Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Az informatika kitörési pont lehet az innovációban

Átfogó jelentés készült a vállalati kutatás-fejlesztési helyzetről.
Magyarország kutatás-fejlesztési ráfordításai a GDP arányában bővültek ugyan, de a vállalati ráfordítások alacsonyak; sok a jó és megvalósítható ötlet, de elégtelen azok menedzselése, az informatika pedig kitörési pont lehet az innovációban - egyebek mellett ez derül ki a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) gondozásában elkészült és kedden bemutatott Vállalati KFI jelentésből.

A sajtótájékoztatón Mészáros György, a NIH elnöke a hivatal szolgáltató jellegének erősítése mellett érvelt, amelyet a kis, induló vállalkozások forrás- és információszűkével indokolt. A hivatal a jövőben igyekszik felkarolni az innovatív elképzelésekkel rendelkező vállalkozásokat, és segítséget nyújt az ötletek menedzselésében is annak érdekében, hogy minél kevesebb hazai ötletet valósítsanak meg külföldön.

Szabó István, a NIH Vállalati KFI jelentésért felelős főosztályának vezetője az MTI kérdésére hangsúlyozta, hogy a jelentésben a különböző forrásokból fellelhető adatokat rendszerezték. Javaslatokat a függetlenség érdekében szándékosan nem fogalmaztak meg, ezzel is a tényeken alapuló politikaformálást szeretnék erősíteni - tette hozzá.

Szabó István szerint a jelentés segítséget és támpontot nyújthat a közigazgatás és a vállalatok számára is. Előbbit az elemző munka során tett fontos megállapításokra, míg az utóbbit arra alapozta, hogy ha egy vállalat a külföldi piacokon is helyt akar állni, hatványozottan van szüksége innovatív megoldásokra.

A jelentés szerint Magyarországon az innovációt megalapozó kutatás-fejlesztési ráfordítások mértéke 2001 és 2009 között a GDP 1 százalékát sem érte el, 2009-ben azonban 1,17, 2010-ben pedig 1,16 százaléka volt, ez is elmarad azonban a 2 százalékos uniós átlagtól.

A vállalati K+F ráfordítások aránya 2010-re elérte ugyan a 61 százalékot, de ez is elmarad a fejlett országokra jellemző kétharmados mértéktől.

Magyarország a mérsékelt innovátor csoport tagja, a 19. helyen áll a tagállamok között. A jelentés készítői szerint a KFI területen a legnagyobb kihívást a kevés high-tech vállalkozás, az ugyancsak alacsony számú a globális piacon is versenykése szolgáltatás és termék és az alacsony nemzeti szintű KFI ráfordítás jelenti. Problémát jelent a természettudományos és műszaki szakemberek alacsony száma, és a szabadalmi aktivitás elégtelensége.

A 2007-től megfigyelhető erőteljes bővülésnek köszönhetően az infokommunikációs szolgáltatásokban 2010-re majdnem annyi kutató-fejlesztő dolgozott, mint a gyógyszeriparban. Szembetűnő ugyanakkor, hogy az egy kutatóra jutó K+F ráfordítás az infokommunikációs szolgáltatásokban a gyógyszeriparénak csak töredéke.

A kiosztott sajtóanyagban Márkus Csaba, a jelentés elkészítésében közreműködő Deloitte Zrt. üzletág-igazgatója kiemelte, hogy Magyarország vonzó K+F központtá válhat, és 8 év múlva duplájára emelkedhet az ország GDP arányos K+F ráfordítása, ha 2013 elejéig lezárul a K+F szabályozási és kedvezményrendszer kialakításának folyamata. Ehhez szükség van a kkv-k számára speciális kedvezmények biztosítására, az eseti támogatási lehetőségek számának csökkentésére, valamint adózási és pályázati-támogatási lehetőségek összehangolásának továbbvitelére.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dorog önkormányzata felterjesztéssel tiltakozik a kórházuk államosítása ellen

A dorogi önkormányzat felterjesztéssel próbálkozik megakadályozni a Dorogi Szent Borbála Szakkórház… Tovább olvasom