Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

Az új kormányszerkezetről dönthet a parlament

Kilenc minisztériummal működik majd a júniusban megalakuló harmadik Orbán-kormány.
18:33 - A miniszterek feladat- és hatáskörmegosztásában beálló változások átvezetését tartalmazó törvényjavaslat általános vitájával zárult a parlament hétfői ülése.

Fidesz: a kabinet alakíthatja ki működésének kereteit

Tuzson Bence, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a korábbi alkotmány jobban megkötötte a kormányok kezét abban, hogyan alakítsák ki a szervezeti struktúrájukat. Az új alaptörvénybe viszont már nem került be az a szabály, amely az Országgyűlés hatáskörébe utalt bizonyos szervezeti kérdéseket a kormányzati struktúra kialakításakor - közölte. Hangsúlyozta, hogy egy sokkal rövidebb és összefogottabb törvény született arról, hogy a minisztériumok felsorolásáról szóló jogszabálynak mit kell tartalmaznia.

A kormányzatnak kötelezettsége kialakítania szervezeti struktúráját és szintén kötelezettsége szinte azonnal megalkotnia a hatáskörök felsorolásáról szóló törvényt - hívta fel a figyelmet.

A jelenlegi jogszabály egyrészt alkotmányos kötelezettségeket is tartalmaz, másrészt kibont bizonyos részletszabályozásokat, illetve funkcionálisan közelíti meg a minisztériumok működését. Ez egyértelművé teszi azt, hogy nem korlátozzák a kabinet szabadságát abban a kérdésben, hogyan alakítja ki működésének kereteit - mondta.

MSZP: nem lehet tudni, hogyan néz majd ki a kormányzati struktúra

Bárándy Gergely (MSZP) problémának nevezte, hogy a jogszabályba nem írták bele, hogyan fog kinézni a kormányzati struktúra, ráadásul ez a vitában sem hangzott el.

Ma a legkomolyabb összefonódást szerinte az jelenti a parlament és a végrehajtó hatalom között, hogy a miniszterek és az államtitkárok többsége egyúttal képviselő is. Hangsúlyozta, hogy számos európai országban szünetel a miniszterek képviselői mandátuma.

Nem hibás az a gyakorlat, amelyik az Országgyűlésnek is feladatot ad a kormányalakítással kapcsolatban - emelte ki.

Bárándy Gergely kijelentette, hogy a felvázolt modell egyes elemei is kételyeket vetnek fel. Hangsúlyozta, hogy a már ismert információk alapján a Miniszterelnökséget nem államtitkár, hanem miniszter fogja vezetni. Ez arra enged következtetni, hogy nagyobb szerepet szánnak a Miniszterelnökségnek - tette hozzá. A lépés viszont egy olyan centralizációt valósít meg, még a kormányon belül is, amely "nem feltétlenül egészséges" - folytatta. Ha például a Miniszterelnökségen hoznak döntéseket a szakmai ügyekben és ezeknek a minisztériumok a politikai végrehajtói lesznek, akkor "közel kerülünk azokhoz az államberendezkedésekhez, amelyekben a pártközpontban dőlnek el a dolgok", és a tárcák csak végrehajtók - jelentette ki.

Jobbik: még mindig nem tudni, milyen feladatkörrel képzeli el kormányát a miniszterelnök

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka egyetértett azzal, hogy az indítványt a másik, előtte tárgyalt javaslattal együtt kellett volna benyújtani. Az is fájó, hogy többet nem tudnak meg ebből sem, mint a korábban tárgyalt indítványról. Még mindig nem lehet tudni, milyen struktúrában, milyen feladat- és hatáskörökkel képzeli el a miniszterelnök a kormányát - jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy Kövér László korábban már "belengette" a rendeleti kormányzást, amit sajátságos felfogásként értelmezett. Az átalakuló Miniszterelnökségről azt mondta: él a gyanúval, ez csak arra szolgál, hogy Lázár János miniszterként működhessen a jövőben.

Felhívta a figyelmet arra is: a helyettes államtitkároknál 30 százalékkal el lehet térni az alapilletménytől. Ez nem indokolt, szerinte ráadásul ez jelentős összeg. A javaslatot a Jobbik nem tudja támogatni - közölte.

Képviselői hozzászólások

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint komikus, hogy egy olyan struktúrához kérik a képviselők bizalmát, amelyről nem tudják, hogy néz majd ki.

Álláspontja szerint a Kárpát-medencei gazdasági övezet koncepciója olyan terület, amely nélkül nem lehet gazdaságfejlesztésről beszélni, és amely nem maradhat ki egy minisztériumi struktúrából. Ha rendeleti kormányzásra készülnek, akkor miért nem rendeletet alkottak? - tette fel a kérdést.

