Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Az új Btk. más törvények módosítását is szükségessé teszi

A parlament ülése reggel 9 órakor, az új Btk. jövő júliusi hatályba lépésével összefüggő jogszabályváltozások általános vitájával kezdődött.
17:43 - A kormányhivatalokról, valamint a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény módosításának általános vitájával fejezte be munkáját az Országgyűlés szerdán.

Szabó Erika: a járáshoz kerülő köztisztviselők megőrzik illetményük összegét

A járási hivatalokhoz januártól átkerülő mintegy tízezer köztisztviselő illetményének megőrzését is szolgálja a kormányhivatalokról, valamint a közigazgatási hatósági eljárásokról szóló jogszabályok módosítása - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az Országgyűlés szerdai ülésén. Szabó Erika expozéjában közölte: januártól a fővárosban huszonhárom kerületi, míg vidéken 175 járási hivatal szolgálja az állampolgárok egyszerűbb ügyintézését. Az előterjesztés egyik legfőbb célja, hogy a járásokhoz átkerülő mintegy tízezer köztisztviselő illetménye ne csökkenjen, és az életpályamodell bevezetéséig megmaradjon - mondta az államtitkár.

Fidesz: csökkennek a vállalkozások adminisztratív terhei

Vas Imre fideszes képviselő arról beszélt, hogy a törvényjavaslat egyrészt a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló kormányzati program célkitűzéseit valósítja meg, másrészt a gyermekbarát közigazgatás erősítésére vonatkozó módosításokat és a közigazgatási eljárásjog területén felmerült jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükségessé vált változtatásokat tartalmazza.

A képviselő kiemelte: a javaslat egyebek mellett rendezi, hogy a kormányhivatalok járási hivatalaihoz átkerülő köztisztviselők korábbi illetményüket kapják meg, és erre az életpályamodell bevezetéséig jogosultak.

Elmondta azt is, hogy a kormánymegbízotthoz hasonlóan a járási hivatalvezető sem viselhet tisztséget az Országgyűlésben és nem lehet majd állandó bizottság tagja.

Országgyűlés plenáris ülés, 2012. november 28-án. Fotó: MTI (galéria)

MSZP: a politikai komisszárok táborát bővítik majd a járási hivatalvezetők

Lamperth Mónika, az MSZP képviselője a javaslat egyes részeit támogathatónak tartotta, így üdvözölte az ügyfelek jobb kiszolgálását szolgáló változásokat és a gyermekbarát közigazgatás erősítését.

Ugyanakkor a megyei és fővárosi kormányhivatalokkal kapcsolatban kijelentette: a javaslat az államigazgatás-közigazgatás átalakításának "további politikai nyomás alá helyezését" valósítja meg. Utalt arra, hogy az MSZP korábban kritizálta, hogy a megyei kormányhivatalok vezetői posztjai "politikai szabadrablás" eszközeivé váltak. Szerinte most a kormányoldal a "politikai komisszárok" táborát bővíti azzal, hogy a járási hivatal vezetője is pártpolitikus lesz.

Bírálta, azt is, hogy a járási hivatalvezetői poszt betöltéséhez szükséges ötéves közigazgatási tapasztalatba beleszámít az országgyűlési képviselőség is.

Szerinte arról van szó, hogy a kormányoldal drasztikusan lecsökkenti az országgyűlési képviselők számát, de úgy próbál gondoskodni azokról az emberekről, akik nem lesznek képviselők, hogy megnyitja számukra a járási hivatalvezetői posztokat. Arról is beszélt, hogy a kormányablakokban dolgozók statisztikai nyomás alatt vannak, mert kevés az ügy, amivel foglalkozhatnának.

Fidesz: téveszme, hogy politikai állások lesznek a járási hivatalvezetői posztok

B. Nagy László fideszes képviselő, Csongrád megyei kormánymegbízott Lamperth Mónika felszólalására reagálva hangsúlyozta: nincs statisztikai nyomás a kormányablakokban dolgozókon, "számsorelvárás és utasítás nincs".

"Téveszmének" nevezte, hogy politikai állások lesznek majd a járási hivatalvezetői posztok.

Frakciótársa Kovács Zoltán azt mondta: a politikai komisszárok rendszere szocialista gyakorlat volt. Visszautasította azt is, hogy a kormányablakokban "bruttósítják a statisztikát".

