson elutasították, így egyelőre ott nem ratifikálható. Emiatt annak ellenére nem léphet életbe a tervezett időpontban, hogy tizenhat tagállam viszont már jóváhagyta (Magyarország is, az elsők között).

Nyitott kérdés az is, hogy milyen formában mentsék meg a szerződést. Várhatóan legtöbb főelemét átemelik majd egy új dokumentumba, de teljes megőrzésének kicsi az esélye, mint ahogy végleges elvetésének is. Az alkotmánnyal szorosan összefüggő kérdés az unió további bővítése. Az amszterdami szerződésben a tagországok még azt deklarálták, hogy az akkori 15 tag után legfeljebb tíz új ország felvételét bírják el az intézményes keretek.

Ehhez képest Bulgária és Románia jövő évi belépésével a felvettek száma eléri a tizenkettőt. Bár az EU várhatóan most is megerősíti elkötelezettségét a további bővítés és különösen a már írásba foglalt ígéretek végrehajtására, a mai tagjelölteknek (köztük legfájóbban talán Horvátországnak) minden bizonnyal az indokoltnál tovább kell várniuk a felkészüléssel az intézményes bonyodalmak miatt.

A csúcson nyugtázzák majd mindazonáltal az érdemi tárgyalások megindítását Ankarával és Zágrábbal. Az állam- és kormányfők alighanem támogatják majd az Európai Bizottság azon álláspontját, hogy az intézményes kérdések napirendre tűzése előtt lépéseket kell tenni a közvélemény bizalmának visszanyerésére, mégpedig a köz- és szociális biztonság, továbbá az uniós ügyek átláthatóságának növelésére tett konkrét lépésekkel.

A csúcs további témái között szerepel néhány gazdasági ügy, mindenekelőtt az uniós közös energiapolitika kifejlesztése, a versenyképesség növelésére tett erőfeszítések, illetve - litván kérésre - az euróövezet bővítése. Josep Borrell Fontelles, az Európai Parlament elnöke várhatóan felveti a képviselőtestület Brüsszel és Strasbourg közti ingázásának problematikáját, és lehetséges belügyi témák megvitatása is.

Utóbbival kapcsolatban Göncz Kinga külügyminiszter a csúcsot előkészítő külügyi találkozón, hétfőn kifogásolta, hogy a záródokumentum-tervezet túl homályosan fogalmaz a schengeni övezet (az EU-n belüli szabad, határellenőrzés nélküli mozgást lehetővé tevő térség) kibővítésének időpontjáról, és sürgette, hogy a dokumentumban szerepeljen az eredetileg kitűzött 2007-es határidő. A külügyi kérdések között megvitatják például azt a bizottsági dokumentumot, amely az unión belüli együttműködés javításával növelné az EU külpolitikai befolyását. A találkozón a magyar delegációt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezeti, tagjai között lesz Göncz Kinga is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kórházi parkolás

„ Mikor tűnik már fel valakinek, hogy Csornán a kórháznál szinte képtelenség parkolóhelyet… Tovább olvasom