Délmagyar logó

2017. 11. 25. szombat - Katalin 4°C | 12°C Még több cikk.

Az internetes vásárlások fogyasztóvédelmi bakijai

Visszavétel kizárólag eredeti és bontatlan csomagolásban, a fogyasztók elállási jogának kizárása, ha a vevő az árut a vállalkozás székhelyén vette át: számos olyan elem, mely internetes vásárlások kapcsán felmerül annak ellenére, hogy a jogszabály egyértelműen rendelkezik az egyes kérdésekben.
A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület érdekfeltárási tevékenysége során több, elektronikus kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás honlapját tanulmányozta, és bizony sok esetben típushibákra bukkant. Az elállás jogáról történő tájékoztatás mellett ugyanis olyan korlátozásokat tartalmaztak egyes általános szerződési feltételek, melyek mind a hatályos jogi norma betűjével, mind annak szellemével ellentétesek. Így például eredeti és bontatlan csomagolás meglétéhez köti jó pár cég az áru visszavételét elállási jog gyakorlása esetén. Holott a vonatkozó kormányrendelet (a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet) csupán hang-, képfelvétel, vagy számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetén köti ki, hogy az elállási jog nem érvényesíthető a csomagolás felbontása esetén. Minden más terméknél a fogyasztó tehát felbonthatja a terméket, hiszen éppen így szembesülhet annak azon tulajdonságaival, amelyekkel az áru megvétele során nem találkozhatott, mivel azt az interneten rendelte.

Ugyanígy jogszabályellenes az eredeti csomagolás követelménye elállás esetén, hiszen a kormányrendelet csupán azt köti ki, hogy a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségek terhelik a fogyasztót, és a vállalkozás csak a termék nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését követelheti, mást nem.

A gyakorlatban sok problémát okoz – és ezt támasztják alá a békéltető testületek előtt lezajlott eljárások is –, hogy egyes vállalkozások nem megfelelően értelmezik a jogszabályt. Álláspontjuk szerint ugyanis, ha az interneten rendelt terméket a vevő személyesen veszi át, akkor az már nem minősül távollévők között kötött szerződésnek, azaz például nem gyakorolhatja a fogyasztó a nyolc munkanapon belüli, indokolás nélküli elállás lehetőségét. Ez azonban nincs így, mivel a kormányrendelet hatálya szerint a szerződés megkötését a távközlő eszköz (internet) útján történő megállapodás jelenti a fogyasztó és vállalkozás között, és ez független attól, hogy a termék átadására hol és mikor került sor.

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület szerint feltétlenül szükséges, hogy ne csak a fogyasztók, hanem a vállalkozások is egyre tudatosabban járjanak el a mindennapi jogügyletek során, és a jogszabályok előírásainak, a fogyasztók megelégedettségére végezzék tevékenységüket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ezt írták rólunk külföldön: ˝Orbán a feje tetejére állítja az országot˝

Szerdán is több külföldi lap cikkezet Magyarországról. A Les Échos szerint egyelőre nem fog… Tovább olvasom