Jobbik: túlzó a hivatalvezetők fizetése

Apáti István (Jobbik) szerint az a probléma, hogy továbbra sem lehet tudni mennyivel lesz olcsóbb az új rendszer, és a hatékonyság növelése sem biztos, azzal meg kell várni a rendszer beindulását. A jobbikos politikus túlzónak tartja a járási hivatalok vezetőinek és azok helyetteseinek fizetését, valamint az összeférhetetlenségi szabályok lazaságát is.

Kiemelte: ez a rendszer megfelelő ahhoz, hogy a 2014-től kisebbé váló parlamentből kieső képviselőiket a kormánypártok "pozícióba hozzák". Kijelentette: a legtöbb embert irritálja, ha egy országgyűlési képviselő más tisztségek után is fizetést vesz fel.

LMP: vannak hibák a javaslatban

Szilágyi Péter (LMP) arról beszélt, hogy bár sok pozitív elemet tartalmaz a javaslat, de sok hiba is van benne. Példaként említette a civil szervezetek fellebbezési jogának korlátozását, amely miatt ebben a formájában az LMP számára a tervezet nem elfogadható.

Szabó Erika: alaptalanok az aggodalmak

Szabó Erika államtitkár elmondta: differenciáltak a járási hivatalok, van, amelyikben 13 ezer ember él, és van, amelyikben százezres nagyságrendű. Az ellenzéki észrevételekből számosat riogatásként értékelt, és rámutatott: az eddigi átalakítások kapcsán felmerült aggodalmak sem igazolódtak.

Az ülést vezető Ujhelyi István a csütörtöki ülésnap végéig az általános vitát elnapolta.

A jobbikos Korondi Miklós az egykori diósgyőri vasúti síngyártásra emlékezett meg napirend utáni felszólalásában. Ezt követően Ujhelyi István lezárta az ülésnapot.

A parlament csütörtök reggel 9 órakor folytatja munkáját. A Ház e heti negyedik ülésnapján a közműszolgáltatások helyzetéről tartanak politikai vitát.

14:59 - A Magyary Egyszerűsítési Programhoz kapcsolódó törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés.

Répássy: egyszerűsödik az anyakönyvi-, lakcím-, és állampolgársági ügyek intézése

Anyakönyvi, valamint személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyeket, illetve állampolgársággal összefüggő eljárásokat gyorsít és könnyít a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításokról szóló törvényjavaslat - mondta Répássy Róbert, államtitkár az előterjesztés szerdai általános vitájában az Országgyűlésben.

Az igazságügyért felelős államtitkár kiemelte: az anyakönyvi ügyek - születés, házasság és halálozás - tekintetében a javaslat 8 napról 5 napra csökkenti az ügyintézési határidőt. A személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos kiemelkedően fontos változásnak nevezte az értesítési cím bevezetését, ami kellő rugalmasságot ad azoknak az embereknek, akik gyakran változtatják tartózkodási helyüket, illetve megoldást jelent a hajléktalanok számára is.

Fidesz: az egyszerűsített ügyintézést szolgája a javaslat

Kozma Péter (Fidesz) szerint a törvényjavaslat, amely 22 rendeletet illetve törvényt érint, ügyfélbarát, az egyszerűsített ügyintézést szolgálja.
Elmondta: szükség van a kistérségek területi lehatárolására, és ezzel együtt a területfejlesztésről szóló törvény módosítására. Jogi szabályozás hiányában a kistérségek nem tudnának forráshoz jutni - jegyezte meg.

Kiemelte még a változtatások közül a személyi és lakcímnyilvántartással, az állampolgársággal összefüggő egyszerűsítéseket, és beszélt az egyablakos ügyintézés érdekében tervezett módosításokról. Nyolc napról öt napra csökken, amíg az anyakönyvvezetőnek a születési, házassági, halálozásokat változásokat át kell vezetnie. Könnyítés az értesítési cím bejelentési lehetőségének vezetése - jegyezte meg.

MSZP: nincs ok az elektronikus anyakönyvezés bevezetésének elhalasztására

Lamperth Mónika (MSZP) közölte: támogathatónak tartják, hogy a lakossági ügyfelekre háruló adminisztrációs terheket csökkenteni kívánja a kormány. Kitért arra, hogy a közigazgatási eljárás egyszerűsítése, ügyfélbaráttá tétele egy olyan folyamat, amely évekkel ezelőtt kezdődött. Azzal ugyanakkor nem tudnak azonosulni, hogy ismét elhalasszák az elektronikus anyakönyvezés bevezetését. A szocialista politikus szerint ennek bevezetése indokolt és szükséges, és a halasztásra nincs nyomos érv és indok.

