Kifejtette ugyanakkor: már az unió eddigi történetében példátlan szankció szándéka is súlyos károkat okoz, csökkenti a Magyarország iránti befektetői bizalmat, s ez véleménye szerint az Orbán-kormány eddigi tevékenységének következménye. Hozzátette, bár az országgal szemben 2004 óta folyik túlzottdeficit-eljárás, a szocialista kormányok tartották magukat az EU által elfogadott konvergenciaprogramokhoz.
Az Európai Bizottság szerdai ülésén tárgyalja azt a javaslatot, amellyel a túlzott deficit miatti eljárás keretében az újabb magyar kohéziós támogatások ideiglenes és részleges felfüggesztését kezdeményezhetik.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány több olyan intézkedésről is határozott, amelyek a hiánycél biztosításához szükségesek - így a minisztereknek javaslatot kell tenniük például a gyógyszertámogatások idei és a budapesti közösségi közlekedés jövő évi támogatásának a 2012-eshez viszonyított csökkentésére -,
Józsa István elmondta: ezeket durva megszorításoknak tartják és ellenzik. Úgy vélte, "tűzoltó" intézkedésekről van szó, miközben a kormány épp azokra a strukturális átalakításokra nem volt hajlandó eddig, amelyek az ország átszervezéséhez valóban szükségesek.
A kohéziós támogatások esetleges felfüggesztésének várható hatásairól közölte: közvetlenül számos fejlesztési beruházás kerülne veszélybe, de ennél is rombolóbb hatása lehet a befektetői bizalomra annak, hogy az unió egy eddig példátlan szankciót hoz Magyarországgal szemben.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jövedelmi adatai szerint tavaly hárommillió embernek csökkent a reálkeresete, vagyis nemcsak a kiskeresetűek, hanem a középosztályhoz tartozók jelentős része is az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer árát fizeti. A szocialista párt véleménye szerint már július 1-jétől vissza kellene térni a progresszív adózáshoz.