Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 18°C Még több cikk.

Az új Btk. 30 éve hatályos kódexet vált fel

Több jog a védekezéshez, keményednek az ítéletek
Szélesedő jogos védelem, 12 éves büntethetőségi korhatár, szigorúbb büntetési tételek, védett kiskorúak és hivatalos személyek, szabadságvesztésre ítélhető drogfogyasztók – rengeteg változást hoz az országgyűlés által hétfőn nagy többséggel elfogadott új büntető törvénykönyv, amely 2013. július 1-jén lép életbe.
Hatalmas többséggel, 243 igen szavazattal fogadta el az országgyűlés az új büntető törvénykönyvet: a több mint 30 éve hatályos és nagyjából százszor módosított jelenlegi Btk.-t 2013. július 1-jén váltja fel az új kódex.

A büntethetőség korhatára továbbra is 14 év, de szándékos emberölés, erős felindulásból elkövetett emberölés, valamint életveszélyt vagy halált okozó testi sértés, rablás és kifosztás elkövetésekor már egy 12 éves gyerek is büntethető lesz, amennyiben képes belátni tette következményeit. Az UNICEF már az új Btk. tervezetekor állásfoglalást adott ki, amelyet most megerősített: minden 18 évesnél fiatalabb speciális elbánásban kell, hogy részesüljön, mert gyermeknek számít, a büntetőjogi felelősségre vonás célja a segítés, a társadalomba való beilleszkedés támogatása. Nem a szabadságkorlátozással járó büntetések az elsődlegesek, hanem a közösség előtt felelősségvállalást jelentő, helyreállító szemléletű szankciók. Tiltakoznak gyermekvédelmi és igazságügyi szakemberek is, mondván: a gyerekkori bűnelkövetés mindig azt jelzi, hogy a gyermek családjában nincs minden rendben; az elkövető kiskorúak, fiatalkorúak döntő többsége maga is áldozat. Nem büntetni kell őket, hanem segíteni.

Szexuális bűnelkövetők és drogfogyasztók

Szigorúbb büntetés vár a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátók elleni erőszak elkövetőire. Bántalmazásuk jelenleg 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő: a jövőben alapesetben 1–5 év szabható ki. Akit kiskorúként szexuálisan bántalmaznak, az nagykorúvá válása után 5 évig még feljelentést tehet. Akik kiskorúak sérelmére követnek el szexuális bűncselekményeket, azokat el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, amely gyermekek felügyeletével függ össze. A kábítószer-fogyasztást a csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével azonos büntetési tétellel, 2 évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni, a drogfüggőkre vonatkozó enyhébb szabályokat megszüntetik. Megszűnik az elterelés korlátlan számú igénybevételének lehetősége: a jövőben két éven belül ezt csak egyszer lehet kérni.

A 12–14 év közötti elkövető legsúlyosabb büntetése 1-től 4 évig terjedő javítóintézet lenne. Benák-Tömöri Judit szegedi gyermekpszichológus már az új Btk.-ról szóló általános vita után azt mondta lapunknak: értelmi képességen is múlik és családi körülményektől is függ, hogy egy 12 esztendős gyerek fel tudja-e fogni cselekedeteit és azok következményét – egy értelmes 12 éves ezzel már tisztában van. A szakember úgy vélte: egy zárt javítóintézet rákényszeríti a fiatalt, hogy felvegye az intézmény mindennapjait, és tegyen valamit saját magáért. Amit nem lehet elérni egy nyitottabb gyermekotthonban, az egy zárt javítóintézetben sokszor sikerül.

A jövőben jogosnak számít az önvédelem akkor, ha valakit éjjel fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, ha valakinek a lakásába éjjel ugyanilyen módon törnek be. A támadás elhárításáért nem csak akkor jár majd büntetlenség, ha fennállt a személy elleni támadás veszélye. A törvénykönyv végül nem írja elő a jogos védelem arányosságának követelményét sem. Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját vagy más személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Így egyértelműbb lesz a bírói gyakorlat is: május végén a Szegedi Ítélőtábla felmentett egy lelkileg is labilis vádlottat, aki a már nem először rá támadó két férfit 16-szor szúrta meg késével, az egyiknek halálát okozva. Első fokon a védekezőt a Gyulai Törvényszék még 5 év 8 hónap börtönnel sújtotta – a védekezés arányosságának eltúlzására hivatkozva.

Szigorodnak a büntetési tételek is: a halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartamát, valamint a visszaesők büntetésének lehetséges időtartamát 20-ról 25 évre emelik. Az életfogytig tartó szabadságvesztésnél 20 helyett legkorábban 25 év elteltével nyílhat lehetőség feltételes szabadlábra helyezésre, de a szabályozás azt is megengedi, hogy az elítélt csak 40 év múltán szabaduljon. Negyven év utáni feltételes szabadságra bocsátást eddig csak a legritkább esetekben szabott ki a bíróság: ezt a büntetést kapta 2010-ben az akkor 28 éves makói Perecz József, akit aljas indokból, előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés miatt ítéltek jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre.

Olvasóink írták

  • 1. babar 2012. június 28. 21:56
    „Szerintem úgy rossz ahogy van!
    Nem klj-54 írta.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bába Iván a negyedik távozó közigazgatási államtitkár

Bába Iván a negyedik közigazgatási államtitkár, aki hamarosan távozik posztjáról, a… Tovább olvasom