A szocialista képviselő a polgárok személyi adatainak és lakcímeinek nyilvántartásáról szóló módosításokat szintén élesen bírálta. Kiemelte: az értesítési címre vonatkozó intézkedések támogathatók, ugyanakkor kitért arra, hogy a törvény az állampolgárok teljes körű hatósági nyilvántartásának alapjait rakja le. Magas színvonalú nyilvántartási rendszert dobnak ki azért, hogy a saját pártpolitikai szempontjaik miatt választási regisztrációt vezessenek be - jegyezte meg.

A Jobbik egyetért egyes részterületek szabályozásával

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) hangsúlyozta, hogy szerdán már a harmadik olyan, nagy terjedelmű és alapvető életviszonyokat rendező törvényjavaslatot tárgyalják, amelyik esetében nem kaptak elegendő időt a felkészülésre.

Sajnos a bürokrácia rátelepedett a mindennapi életre, a jó államtól viszont elvárható, hogy törekedjen a polgárok életének egyszerűsítésére - közölte.

Az egyes részterületek szabályozásával a Jobbik egyetért, jó dolognak tartják például, hogy egyszerűsödnek az anyakönyvi eljárás szabályai.
Annak külön örülnek, hogy az anyakönyvezés rendszerében átvezették a régi jogszabályt és az új törvényt érintő módosításokat - mondta.
Üdvözölte, hogy a kormányzat kötelezettséget vállalt a teljes körű magyar állampolgársági nyilvántartás megteremtésére.

Felhívta a figyelmet, hogy az eljárásokat nem feltétlenül a jogszabályok módosításával lehet felgyorsítani. Ehhez kapcsolódva azt kérte, hogy a határon túli magyarok kérelmeinek elbírálását tegyék gyorsabbá.
Az állampolgárság megszerzésének egy új jogcímét tartalmazza a javaslat - hívta fel a figyelmet a képviselő, és hangsúlyozta, szeretnék, ha a részletes szabályok mögött egy garancia is meghúzódna.

A Jobbik a módosító javaslatuk elfogadásához és a részletes vitában elhangzó érvek alapján hozza meg végső döntését - közölte.

LMP: jól előkészített javaslat született

Jól előkészítettnek tartotta az előterjesztést Szilágyi Péter (LMP), aki üdvözölte a lakosságra háruló terhek csökkentését, az ügyintézés egyszerűsítését.

Közölte ugyanakkor, hogy bár az ország komoly nemzetpolitikai adósságot törlesztett a határon túliak felé a kedvezményes honosítás biztosításával, nem feltétlenül tartja indokoltnak, hogy a kedvezményt a más nemzetiségű házastársra is kiterjesszék. Szerinte ez csak a magyar állampolgárok számának statisztikai növelését szolgálja.

Fidesz: az anyakönyv biztonságát az államnak kell védenie

Egyetértett a 65 év felettiek illetékmentes személyi igazolvány-igénylésével Kovács Zoltán (Fidesz), aki az értesítési cím hivatalos alkalmazását is üdvözli. A változtatások által könnyebbé válik az anyakönyvi ügyintézés is - mondta.

Beszámolt az anyakönyvvezetők munkáját könnyítő javaslatokról, és arról is hogy csökken az ügyintézési határidő, azzal azonban nem értett egyet, hogy egy külső helyszínen lezajló házasságkötés esetén az ügyfélnek kell gondoskodnia az anyakönyv biztonságáról. Szerinte ez a felelősség az államé, legfeljebb a költségeket terhelheti át a házasulandókra.

Az ülés vezetője az általános vitát elnapolta a csütörtöki ülésnap végéig.

13:42 - Az összes felszólaló ellenzéki párt élesen bírálta a kormányt az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása kapcsán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) eljárásainak jogorvoslati szintjeivel kapcsolatos változtatások miatt, valamint a bírák nyugdíjazása ügyének hiánya miatt is. A kormány képviselője hangsúlyozta: a változtatás folyamatban lévő ügyekre nem vonatkozik.

