Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

Az olvasás szokásunk maradt

„ Szép, holt betűk, száz élő gondolat” jellemezte a vasárnap zárult negyedik Győri Könyvszalont, amely a korábbiaknál nagyobb helyen, bővebb kínálattal a szokásosnál több érdeklődőt vonzott. A látogatók száma meghaladta a várt harmincezret.
 Digitálisan vagy papíron?

A Kisalföld standjának egyik látogatója, Siska Gábor kimondottan újságírók könyveit kereste. Elmondta, hogy inkább napi-, hetilapokat, esszéket olvas a regények helyett. A vásárról ezért Söveges Dávid Fejezetek a lelkiség történetéből című kötetét és lapunk munkatársainak könyvét vitte haza. Úgy véli, manapság az a nagy kérdés, hogy írottan vagy digitálisan, lemezen vagy papíron keresse az ember a kuriózumnak számít kincseket. P maga az elektronikus hordozó helyett a papír illatára szavaz, de azt szerinte hiába mondják, hogy „egy pap a szószékre sosem fog laptoppal felmenni". Ez is hamarosan megtörténhet.
Ezer meg ezer felszakított olvasmányélmény tükröződött a Győrött felállított könyvsátorban böngészők arcán. A kínálat kavalkádja és a nézelődők tömege, forgataga ellenére is az a bensőségesség tűnt a legvonzóbbnak, ami a betűkhöz fűződő kapcsolatainkról mesélt. Egy-egy ilyen barátságra, egy-egy könyv szeretetére hivatkozva az olvasók ismerősként szólították meg a világhírű szerzőket. Például Esterházy Pétert. Az író, aki egy hete vette át a német könyves szakma legtekintélyesebb irodalmi-társadalmi kitüntetését, a Béke-díjat, lapunknak is nyilatkozott.

Esterházy Péter minden olyan alkalomnak – így a győri könyvünnepnek is – azért örül, mert szerinte az egyáltalán nem magától értetődő, hogy az emberek könyvet vegyenek a kezükbe.

Nem nosztalgia

Eszterházy Péter is a könyvszalon vendége volt.
Elmondta: sok kiváló embert ismer, aki nem olvas, és úgy véli, ez nem jó. Nem is tartja katasztrófának, de az a világ, amit ő ismerősnek gondol, az olyan, amiben az emberek jó része olvas.
Esterházy szerint képernyőről nem úgy olvasunk, mint egy könyvet. A számítógép révén inkább információkat szerzünk, és nem regényt, verset olvasunk. Ezért a könyvvásár nem valami elmúltnak az erőszakos visszahozása, hanem arra való, kicsit reménytelen kísérlet, hogy ez a műfaj, meg ez a tevékenység, nevezetesen az olvasás, élő maradjon. E törekvés sikerét alátámasztja a látogatók egy-egy könyv iránti rajongása.
Akadt a standoknál tizenkilencezer és hatszáz forintos is. Az utóbbi sem lebecsülendő, épp Győr történelméről szóló kiadvány. A Baracskai család főképpen gyermekeknek valót keresett és ezerhatszázért jókat talált. A szülők egyet meg is vettek fiuknak. Úgy vélik, meglepően széles választék várta a vásárlókat, de ez nem ment az előző években is színes rendezvény otthonos hangulatának rovására.

Lapozva, forgatva

Kollár Gábor több kötetbe szerzett dedikációt. Úgy véli, a személyes ajánlás növeli a művek értékét, valóságosan és erkölcsi értelemben is. A szerinte egyre népszerűbb könyvünnep pedig kezdi betölteni jó értelemben vett tömegfunkcióját, ami a mai világban a kultúrára ráfér.
– Nagy köszönettel tartoznak a könyvszalon szervezőinek a hazai kiadók, amelyek szeretnék minél rövidebb úton eljuttatni a könyveiket a vásárlókhoz.
.
Cégünk idén a tavalyi forgalom másfélszeresét bonyolította. Ötezer forint felett nehéz könyvet eladni manapság, amikor betű- és információtenger lepi el az embereket, de az értékért azért hajlandók komoly áldozatot hozni – mondta el Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó igazgatója, aki a győri szalont a második legrangosabb magyarországi könyveseménynek tartja a fővárosi után.

 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Százharmincmilliós fejlesztés Nyúlon

Állami támogatással és saját forrásból, hitellel, két nagy terménytárolót építtetett a helyi… Tovább olvasom