Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

Az ügynökaktákról vitázik ma a Fidesz-KDNP-frakció

Az ügynökkérdésről tárgyal mai ülésén a Fidesz-KDNP-frakciószövetség.
Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök korábban azt mondta, az ügynökmúlt feltárásának módszeréről komoly vita zajlik a kormánypárti képviselőcsoportban.

Az ügynökakták kérdése februárban került ismét napirendre a parlamentben, amikor az Országgyűlés többsége elutasította az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló LMP-s törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. Az indítvány - mint azt előterjesztője, Schiffer András korábban elmondta - teljes egészében megismerhetővé tette volna az 1989 előtt készült állambiztonsági aktákat.

A tárgysorozatba vételre a kormánypárti képviselők többsége nemmel szavazott, tizenkilenc fideszes és öt kereszténydemokrata politikus - köztük Balog Zoltán államtitkár, Bencsik János, Gulyás Gergely és Hoffmann Rózsa államtitkár - ugyanakkor igennel voksolt, 28 kormánypárti képviselő - mások mellett Halász János államtitkár és Wittner Mária - pedig tartózkodott.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője - aki az LMP-s javaslat tárgysorozatba vételéről szóló szavazáson nem nyomott gombot - később úgy foglalt állást: szerinte nyilvánosságra kell hozni az ügynökaktákat, jelezte azonban, hogy ezzel az álláspontjával kisebbségben van a kormánypárti képviselőcsoportban. "Én abba a csoportba tartozom - kisebbségben vagyok a Fidesz-frakcióban -, aki azt mondja, hogy minden adatot nyilvánosságra kell hozni, még akkor is, ha ez egyébként személyiségi jogokat sért" - mondta a frakcióvezető, hozzátéve, hogy egy másik csoport szerint az információk az államé, míg vannak, akik szerint az érintettet illeti meg az adat, vagyis a rá vonatkozó, törvénytelenül gyűjtött információkat vehesse magához, vihesse haza, mert az csak rá tartozik.

Március 5-én a Fidesz-frakció közleményben tudatta, hogy március 19-i ülésükön vitatják meg az ügynökmúlt feltárásának kérdését.

Ugyanezen a napon a jobbikos Mirkóczki Ádám azonnali kérdéssel fordult Orbán Viktorhoz a parlamentben, azt kifogásolva, hogy Magyarország az utolsó posztkommunista ország, ahol a mai napig nem lehet tudni, kik kikről mit jelentettek, és mit tettek az állambiztonsági szolgálat megbízásából.

Válaszában a miniszterelnök kifejtette: a megoldás mikéntjéről komoly vita zajlik a kormánypárti frakcióban, és "amíg a vitát nem zárjuk le, addig nem is tudunk előállni olyan megoldási javaslattal, amely megfelelne azoknak a szempontoknak, amelyeket ön felvetetett". A Romániában elfogadott lusztrációs törvényről szólva a kormányfő azt mondta: tanulmányozzák, szerintük is időszerű megvitatni, hogy van-e haszna a Romániában alkalmazott módszereknek Magyarországon. (A román képviselőház február végén fogadott el törvényt a volt román kommunista tisztségviselők átvilágításáról. A jogszabály öt évre eltiltja a közélettől azokat, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciókat töltöttek be központi és megyei szinten. E jogszabály esetében ügydöntő jogkörrel rendelkező képviselőház 167 támogató szavazattal és négy tartózkodással fogadta el a törvényt.)

Másnap Schiffer András nyilvános vitára hívta az állambiztonsági akták nyilvánossága ügyében a Fidesz frakcióvezetőjét, amire a kormánypárti képviselőcsoport úgy reagált: az LMP hiteltelen, szakmaiatlan és farizeus az állambiztonsági akták ügyében, mivel az egyeztetéseket elutasítja, és helyette vitákat provokál. "Mindaddig, amíg Schiffer András saját pártjának álláspontját sem ismeri, mindaddig, amíg maga sincs tisztában törvénytervezetének részleteivel, és mindaddig, amíg nem tudhatjuk, hogy ki készítette a javaslatot, nincs értelme vitatkozni" - írták.

Kövér László házelnök értelmiségi belügynek nevezte az ügynöktörvény vitáját a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában pénteken. Mint mondta, nem hiszi, hogy van még olyan titok, amiről a fátyol eddig nem lebbent fel. "Én az egészet egy gumicsontnak, egy számomra, engem mérhetetlenül bosszantó álvitának, pótcselekvésnek tartom" - jelentette ki a házelnök.