Fidesz: a javaslat egyszerűsítéseket céloz

Zsiga Marcell (Fidesz) azt emelte ki, hogy a törvényjavaslat az eddigi tapasztalatok alapján egyszerűsítéseket céloz az igazságügyi rendszerben, ráadásul szolgálja az ágazat átláthatóbbá és hatékonyabbá tételét is. A kormánypárti politikus megismételte a bíróságok elnevezéseinek változásait. Kiemelte emellett a bírósági végrehajtók jogi végzettségének kötelezővé tételét is.

MSZP: elfogadhatatlan a kormány eljárása

Bárándy Gergely (MSZP) szerint a törvénynek vannak olyan elemei - a benyújtás körülményei mellett - amelyek nem megfelelőek. Példaként említette, hogy a bírák kényszernyugdíjazásának ügyét ebben a törvényjavaslatban lehetne rendezni az európai bíróság döntésének megfelelően, azonban a kormány erre nem hajlandó. Az MSZP-s politikus feltette a kérdést a kormánynak, hogy miért nincs az Országgyűlés előtt a kényszernyugdíjazást rendező módosító javaslat?

Bárándy Gergely úgy fogalmazott: "szégyen", hogy ez már a negyedik igazságügyi tárgyú salátatörvény az elmúlt időszakban, ráadásul többségében olyan törvényeket módosít a most tárgyalt tervezet, amelyeket már a 2010-es kormányváltás után fogadott el az új kormánypárti többségű parlament. A szocialista képviselő szerint ez azt bizonyítja, hogy a most módosítandó törvényeket az akkori ellenzéki véleményeknek megfelelően meg lehetett volna "rendesen" is alkotni.

Az MSZP-s politikus kifogásolta azt a módosítást, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a médiatanács kapcsán indult közigazgatási eljárások elleni fellebbezés a közigazgatási bíróság eljárása után jogorvoslatra a Kúria elé kerül az Ítélőtábla megkerülésével. Bárándy Gergely szerint ezt azért erőlteti a kormány, mert a Klubrádió ügyében a Fővárosi Ítélőtábla több alkalommal is az "NMHH érdekeinek ellenkező ítéleteket hozott", és "nyilvánvalóan Szalai Annamária kérésére azt a bírósági szintet, amivel ő nem tud zöld ágra vergődni, azt egyszerűen megkerülik". Szerinte ez az eljárás elfogadhatatlan a kormány részéről.

Jobbik: ez a testre szabott jogalkotás újabb esete

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szintén kritizálta a kormányt a törvényjavaslat benyújtásának módja miatt. Szerinte ennek a törvénynek az a tétje, hogy "közelebb jutnak-e a bíróságok az emberekhez?" Hangsúlyozta: a "címtáblák átfestése" mellett sokkal fontosabb kérdés, hogy lesz-e jelentős változás a bírósági munkában? Emellett Gaudi-Nagy Tamás is szóvá tette, hogy a javaslat nem tartalmazza a bírák nyugdíjazásának ügyét rendező módosítást.

Az NMHH jogorvoslati eljárásnak változásaival kapcsolatban Gaudi-Nagy Tamás úgy fogalmazott: ez a "testre szabott jogalkotás" újabb esete, amelyet a Jobbik nem tart szerencsésnek és remélik, hogy "nyomós szakmai indok motiválja a változtatást". Hangsúlyozta: bár a Jobbik nem "szimpatizánsa" a Klubrádiónak, de elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány politikai okokból fontos változtatást hajt végre a fórumrendszeren.

LMP: komoly alkotmányos aggályokat vet fel a kormány gyakorlata

Schiffer András (LMP) szerint a törvényjavaslatból az látszik, hogy nincs a kormánynak koncepciója az igazságszolgáltatás rendszerére, ehelyett a mostani átalakítás is csak "pótcselekvésről és a fejlécek lecseréléséről" szól.
Úgy vélte: a mostani változtatások felesleges költségeket és súlyos elbizonytalanítást eredményeznek a jogalkalmazóknak, ami rossz hatással van a jogbiztonságra és az emberek igazságszolgáltatásba vetett hitére is. A bírói fórumrendszer megváltoztatása pedig szintén rombolja az üzleti élet szereplői és a társadalom számára a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot - tette hozzá.

