Délmagyar logó

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 17°C Még több cikk.

Az MNB kamatemelése miatt került mélypontra a forint?

Az MNB monetáris tanácsa hétfőn 25 bázisponttal, 6,25 százalékra emelte az alapkamatot. A testület három opció közül választott: a tartásról, illetve a 25 és az 50 bázispontos szigorításról szavaztak a tagok, végül a negyed százalékpontos korrekció mellett döntöttek.
A mérsékelt kamatemelésben szerepet játszott, hogy a tanács ülésén Veres János pénzügyminiszter olyan, még be nem jelentett kiigazító lépéseket ismertetett, amelyek csökkentenék a költségvetés kiadásait.

A többségben tartást váró elemzők egyöntetűen úgy vélekedtek, a jegybank a lehető legrosszabb döntést hozta. Ez nem Amerika vagy az eurózóna, ahol 25 bázispontos emeléssel lehet operálni - mondta a kamatdöntést értékelve Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője, Kolba Miklós, az ING devizakereskedője pedig úgy fogalmazott, hogy a szigorítás mértéke kevés, a döntés csak olaj a tűzre.

Ezt jól mutatta, hogy a kamatdöntés után a forint történelmi mélypontra került, az eurót 276,73 forinton is jegyezték . A süllyedésben a piac által árazottnál csekélyebb kamatemelés mellett a Standard and Poors múlt heti leminősítése, a kiigazító csomag kedvezőtlen fogadtatása és a feltörekvő piacokat érintő tőkekivonás is szerepet játszott, Járai Zsigmond jegybankelnök szerint azonban nem alakult ki különösebb eladási hullám, csupán arról van szó, hogy a befektetők nem preferálják a magyar állampapírokat.

Az elemzők úgy vélik, tovább emelkedhet a kamat, gyengülhet a forint, és év végére 7 százalékos kamatszintet, valamint 280 forint körüli eurót várnak. Hozzáteszik azt is, hogy a forint stabilizálásához erősebb jegybanki kommunikációra lenne szükség, fennáll a veszélye ugyanis, hogy a befektetők kamatemelési spirálba kényszerítik a jegybankot, akkor pedig akár több száz bázispontos szigorításokra is sor kerülhet. Londoni szakértők a lépést úgy értékelték, hogy az a monetáris tanács megosztottságát jelzi a galambok és héják között. Úgy látják, hogy a mostani döntésnél jobb lett volna a kamat tartása, mivel ezzel azt a pozitív üzenetet fogalmazta volna meg a jegybank, hogy a 2008-as inflációra koncentrál, és nem a költségvetési csomag rövid távú hatásaira.

A 270 forintnál erősebb euró már nem érdeke a magyar gazdaságnak, így a monetáris tanács tegnap 25 bázispontnál jóval nagyobb kamatemelést is végrehajthatott volna, átmeneti időre, amíg a piac meg nem emészti a költségvetési kiigazító lépések mértékét és hatását - közölte Surányi György, a Banca Intesa közép- és kelet-európai igazgatója.

Az egykori jegybankelnök cáfolta azokat a vélekedéseket, melyek szerint ő sugallta volna a miniszterelnöknek a forint gyengítésére utaló kijelentést. (Ezt a nyilatkozatot többen úgy értelmezték, hogy az euró akár 280 forintig is felmehet.) Surányi hangsúlyozta: a szigorú monetáris politika híve. Fontosnak tartja az árstabilitást, ha az organikus módon alakul ki, s nem a gazdasági alapfolyamatoktól elszakítva, árfolyam-felértékeléssel vagy hatósági árpolitikával. Ha laza a fiskális és jövedelempolitika, ha a gazdaság teljesítményével nem áll összhangban a jövedelmek képződése, önmagában a szigorú monetáris politika nem képes árstabilitást teremteni. Ezt bizonyítja a mára kialakult helyzet - tette hozzá Surányi.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mi érdekli a táncfesztiválon?

Tovább olvasom