Szabó Szabolcs, az Együtt-PM színeiben politizáló független képviselő egyebek között kifogásolta, hogy a Miniszterelnökségből minisztériumot csinálnak. Ezáltal azt a kézi vezérlést teszik gördülékenyebbé, amelyet az elmúlt négy évben láthattak - jegyezte meg. Arra is kíváncsi volt, hogy a fővárosi, megyei kormányhivatalok hová tartoznak majd.

Az általános vitát az elnöklő Jakab István lezárta.

Napirend után

Napirend után a szocialista Kiss László a III. kerületben lévő, százéves gázgyárról emlékezett meg. Az LMP-s Ikotity István a tankönyvellátás problémáit ecsetelte, míg a jobbikos Farkas Gergely azt firtatta: miért nem oldotta meg a kormány a több ezer szőlőtermesztő és borosgazda problémáját az elmúlt négy évben. Párttársa Novák Előd arról beszélt, hogy szerinte az új Országgyűlés első feladatai között kellene szerepelnie "a politikusbűnözés visszaszorításának". A szocialista Demeter Márta a magyar honvédelem napjáról és a magyar hősök emléknapjáról beszélt.

Jakab István az ülést bezárta, és közölte, hogy az Országgyűlés következő ülése várhatóan június 2-án lesz.

17:57 - Az ülést vezető elnöknek is szavazati jogot adna a házszabály azon módosítása, amelynek vitáját hétfőn folytatta le a Ház. A képviselők ezután áttértek annak az előterjesztésnek a vitájára, amely a miniszterek feladat- és hatáskörmegosztásában beálló változások átvezetését tartalmazza.

Házszabály módosítása

A házszabálytól eltérést a jelen lévő képviselők négyötödének támogatásához és nem az összes képviselő négyötödének voksához kötné a házszabály. A módosítást Balla György (Fidesz) ismertette az Országgyűlés hétfői ülésén.

A képviselő elmondása szerint még egy változtatás esetében számít ellenzéki kritikákra, eszerint szavazati jogot kapna az ülés levezető elnöke is. Közölte: Európa számos országában és az Európai Parlamentben is szavazhat az elnök.

Fidesz: a nemzetközi gyakorlathoz igazodik a változtatás

A fideszes Gulyás Gergely szerint bár a politikai erőviszonyok érvényesíthetőségét is szolgálja a levezető elnöknek szavazati jogot adó változtatás, és szemben áll az elmúlt 24 év magyar gyakorlatával, a nemzetközi gyakorlathoz igazodik a változtatás. Emellett az alaptörvényből is az következik, hogy a házszabály ne legyen korlátozó az elnökkel szemben - érvelt.

Hangsúlyozta: mivel a levezető elnököt a házelnök jelöli ki, a házszabály jelenleg lehetőséget ad számára arra, hogy a szavazásban korlátozza valamely alelnököt.

A képviselő kodifikációs hibának nevezte, hogy a "jelen lévő" kifejezés kimaradt a házszabályból, amikor az attól eltérést a képviselők négyötödének szavazatához kötötték.

MSZP: a kormányoldal kedvére szemezget a nemzetközi példákból

Bárándy Gergely (MSZP) felelevenítette a házszabály megalkotásának körülményeit, miszerint igazságosnak ítélték, hogy a választási eredmények ismerete előtt határozták meg a működés szabályait.

Bírálta, hogy európai példákat hoznak fel a változtatásokra, mert szerinte a kormányoldal az aktuális politikai helyzetének megfelelően, az éppen megszerzett kétharmad esetére válogatja össze őket. Szerinte a változtatást az indokolja, hogy a Jobbikkal együtt nincs meg a kormányoldal négyötöde.

Úgy fogalmazott: a Fidesz-KDNP visszatért elmúlt négyéves gyakorlatához, személyre szabott, a saját célokat szolgáló jogalkotást követve.

Jobbik: hatalomtechnikai okokat szolgál a változtatás

A jobbikos Apáti István szerint is hatalomtechnikai okokból változtat a házszabályon a kormányoldal. Mint mondta, ebben egyetért a szocialisták érvelésével.

Kijelentette: az ország érdekét szolgáló ügyekben eddig is támogatást adtak a házszabálytól eltérő tárgyaláshoz, és ezután is biztosítani fogják ilyen ügyekben.