Az LMP frakcióvezetője kiemelte: komoly alkotmányossági, jogbiztonsági aggályokat vet fel az NMHH eljárásainak jogorvoslati szintjeinek megváltoztatása. Szerinte nagyon rossz gyakorlat az, hogy ha egy bírói fórum nem a kormány elvárásainak megfelelően dönt, akkor annak a fórumnak a jogosultságát a kormánytöbbség megszünteti. Hangsúlyozta: ez nem az igazságszolgáltatás minőségén javít, hanem az eljárások elhúzódásával jár.

Répássy: a változtatás folyamatban lévő ügyekre nem vonatkozik

Répássy Róbert államtitkár az NMHH döntéseivel szembeni jogorvoslati fórumokról szólva azt mondta: mivel a munkaügyi bíróságok első foka helyi szinten működött, a közigazgatási bíróságoké pedig megyei szinten, meg kellett határozni a kettő összevonása utáni első fokot. Hangsúlyozta: mindez folyamatban lévő ügyekre nem vonatkozik.

Közölte: a Kúria csak rendkívüli jogorvoslati fórumként szerepel a javaslatban.

Az államtitkár, aki szerint az ellenzéki vezérszónokok inkább az igazságszolgáltatással kapcsolatos észrevételeiket fogalmazták meg, és nem a javaslatot bírálták, válaszában elmondta azt is: az idén vagy tavaly elfogadott törvények módosítására a bíróságok névváltoztatásának átvezetése miatt van szükség.

Az ülés vezetője az általános vitát a csütörtöki ülésnap végéig elnapolta.

12:32 - Az elektronikus adatok ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szóló rendelkezést bírálta az LMP és a Jobbik az új büntetőtörvénykönyv (Btk.) hatálybalépéséhez kapcsolódó előterjesztés általános vitájában szerdán az Országgyűlésben, az igazságügyi államtitkár szerint ugyanakkor nem új eszköz a magyar büntetető jogban a sajtótermék elérhetetlenné tétele.

LMP: aggályos az adatok ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele

Szabó Tímea (LMP) azt hangsúlyozta, hogy szerinte az elektronikus adatok ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele aggályokat vet fel.

Az LMP messzemenőkig támogatja azt a célkitűzést, hogy a gyermekeket megvédjék az internet káros hatásairól, sőt a jogerős döntés előtti hozzáférhetetlenné tétel is segíthet elérni legitim célokat, a javasolt intézkedés alkalmazási köre viszont nem kellően zárt és az indítvány eszközválasztása alkalmatlan - jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy a korlátozás csak olyan jellegű bűncselekmények esetében lehet arányos, amikor az eltávolításhoz vagy az ideiglenes hozzáféréshez való megakadályozás nagyobb súllyal esik latba, mint az esetleges bűncselekménnyel megvalósuló sérelem.

A jogalkotó olyan vizekre evez, amelyik könnyen internetcenzúrához vezethet - jelentette ki.

Jobbik: a javaslat korlátozná a szabad véleménynyilvánítást

Németh Zsolt (Jobbik) azt mondta, a kormány megalakulása óta az internetes társadalom "joggal érezheti azt", hogy a Fidesz egyfajta harcot folytat ellene. Szavai szerint a mostani javaslatban is az adatok blokkolásának kísérletét lehet felfedezni.

Országgyűlés plenáris ülés, 2012. november 28-án. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, hogy az intézkedés nem az internet szabadsága mellett áll ki, inkább aránytalanul korlátozni szeretné a szabad véleménynyilvánítást. Leszögezte, hogy a Jobbik csak azokat az intézkedéseket tudja támogatni, amelyek a gyermekpornográfia elleni fellépést segítik elő.

A normaszöveg technikailag nem pontosítja egyértelműen, hogy url, ip-cím vagy domain alapján kell majd az adatokat eltávolítani vagy a blokkolást végrehajtani - hívta fel a figyelmet.

Az LMP sem az új Btk.-t, sem az ehhez kapcsolódó módosításokat nem támogatja

Dorosz Dávid, az LMP képviselője elfogadhatatlannak minősítette a javaslat benyújtásának körülményeit, azt, hogy a kormány csak múlt pénteken terjesztette az Országgyűlés elé a szöveget. Ugyanakkor közölte az is: ahogy az LMP nem szavazta meg a tavasszal az új Btk. elfogadását, ezt a törvényjavaslatot sem tudják támogatni. A képviselő bírálta az internetes tartalom blokkolására vonatkozó szabályozást, amelyet túlzott állami ellenőrzésnek tartott. "Ezt, a keleti szél fújja a vitorláinkat utat mi nem tudjuk követni" - fogalmazott.

