Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Az idén nem gyérítik a kormoránt a Tiszán

A szakhatósági engedélyek birtokában sem folytatódhat az idén az elmúlt évben a Közép-Tisza vidéken Magyarországon elsőként elindított kormorángyérítési program, mivel az érintett vadásztársaságok fellebbezést nyújtottak be ellene.
Csoma Gábor az akció kezdeményezője, a közel 4 ezer hektárnyi vízterületen gazdálkodó, éves nettó 100 millió forint árbevétellel rendelkező szajoli székhelyű Halász Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: szükség van a folyó kormorán állományának szabályozására. Bár védett madarakról van szó, a kárókatonák a Tisza középső szakaszán az elmúlt években-évtizedekben annyira elszaporodtak, hogy fő táplálékuk, a halak elfogyasztásával komoly gazdasági károkat okoznak.

Az ország öt legnagyobb halászati hasznosítójának egyikeként számon tartott vállalkozás kezelésébe tartozó Kisköre és Csongrád közötti 146 folyamkilométeren például a becslések alapján 5-8 ezer kárókatona él kolóniákban. Egy-egy példány naponta 50-70 dekagramm halat eszik, ami összesen 25-30 mázsát is kitesz. A halak piaci árával számolva a veszteség emiatt átlagosan több millió forintra rúg naponta.

Különösen igaz ez a téli időszakban, amikor a madarak a vermelő helyeket felkutatva komoly károkat okoznak a télen egy-egy szűkebb területen csoportosuló halpopulációkban. Főleg a karcsú fajokat kedvelik, mert azokat probléma nélkül képesek lenyelni. Akár 10 méteres mélységbe is lemerülve, kampós csőrükkel ejtik el, vagy sebzik meg áldozataikat, melyek között ilyenkor leggyakoribb a tiszai halak egyik legértékesebbje: a kecsege. E tokféléből a múlt évi megfigyelések és az elejtett kormoránok gyomortartalmának vizsgálata szerint nem ritkán horogérett, 35 centiméteres példányokat is elpusztítanak – tette hozzá a szakember.

Ezt felismerve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága 22 alkalomra szóló engedélyének birtokában és a területileg illetékes szakigazgatások jóváhagyásával 2009 januárjában elkezdődött a szárnyasok ritkítása Kisköre és Szolnok között a Tiszán, illetve riasztása a megyeszékhely belvárosi Zagyva-szakaszán.

A társaság által finanszírozott, körülbelül egymillió forintból tavaly február végéig megvalósult akció sikerét követően a cég az idén is folytatni szerette volna a megkezdett munkát. A szükséges papírok beszerzésével nem is akadt gondjuk, ám azok kiadása ellen néhány Jász-Nagykun-Szolnok megyei vadásztársaság fellebbezést nyújtott be, részben azért, mert szerintük például a gyérítés esetleg orvvadászatra is lehetőséget adna.

A tiltakozás nyomán a szakhatóságok visszavonták az engedélyt – magyarázta Csoma Gábor.

Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta: a kudarcért cégük is felelős, mert rosszul kommunikálták szándékukat és nem kezelték tényleges partnerként a vadászokat. E hiányosságot pótolva idén szeretnének tető alá hozni egy közös egyeztetést Szolnok, Békés, Bács és Csongrád megye halászati és vadászati hasznosítóival, ahol a felmerült véleménykülönbségek tisztázása mellett regionális összefogást szorgalmaznak majd a kormorángyérítés folytatása érdekében.

Olvasóink írták

  • 1. CID 2010. január 22. 19:27
    „Egy őshonos madár gazdasági károkat okoz. És a cég milyen károkat okoz a természetnek ? Esetleg őket is gyéríteni kellene.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elfogták a hétvégi házakat kifosztó férfit

Elfogott a rendőrség egy férfit, aki hétvégi házakat tört fel Tokaj-Hegyalján - közölte a… Tovább olvasom