Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Az ideológiákban nincs irónia

Kultúra - Ungvári Tamás író, irodalomtörténész humora, vidámsága az emberek tiszteletéből fakad. Úgy véli, a magyarok nem akarnak szabadok lenni, és szeretne olyan társadalomban élni, ahol a kölcsönös tisztelet érvényesül.

Számos külföldi egyetemen oktatott, a kapcsolatot az interneten is tartja az olvasókkal, tanítványokkal: övé volt az egyik első e-mail postafiók. 150 műfordításnál és 45 kiadott kötetnél tart.

– Szeptemberben tölti be a nyolcvanat. Saját honlapja van, blogot vezet, a Facebookon is tartja a kapcsolatot a tanítványaival, olvasóival, ami a magyar irodalomtörténészek idősebb korosztályára annyira nem jellemző. Ez annak is köszönhető, hogy számos nyugati egyetemen tanított?

– Részben. Az UCLA (University of California Los Angeles) volt az első egyetem, amely az internetet kifejlesztette ARPANET néven. Ott évekig tanítottam és nagyon korai felhasználó voltam, az egyik első e-mail boksz volt az enyém tizenöt vagy húsz évvel ezelőtt. Az internet szövegalapú, az analfabetizmust száműzi, és ez nagyon nagy dolog. Szeretném, ha Magyarországon lenne egy egységes internetes könyvtári bázis, mert ma három vagy négy is van. Ez hozzásegít ahhoz, hogy az eredeti szakmám, az irodalomtörténet érvényesüljön.


– A könyveivel kapcsolatban mondta: ha egyes neveket nem ismernek az írásaiban, nézzenek utána az interneten.

– Az internet többé-kevésbé – hangsúlyozom, többé-kevésbé – megbízható lexikon. Nagyon nagy kritikával kell fogadni, de mit nem?

– Egy korábbi interjújában olvastam: szeretné, ha lennének magyar tanítványai is. Ez azóta megvalósult?

– Részben megvalósult, óraadó tanárként, professor emeritusként tanítok itthon is. Azt a nagy hallgatóságot, amit én szerettem volna magamnak, amikor kicsivel fiatalabb voltam, nem értem el. A Mindentudás Egyetemén például még nem tartottam előadást.


– Miben mások az egyesült államokbeli egyetemek diákjai, mint a magyarok, miben különbözik az egyetemi kulturális élet?

– Nem a diákok különböznek, hanem a tanárok. Egy tanárnak eszébe sem jut, hogy lemondjon egy órát, hogy tanév közben elmenjen egy konferenciára. Nem is tudják, mi az, hogy hiányozni. A tanítás hihetetlen komolysága, akár középiskolában, akár egyetemen, más típusú választ „csikar ki" a diákokból, mert átérzik, ha a tanárnak is nagy tét, hogy tanít, akkor talán értelme van annak, hogy én tanulok. Nem mintha a diploma sokkal többet érne, de más az elkötelezettség a dolog iránt, amivel a diák foglalkozik. Az egyetem életforma, a diák életvitele is számít – a társadalmi munka például belejátszik abba, milyen egyetemre veszik fel, nem csupán az elért tanulmányi eredmény lényeges.

– Korábban nyilatkozta: Magyarországon a kapitalizmusból a legrosszabb vonulatot kapták el. Ezalatt mit értett?

– Amikor ezelőtt húsz évvel, a rendszerváltozásnál a bőség kosara kinyílt, a világgazdaság szárnyalt, mi nem tudtunk ráülni erre a forradalomra. Amikor pedig már megvalósultak volna a pénzkezelés, a tőzsde formái, egy világválság elgázolt minket. Rossz ütemben, rosszkor, rosszul mozdultunk.


– Egy beszélgetésen mondta a közelmúltban, hogy ennek az országnak egy baja van: nem akar szabad lenni.

– Nem fogtuk fel, mit jelent egy szabad útlevél, hogy választék van az áruból – és hogy mekkora felelősség az, ha az ember szabad. Talán ezzel a felelősséggel nem akarnak élni az emberek: hogy ők válasszák meg, milyen típusú életet akarnak élni, ők csinosítsanak ki úgy egy panellakást, hogy az senki máséra ne hasonlítson. Ne dőljenek be annak, hogy vannak rossz és jó autók, mert ma már az olcsó autó ugyanúgy használható, mint a drága.

– Írásait olvasva, előadásait hallgatva feltűnik, hogy rendkívül nagy humorral és iróniával áll hozzá a világhoz. Honnan meríti ezt a vidámságot?