Államtitkár: nem új eszköz a sajtótermék elérhetetlenné tétele

Répássy Róbert államtitkár az internet szabadságát érintő hozzászólásokra reagálva azt hangsúlyozta: a magyar büntetőjog az írott sajtó esetében régóta ismeri a sajtótermék elkobzását, vagyis elérhetetlenné tételét.

Szerinte ami most az internet tekintetében történik, az nem más, mint ennek az elektronikus közegben értelmezhető változata, vagyis nem újdonság.

Az államtitkár a bizottsági előadóként szót kapott - szavai szerint "a Btk.-t csak felhasználói szinten ismerő" - jobbikos Novák Előd felvetéseire ismét rámutatott: a blokkolás csak nagyon szűk körben, kizárólag bírói döntés alapján alkalmazható, szó sincs arról, hogy a kormány dönthetne erről, és a hozzáférhetetlenné tételt csak bűncselekmény elkövetése vagy ennek gyanúja esetén, szintén csak bírói döntésre lehet elrendelni.

Országgyűlés plenáris ülés, 2012. november 28-án. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

LMP-s véleményekre reagálva az államtitkár azt mondta: "milyen érdekes, hogy liberális nézőpontból is lehet védeni a kuruc.info-t".

MSZP-s Bárándy Gergelynek az egyeztetések elmaradásáról szóló hozzászólására Répássy Róbert úgy reagált: október 16-án hozta nyilvánosságra a kormány a javaslatot, amit közigazgatási vitára bocsátott. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az országgyűlési szakasz rövid volt, ezért a parlament nevében is elnézést kért, hogy a benyújtás után röviddel már napirendre is tűzték a javaslatot. Ugyanakkor jelezte: vélhetően csak így lehetett tartani a kormány szándékát, hogy az év végéig fogadják el az előterjesztést.

Az elnöklő Balczó Zoltán ezt követően az általános vitát elnapolta.

Igazságügyi tárgyú törvények módosítása

Répássy: hatékonyabbá válik az igazságszolgáltatási rendszer

A jövő január 1-jétől létrejövő járásbíróságok, illetve közigazgatási és munkaügyi bíróságok elnevezését vezeti át a jogrendszeren, módosítja a Kúria önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára vonatkozó eljárásának szabályait, valamint előírja a bírósági végrehajtók számára a jogi végzettség követelményét az az igazságügyi tárgyú törvényjavaslat, amelyet Répássy Róbert ismertetett.

Az igazságügyért felelős államtitkár szerint - a bíróságok átnevezésén túlmenően - a javaslatban foglaltakkal hatékonyabbá válhat az igazságszolgáltatási rendszer. Répássy Róbert expozéjában elmondta: a javaslat valamennyi hatályos törvényben a helyi bíróság elnevezés helyett a járásbíróság elnevezést, a munkaügyi bíróság elnevezés helyett a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnevezést alkalmazza. Ez alól kivételt képeznek a főváros területén illetékes kerületi bíróságok, amelyek változatlan elnevezéssel működnek járásbíróságként. Mindezek mellett - folytatta - az előterjesztés rögzíti a bírósági szervezeti törvény egyik újításának, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumoknak a számát, elnevezését és illetékességi területét.

Répássy Róbert ismertette, hogy az alapvető jogok biztosa is jogosult lesz közvetlenül a Kúriához fordulni önkormányzati rendeletek felülvizsgálata ügyében.

12:11 - A szerdai parlamenti vita során az MSZP és a Jobbik is bírálta, hogy noha a büntető törvénykönyvről (Btk.) szóló törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot pénteken nyújtották be, az szerdán már a Ház elé is került.

Kormány: külön törvényekben is át kell vezetni a változtatásokat

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) jövő nyári hatályba lépése számos törvény módosítását teszi szükségessé, elsődlegesen büntető tárgyú jogszabályokon kell változtatni, de félszáz egyéb törvényen is át kell vezetni az új kódexre való utalásokat - mondta Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az ezzel kapcsolatos előterjesztés expozéjában szerdán az Országgyűlésben.

