Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Az ORTT elé kerül az új médiatörvény

Benyújtotta a médiatörvény helyébe javasolt új jogszabály tervezetének végső változatát az erre felkért szakmai grémium az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT). Úgy tudják, hogy ötvenmilliárd forintnyi éves juttatásból kellene gazdálkodni a médiumoknak.
A közeljövőben kezdi tárgyalni az anyagot az ORTT, amely a közszolgálati médiumok működésének részletes szabályozását egy később kidolgozandó külön törvényre bízná. A tervezet szerint összesen ötvenmilliárd forintnyi éves juttatásból kellene gazdálkodni a hatályba lépés utáni első naptári esztendőben a médiumoknak, ez az összeg pedig évente a jegybank által megállapított infláció mértékében emelkedne.

Az elektronikus médiaszabályozásról szóló törvény tervezete „államtól független országos közszolgálati műsorszolgáltatásokkal" és továbbra is három intézménnyel - a Duna Televízióval, a Magyar Rádióval és a Magyar Televízióval - számol, ám ezeket tulajdonosi képviselőként egyetlen közalapítvány felügyelné.

Az általános tematikájú csatornáknak évi műsoridejük több mint felét európai, minimum harmadát magyar nyelven vagy hazai alkotások alapján készült műveknek kellene kitöltenie; legalább tíz százalék a független alkotások minimális aránya a tervezet szerint, míg a nem szakosított médiumok számára tévék esetében húsz, rádióknál tizenöt percnyi egybefüggő híradást írna elő főműsoridőben.

A három médiakuratórium helyébe lépő Országos Közszolgálati Műsorszolgáltatási Tanács kilenc - újra nem választható - tagját egyetlen szavazással választaná meg a parlamenti képviselők kétharmada, többségüket, öt főt, a parlamenti frakciók jelölőtestületének indítványa alapján.

A mostani kuratóriumi rendszert idézi, hogy egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a Magyar Rektori Konferenciával közösen, egyet - konszenzussal - a katolikus, a református, az evangélikus egyház és a zsidó hitközségek, egyet az országos kisebbségi önkormányzatok és a határon túli magyar szervezetek, egyet pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala ajánlana.

A tanács elnökét, aki egyszer újrázhat a poszton, maguk közül, két évre választanák a tagok; ez a testület volna felelős azért, hogy meghatározza a havi részletekben érkező állami apanázs intézmények közötti felosztását, mégpedig úgy, hogy annak legalább öt százalékából tartalékot képezzen.

A három - a közalapítvány tulajdonában lévő, egyszemélyes, zártkörű, nonprofit részvénytársaságként működő - közmédium élén öttagú igazgatótanács állna. Ebben az elnök, szakmai és gazdasági helyettese, valamint a közalapítvány tulajdonosi testületének két kinevezettje kapna helyet.

A kuratóriumba választottak felelőssége kapcsán a tervezet azt javasolja: azok, akik tudtak róla - vagy az általában elvárható gondosság esetén tudniuk kellett volna - hogy az adott részvénytársaság érdekeit nyilvánvalóan sértő döntést hoznak, korlátlanul és egyetemlegesen feleljenek az okozott kárért.

A szuperkuratórium mellett 12 tagú programtanács működne „a társadalmi megrendelést tartalmazó műsorpolitikai elvárások elkészítésére", valamint az elvárások teljesülésének ellenőrzésére. A javaslat, a már meglévő közszolgálati adók mellett, nevesíti a Magyar Televízió „hármas", parlamenti csatornáját is, amely az MTV anyagi nehézségei miatt nem indult el mindeddig.

A kereskedelmi médiumok tulajdonosai korlátlan számú rádiót vagy televíziót működtethetnének egy-egy vételkörzetben, amíg nem minősíti őket jelentős véleményformáló erővel rendelkező társaságoknak a médiahatóság; noha ehhez húsz százalékos évi átlagos közönségarány szükséges, már ennek háromnegyedét elérő ráta esetén határozhat így a testület a cég szomszédos piacokat befolyásoló képessége alapján.

Az előterjesztés elfogadása esetén kettéválna a médiahatóság: az ORTT a pályáztatási és a műsorszolgáltatási díjakkal kapcsolatos ügyekkel, valamint a piaci koncentráció elleni fellépéssel foglalkozna, míg a műsorszolgáltatók lajstromozásában, a szabálytalanságok megállapításában és szankcionálásában az Országos Rádió és Televízió Felügyelet (ORTF) volna illetékes.

Az e fórum mellé rendelt szaktestület figyelmeztetéssel és bírsággal sújthatná a pártatlanság szabályai ellen vétőket, míg az ORTF legvégső esetben műsorszolgáltatási jogosultsága visszavonásával, az adó vagy üzemeltetője nyilvántartásból törlésével is szankcionálhatja a jogsértéseket.

Az ORTT tagjainak választására két verziót tartalmaz az MTI értesülései szerint az előterjesztés: az egyik alapján a frakciók delegáltjaiból álló bizottság jelöltjeiből választana a parlament egyetlen szavazással hét évre hét tagot, akik nem visszahívhatóak, és csak egyetlen ciklusban tölthetik be a tisztséget; ők maguk közül választanának két évre elnököt.

A másik elképzelés szerint továbbra is a képviselőcsoportok jelölnének négy évre oly módon, hogy minden képviselőcsoportnak legyen delegáltja, az elnököt - az államfő és a miniszterelnök jelölése alapján - szintén a parlament választaná.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyerjen mozijegyeket a Taxidermiára

Nyerjen mozijegyet a Taxidermia c. film november 10-ei vetítésére, melyen magával a rendezővel is… Tovább olvasom