Betörték a kirakatot

Ungvári Tamás 150 színpadon bemutatott műfordításnál – nevéhez fűződik Az ügynök halála, a My Fair Lady vagy a Páratlan páros is – és 45 kiadott kötetnél jár: műveinek felsorolása megtalálható a honlapján. Legújabb kötete 80. születésnapján jelenik meg: az 1945 és 1989 között elkövetett politikai gyilkosságokat, törvénnyel való visszaéléseket veszi górcső alá. Talán legközismertebb könyve a Beatles Biblia. Elmondta: cambridge-i diákjai ismertették meg vele a Beatlest. Amikor elkészült a könyv, be akarták tiltani Magyarországon, de egy hét haladékot kapott. Egy szombati napon került a könyvesboltokba, hatalmas sor várta – a tömeg több üzlet kirakatát betörte. Elkapkodták a gombafejűek munkásságát és az irántuk való rajongást feldolgozó művet.

– Mondja, mennyivel leszek több, ha szomorú vagyok? Nem leszek több. Az én vidámságom az emberek mérhetetlen tiszteletéből és szeretetéből fakad. A nagy világvallások – a katolicizmus például – a bűnbeesésen túl az embert mérhetetlenül tisztelik. Én szeretnék egy olyan társadalomban élni, ahol ez a kölcsönös tisztelet érvényesül. Szeretnék úgy ülni egy villamoson, hogy nem provokálnak – mert előfordult, bár meg tudom magam védeni és nem félek.

– Mondják: veszélyes az az ember, aki nagyon nem érti a humort, túl komolyan veszi magát.

– Az ideológiákban nincs irónia. A Kétfarkú Kutya Pártban van, de az szörnyű. Kétségbe vagyok tőlük esve, mert szerintem humortalan provokátorok. Remélem, hogy eltűnnek.

– A provokálás ön szerint nem lehet vicces?

– A provokálásban soha nincs semmi vicces. Egy párt, ami állítólag a humorra épül, holott nincs humoruk. Vidáman nézem őket és nagy elnézéssel, itt egyébként is mindenre rácuppannak az emberek.

– Például?

– Egy pár napos hír: Orosházán Gömbös Gyulát újra díszpolgárrá választották. Ez nem is igaz. És ha igen, akkor mi történik? Nem dől össze a világ, rossz ízlésük van. Orosháza nem csukta be a sliccét: ezt valahogy így kellene felfogni és nevetni kellene rajta. Látom, hogy az emberek, akik olvasnak engem, erre az iróniára vevők. Két típusú kultúra van Magyarországon: Németh László azt mondta, a magyar néptől idegen a humor. Karinthy nevét soha nem írta le, tragikus világnézetet hirdetett. Nem szeretem a tragikus világnézetet, mert sok rossz történelmi példa épül rá. Mi nem is vesztettük el a háborút, mondták a németek az első világháború után, hátba döftek minket.

– Magyarországon is hajlamosak azt hangsúlyozni, hol és kik szúrtak ki velünk.

– Mindenki kiszúrt velünk, és éppen ezen kellene már egy kicsit nevetni. Ilyen pechünk nem lehet! Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marcija kis szélhámos, de minket kifejez. Szép Ernőnek milyen remek humora van! Csokonai isteni vígjátékokkal kezdte a pályáját. Mikszáth a legnagyobb humoristák egyike, ahogy Petőfi is, A helység kalapácsán máig nevetek. Vagy ott a századforduló, amiből a modernitás kinőtt: Heltai Jenő édes versei, humora pótolhatatlan. És Karinthy Frigyesről még nem is beszéltünk. A kabaré nagy magyar hagyomány, de ma már nincs, vagy csak nagyon kevés. Van egy ilyen tradíciónk is, és én ezt a tradíciót vallom, ami nem ördögtől és nem a másik ellen való.

Névjegy

Ungvári Tamás író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész. Budapesten született 1930. szeptember 25-én. Gyermekkorát zsidósága miatt is a második világháború, fiatalkorát a következő diktatúra tette tönkre: az 1956-os forradalom után évekig nem kapott munkát. Az ELTE angol–magyar szakán végzett, sokoldalúságát pályája is bizonyítja: volt többek között a Csillag rovatvezetője, a Magyar Nemzet munkatársa, fordító, dramaturg, a Budapester Rundschau szerkesztője, a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanára, a PEN Klub magyar tagozatának főtitkára. Az irodalomtudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Tanított Cambridge-ben, vendégprofesszorként a kaliforniai állami egyetemen, a Columbia, Yale és Harvard egyetemen európai művelődéstörténetet oktatott. Kitüntetései: a Magyar Köztársaság középkeresztjének polgári tagozata. Nős, két fia van.

Olvasóink írták

  • 1. jozko 2010. szeptember 12. 21:52
    „Nézem az embert, olvasom a cikket, átgondolom a múltját, elhelyezem a z időben-a sajátomat is.
    És tudom, a dolgok nem mindig úgy történnek, ahogyan elmondják vagy leírják.
    Mást látunk a lámpafénynél és mást a napfénynél.
    Sokat kell még tanulnom!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tíz év a magyar autók átlagos életkora

A magyar autók átlagos életkora valamivel több mint tíz év, az autók alig negyede fiatalabb öt évnél, és az elmúlt két évben közel feleannyian vásároltak új autót, mint 2006 és 2008 között. Tovább olvasom