Országgyűlés plenáris ülés, 2012. november 28-án. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

Mivel az új Btk.-ban részben eltérő az egyes bűncselekmények megnevezése, egyes tényállásokat összevontak, másokat szétválasztottak, illetve változott a szakaszok számozása is, ezeket a változásokat a külön törvényekben is át kell vezetni. Mindezt azonban úgy kell megtenni, hogy az új kódex 2013. július 1-jei hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a korábban elkövetett bűncselekményre figyelemmel a hatályos Btk.-ra való utalások továbbra is alkalmazandóak maradjanak - magyarázta az államtitkár.

Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele kapcsán rögzítette, a bíróság csak végső esetben rendelhetne el úgynevezett blokkolást, ami nem a teljes weboldal, hanem csak a bűncselekményt megvalósító adattartamú aloldal elérését akadályozza, ezt is csak gyermekpornográfia, állam elleni bűncselekmények és a terrorcselekmény esetén.

Fidesz: a javaslat segíti az új Btk. hatályba lépését

Varga István (Fidesz) is beszélt arról, hogy az új Btk. bevezeti az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, és a javaslat ezzel párhuzamosan új kényszerintézkedésként rendelkezik az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételről.

Kitért arra is, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény új fejezettel egészül ki, amelyik a vagyonvisszaszerzést szabályozza.

A javaslat újraszabályozza a közérdekű munka kijelölésének rendszerét, mert arról a jövőben a pártfogó felügyelő határoz majd. A módosítás beemeli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába azok adatait, akik ellen dolog elleni erőszak vagy közveszély színhelyén két évig terjedő vagy annál súlyosabb büntethető vagyon elleni bűncselekmény miatt folyik eljárás - ismertette.

Hozzátette, az új Btk. több tényállást is hatályon kívül helyez, ezért indokolt a dekriminalizálást már február 1-jével végrehajtani. A benyújtott előterjesztés alkalmas feladatának ellátására - összegzett Varga István.

MSZP: a készítők áthágták a jogalkotási szabályokat

Bárándy Gergely (MSZP) a törvényjavaslat benyújtásának körülményeit elemezve bírálta, hogy péntek este több törvényt is a képviselőkre "zúdítottak", akik ezért nem tudtak érdemi módon felkészülni a benyújtott jogszabályokból. Hozzátette, hogy a tárgyalt javaslat elkészítésekor a szakmai együttműködésre sem hagytak időt. A jogalkotási szabályok ilyen szintű áthágása felveti annak lehetőségét, hogy a köztársasági elnök visszaküldi a javaslatot - közölte.

Országgyűlés plenáris ülés, 2012. november 28-án. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

A tartalmi részekre áttérve úgy értékelte, hogy az előterjesztés "műfaja" sem megfelelő, mert a Btké.-nek értelmező és hatályba léptető rendelkezéseket kellene tartalmaznia. A most tárgyalt javaslatban viszont "nem nagyon talált" értelmező rendelkezést, az indítványban viszont fellelhetőek olyan módosítások, amelyeknek semmi köze a Btk. hatályba lépéséhez - mondta.

Bárándy Gergely úgy fogalmazott, hogy a benyújtott szöveg inkább igazságügyi salátatörvény, mint Btké.

Végül azt javasolta, hogy ne az ülésnap végéig, hanem a részletes vita megkezdéséig lehessen benyújtani módosító javaslatokat.
Lezsák Sándor levezető elnök a határidőt csütörtök estig hosszabbította meg.

Az idő rövidségét bírálta a Jobbik is

Bárándy Gergelyhez hasonlóan Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) is indokolatlannak nevezte, hogy a kormányoldal a múlt hét pénteken tíz törvényjavaslatot nyújtott be közel ezer oldalnyi terjedelemben. Hozzátette, hogy az előttük fekvő indítvány bizottsági munkája ennek ellenére már hétfőn megkezdődött és most már a parlament tárgyalja. Véleménye szerint ez alapjaiban ássa alá a munka hitelességét.

Gaudi-Nagy Tamás kijelentette, hogy a törvényjavaslat célja és indoka vitathatatlan, de a csomag szükségtelenül javasol egyes módosításokat. Szembetűnőnek nevezte, hogy már a hatálybalépése előtt módosították az új Btk. egyes rendelkezéseit. Szerinte ez mutatja, hogy azt a munkát sem sikerült tökéletesen elvégezni.

