Délmagyar logó

2017. 03. 31. péntek - Árpád 5°C | 17°C Még több cikk.

Az ombudsman szerint számos hiányosság volt a hóhelyzet idején

Szabó Máté felkérte a belügyminisztert, hogy tekintse át az egyes beavatkozó szervek kárhelyi és bevetésirányítási kommunikációjának tapasztalatait.
Az ombudsman szerint számos hiányosság volt a lakosság felkészítésében, riasztásában és tájékoztatásában, valamint a kommunikáció során a márciusi rendkívüli hóhelyzet idején, ugyanakkor a mentésben érintett szervek - az önkéntes mentőcsapatokkal, valamint a civilekkel együtt - maximálisan kihasználták személyi- és eszközállományukat.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Szabó Máté felkérte a belügyminisztert, hogy tekintse át az egyes beavatkozó szervek kárhelyi és bevetésirányítási kommunikációjának tapasztalatait.

Kezdeményezte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójánál, hogy tekintse át a lakosságriasztási rendszer hatékonyságát, valamint fektessen nagyobb hangsúlyt arra, hogy felkészítsék a lakosságot a rendkívüli időjárási körülmények miatt kialakuló katasztrófahelyzetekre.

Elégtelen volt a hivatásos szervek előzetes figyelemfelhívása és a lakosság tájékoztatása az események közben" - fogalmazott az ombudsmani közlemény. A hagyományos médiafelületeken nem volt elég gyors az információáramlás. Szabó Máté egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy új kommunikációs csatornák megfelelő használata, a közösségi oldalak - mint a Facebook, a Twitter, a blogok, az okostelefonra letölthető alkalmazások – használata legalább részben segített volna a krízis megelőzésében, illetve következményeinek mérséklésében, "végső soron az állampolgárok nagyobb csoportjának alapvető jogaival összefüggő visszásságok megelőzésében".

A biztos szerint a hivatásos állományú szervek (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Országos Rendőr-főkapitányság) belső kommunikációjában számos fennakadás volt, ami megnehezítette a mentés összehangolt irányítását.

A közlekedési fennakadásokkal kapcsolatban Szabó Máté a jelentésében kiemelte, hogy az M1-es autópályán a fennakadások mérsékelhetők lettek volna, ha az Állami Autópálya Kezelő Zrt. a felhajtóknál, illetve a pálya mentén lévő táblákon megfelelően tájékoztatta volna az autósokat az út járhatatlanságáról. Ugyanakkor rögzítette azt is, hogy a mentési munkálatokat nagymértékben megnehezítette, hogy az autósok nem alakították ki a KRESZ-ben ilyen helyzetekre előírt mentősávokat.

Az ombudsman úgy véli, a hóhelyzet napjaiban a MÁV utastájékoztatása nem volt megfelelő, továbbá nem volt felkészülve a fennakadások miatti késésekre, és arra, hogy az utasok ivóvíz- és élelmiszerellátásáról, valamint a jegyek visszaváltásáról gondoskodjon.

Mindezek nyomán Szabó Máté azzal is megkereste a belügyminisztert, hogy Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterrel együtt vizsgálja meg a gyorsforgalmi úthálózat mellett védelmi rendeltetésű erdők telepítését, a nemzeti fejlesztési miniszter ezen felül dolgozza ki kombinált (vasúti és közúti) áruszállítás lehetőségét.

Az alapvető jogok biztosa a belügyminisztertől azt is kérte: vizsgálja meg, hogy az alárendeltségében működő szervezetek a kríziskommunikációs tevékenységükbe miként tudnak bevonni közösségi médiakommunikációban jártas önkéntes szervezeteket és embereket - olvasható az ombudsmani közleményben.

Március 14-én az országban többfelé kezdődött intenzív havazás. A viharos erejű szél miatt kialakult hófúvás számos utat - köztük autópályát is - járhatatlanná tett. Több mint 14 ezren rekedtek az utakon, több mint 318 ezer háztartásban az áram-, több mint 89 ezer háztartásban a vízszolgáltatásban voltak kimaradások.

A Belügyminisztérium a márciusi rendkívüli hóhelyzet kezeléséről egy hat és fél oldalas jelentésben foglalta össze a történteket, s a tapasztalatokat. Erről Pintér Sándor múlt kedden az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt számolt be.

A meghallgatáson Pintér Sándor későbbre, írásban ígért arra a kérdésre választ, hogy működött-e a katasztrófavédelem Marathon Terra elnevezésű infokommunikációs rendszere. Hozzátette: nem tudja, milyen úton terjedt az információ, de azzal nem volt probléma, az utasításokat végrehajtották. A belügyminiszter arról is beszámolt, hogy egy felmérés szerint akik a saját bőrükön érezték, tapasztalták a nehézségeket, azok jónak vagy kiválónak ítélték meg a mentésben részt vevők tevékenységét.

Olvasóink írták

  • 3. pachakuti 2013. április 15. 21:25
    „Szabó Máté biztosan nem konzultál Pintérrel, különben nem állítana ilyet!”
  • 2. csergemerge 2013. április 15. 17:29
    „"felkérte a belügyminisztert, hogy tekintse át az egyes beavatkozó szervek kárhelyi és bevetésirányítási kommunikációjának tapasztalatait"
    Szerintem a belügyminiszternek ennél sokkal fontosabb dolga is akad.”
  • 1. DMagóg 2013. április 15. 12:58
    „Mikor (döntési helyzet), kinek, kikkel, mikkel, hogyan és mit kell tennie. (Forgatókönyv, más néven protokoll.)
    Előre tervezve és szervezve, irányítva, ellenőrzve.

    Pl. autópálya szakaszok időbeni -bedugulás előtti- lezárása, az előre tervezett és szervezett -kijelölt- menedékhelyekre terelésekkel. Bonyolult? Látszólag igen! Hozzáértőknek nem! Rájuk kell bízni!
    Sokba kerül? Igen! Megéri? Lehet, hogy nem!

    Vannak helyzetek, amikor nem kérni kell, hanem -kellő időben- tiltani!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

MEKH: bevált az egységes szabályozás a távhőszektorban

A hivatal szerint a távhőszektor egységes szabályozása teszi lehetővé a rezsicsökkentés… Tovább olvasom