Arra a kérdésre, hogy 22 év miért nem volt elég, hogy ebben a témában egy kiérlelt javaslat elkészüljön, úgy válaszolt: "szerintem majdnem minden kérdésre benne rejlik a mai jogi szabályozásban a válasz. (...) Lehet azon finomítani, hogy ki hogyan, milyen mélységig ismerje meg mint áldozat, mint megfigyelt a rá vonatkozó iratokat, azoknak a személyét, akik őt megfigyelték (...), zsarolták".

"Egyetértek abban, hogy az elkövetők, az ügynökök, az SZT-tisztek, az egész gépezetet mozgatók tekintetében minden információt nyilvánosságra lehessen hozni (...), a másik oldalon pedig minden körülmények között a megfigyeltek, az áldozatok személyiségi jogait, méltóságát tiszteletben kell tartani" - fogalmazott a házelnök.

Lázár János a Magyar Nemzet szombati számában megjelent interjúban az LMP javaslatával kapcsolatban azt mondta: az LMP politikai haszonszerzésből terjesztette be az indítványát. Mint mondta, elutasítják, hogy az LMP mindent, így a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő és a katonai dokumentumokat is közzétegye. "Azt meg egyenesen pofátlannak tartjuk, hogy a Kádár-rendszer egyik vezető diplomatájának, egy kommunista kollaboránsnak a leszármazottja terjeszti be az LMP javaslatát" - fogalmazott frakcióvezető.

Amikor az újságíró visszakérdezett, hogy Schiffer Andrásra gondol-e, Lázár János azt mondta: "úgy gondolom, hogy a Kádár-rendszerben csak az lehetett Skandináviában vagy az ENSZ-ben nagykövet, aki együttműködött Kádár Jánossal. Schiffer Pál, András nagyapja is rendszerműködtető volt".

Schiffer András szombaton - egy más témában tartott sajtótájékoztatón - újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az elmúlt másfél évben nem volt olyan parlamenti képviselő, aki egy másik képviselővel származási alapon vitatkozott volna. Mint fogalmazott, "Lázár János lesüllyedt a csatorna mélyére".

Olvasóink írták

  • 2. Léni 2012. március 19. 12:40
    „Nem azon kellene vitázni, hogy az NET lehetetlenné teszi és elárulja fiataljainkat?
    Azon is vitázhatnának, hogy 100 befektető helyett 130 befektetőt kellene beengedni az országba,
    hogy sok munkahely legyen?
    Vitatárgyát képezheti az is, miért vették le országunkat a befektetőknek ajánlottak közül?
    Talán azon is ellehetne gondolkozni, hogy miért nem kedvelik a befektetők a visszamenőúleges
    törvényalkotást?
    Tanakodhatnának például azon is, hogy mi lesz azokkal a frissen és régebben elbocsátott dolgozóval,
    akiket a NET /4000 pedagógus/, ki tudja mennyi a közlekedési költségek munkáltatókra való nyomása
    miatt, a 400 közlekedési vonal bezárása miatt utcára kerülőkkel, akiknek letelik a három hónap
    kereséséi támogatás?
    Nem azt a bizonyost kellene reszelni a porjáért, hanem valós problémák garmada lenne, amiről valóbvan
    tárgyalni kellene! Amit csinálnak, csak figyelemelterelés az ország tűrhetetlenül rossz helyzetéről!”
  • 1. igazságkereső 2012. március 19. 09:36
    „Most már egyértelműen el kellene dönteni, hogy nyilvánosságra hozzák-e az összes, az üggyel kapcsolatos aktát de azonnal, vagy pedig egyszer s mindenkorra be kellene fejezni az ügynökaktákkal kapcsolatos lebegtetést, ugyanis ma Magyarországon az emberek nagy többségét a megélhetésük ellehetetlenülése, "devizahiteleik" bankok által indexálási trükkjeik révén fizethetetlenné válása és a munkanélküliség megoldatlansága okozza!Nagyobb empátiára van szükség a T. Ház részéről a magyar polgárok irányába is, és ha ez meg van, akkor sikerülhet a látványtervezés helyett valóban segítséget nyújtani a magyarországi bankok által tönkretett "devizahitelesek" számára! Valóban akar segíteni a T.Országgyűlés?!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kórházak csak akkor kapnak gyógyszert, ha előre fizetnek

Az adóssággal rendelkező kórházakba csak akkor szállít a Hungaropharma,ha előre fizetnek vagy ha… Tovább olvasom