Megemlítette, hogy a parlament előtt fekvő javaslat hozzányúl a néhány hónapja hatályos szabálysértési törvényhez is, amellyel kapcsolatban a Jobbik szintén sok kritikai észrevételt fogalmazott meg. Az átmeneti eljárási intézkedések szükségessége viszont nem vitatható - közölte Gaudi-Nagy Tamás.

Támogatható elemnek tartotta a DNS-profil rögzítését a dolog elleni erőszakos vagy közveszély helyszínén történő vagyon elleni bűncselekmények során.

Országgyűlés plenáris ülés, 2012. november 28-án. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

A szabálysértési törvény tényállási elemei közül szakmailag elfogadhatatlannak nevezte, hogy a csekély mértékű lőszer birtoklását úgy is lehet büntetni, hogy közben nem kell indokolni a társadalomra való veszélyességet.

Kitért arra is, hogy a javaslat bünteti a közerkölcsbe ütköző magatartást nyilvános helyen, de nem definiálták pontosan, hogy a jogalkotó ez alatt mit ért.

A szurkolókkal szembeni folyamatos megtorlás jellegű intézkedések tovább mélyítik a területen tapasztalható feszültségeket - jelentette ki.

Korábban

Négy közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvényjavaslatot tárgyal ma az Országgyűlés. A képviselők egyebek mellett véleményezhetik a járásbírósági elnevezés bevezetését, valamint az anyakönyvi eljárások gyorsítását is.

A parlament ülése reggel 9 órakor, az új büntető törvénykönyv (Btk.) jövő júliusi hatályba lépésével összefüggő jogszabályváltozások általános vitájával kezdődik, majd újabb igazságügyi témájú jogszabály-változtatások kerülnek napirendre. Utóbbiak rendelkeznek például arról is, hogy a jövő évtől a járásbíróságok veszik át a helyi bíróságok szerepét, a munkaügyi bíróságok elnevezése pedig közigazgatási és munkaügyi bíróságokra változik.

Terítékre kerülnek a kormány újabb bürokráciacsökkentő lépései, amelyek ezúttal a külföldiek magyarországi házasságkötését segítik, továbbá nyolcról öt napra csökkentik az anyakönyvezés határidejét. A kabinet ezen indítványában szorgalmazza, hogy a jövőben 70 helyett 65 éves kortól lehessen illetékmentesen személyigazolványt kiváltani.

Az ülésnap végén a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, valamint a közigazgatási hatósági eljárásokat érintő változtatási javaslatokról mondhatják el véleményüket a képviselők. A kabinet célja egyrészt a vállalkozói adminisztratív terhek egyszerűsítése, valamint a gyermekbarát közigazgatás erősítése, emellett a kormány kimondaná azt is, hogy a járási hivatalokhoz átkerülő köztisztviselők korábbi illetményüket kapják majd.

A Ház csütörtökön tartja utolsó, e heti negyedik ülésnapját, amikor a közműszolgáltatások helyzetéről tartanak politikai vitát.

Olvasóink írták

  • 2. Egyolvasó 2012. november 28. 21:06
    „1. waterbear 2012.11.28. 16:20

    A képeket elnézve, most sem tartják fontosnak honatyáink és honanyáink az ország érdekeit, teljesen üres a parlament, közben pedig több százezreket tesznek zsebre havonta, mondván, hogy milyen nehéz munkát végeznek.
    Meddig tűrjük még, hogy politikusi bőrbe az országunkat fosztogassák, minket választókat pedig elnyomjanak egyes emberek.
    Mikor ébredünk már fel?? Tényleg ennyire nem vagyunk összetartóak, és miért csak a jut mindig nekünk választóknak, fordítsuk meg sorsunkat és ébredjünk már végre fel!!!”
  • 1. waterbear 2012. november 28. 16:20
    „Én belevennék egy új büntető tételt is:

    Politikai tettekért való felelősségvállalás elmulasztása.

    Nem szándékos elkövetési forma esetén 2-5 évig börtön
    Szándékos elkövetési forma esetén 5-15 évig börtön
    valamint mindkét esetben az okozott kár maradéktalan megtérítése...

    Ha lenne ilyen törvény... kiürülne a parlament...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tárki: a 4. legerősebb ˝pártként˝ startolt az Együtt 2014

A Bajnai Gordon vezette politikia mozgalom elsősorban a bizonytalanok köréből "csábított el"… Tovább olvasom