Az LMP pofátlanságnak nevezte a változtatást

Schiffer András (LMP) szerint akár egyet is lehetne érteni a javaslatokkal, ha nem a jelenlegi szituációban tárgyalják őket. Azt kérdezte: ha hárommal több vagy kevesebb mandátumot szerez a kormányoldal, "akkor is rájönnek ezekre az összehasonlító nemzetközi jogi példákra?".

Pofátlanságnak nevezte a változtatást, és azt kérdezte: "nem szégyellik magukat", hogy aktuálpolitikai helyzethez mérten rángatják a parlament működési szabályait?

Fidesz: tisztességes megoldás született

A fideszes Balla György válaszában tisztességesnek, európainak és alkotmányosnak nevezte a változtatást, amely lehetővé teszi a kormányoldalnak, hogy éljen a választóktól kapott felhatalmazással. Bírálta az ellenzéket, különösen az LMP felszólalóját, mert szerinte csak vádaskodtak, érveket nem hoztak fel a javaslat ellen.

Rámutatott: a házszabálytól eltéréshez most sem elég a kormánypártok szavazata.

Az általános vitát az ülést vezető Jakab István lezárta.

Miniszterek hatásköre - Vejkey: a stabilitást, az egyszerűséget és az átláthatóságot szolgálja az előterjesztés

A stabilitás, az egyszerűség és az átláthatóság követelményét is tiszteletben tartja a miniszterek feladat- és hatáskörmegosztásában beálló változások átvezetését tartalmazó törvényjavaslat - mondta ismertetőjében Vejkey Imre (KDNP).

Hangsúlyozta, a kormánystruktúra az előző kabinet szerkezetét viszi tovább, egy fontos változással: különbséget tesz a koordinációt ellátó minisztérium, vagyis a Miniszterelnökség, valamint a szakpolitikát ellátó minisztériumok között. Emlékeztetett: előbbi hangolja össze a kormány politikájának megvalósítását.

Elmondta: a kormányzati struktúra kialakítása a kabinet jogosítványa, az Országgyűlés a központi államigazgatási szervek típusait jelölheti ki.

Szerinte a javaslat régi adósságot pótol azzal, hogy szabályozza a miniszterek helyettesítési rendjét, vagy a feladatok, hatáskörök és személyek átadás-átvételének kereteit.

Rétvári: a belső hatáskörök átalakítása kormányzati belügy

Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára azt mondta, hogy ez az a terület, ahol a deregulációnak helye van, mert a belső hatáskörök átalakítása kormányzati belügy és kevésbé a parlament ügye.

Hangsúlyozta, hogy a szervezet kialakítása és a hatékonyság biztosítása a kabinet felelőssége. Szavai szerint ezért is indokolt, hogy a kormány akár belső kormányrendeleti szinten is strukturálhassa át saját működését.

16:00 - Kilenc minisztériummal működik majd a harmadik Orbán-kormány

A parlament hétfői döntése értelmében minisztériumi rangot kap a Miniszterelnökség, továbbá lesz Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Az erről szóló előterjesztést - amelyet egyéni képviselői indítványként Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke nyújtott be az Országgyűlésnek, de azóta több más kormánypárti képviselő is csatlakozott hozzá - 119 igen szavazattal, 56 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A Miniszterelnökség elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium lesz, a többi tárca pedig a szakpolitikai feladatokért felel.

Az elfogadott törvényjavaslat alapján nem változik jelentősen a kormányzati struktúra az elmúlt négy évhez képest.

Újdonság, hogy míg a Miniszterelnökség eddig államtitkárságként működött, a jövőben minisztériumként fog.

Megszűnik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az igazságügy önálló tárcát kap. Orbán Viktor a múlt héten a Brüsszellel vívott folyamatos csatákkal indokolta az önálló Igazságügyi Minisztérium létrehozását. A közigazgatás a Miniszterelnökséghez kerül.

Az eddig Vidékfejlesztési Minisztérium néven működő agrártárcát földművelésügyivé keresztelik - a vidékfejlesztés ugyancsak a Miniszterelnökséghez kerülhet -, és változik a külügyi tárca neve is, ezentúl Külgazdasági és Külügyminisztériumnak hívják majd.

A miniszterek részletes feladat- és hatáskörét kormányrendelet állapítja majd meg. Így a most jóváhagyott indítvány - ahogyan a részletes indoklásában olvasható - szakít azzal a korábbi megoldással, hogy a minisztériumi struktúrával kapcsolatos feladat- és hatásköri átrendezést maga végezze el, ehelyett az Országgyűlés - "a kormánynak az alaptörvényből következő szervezetalakítási szabadságát tiszteletben tartva" - a kabinetre bízza a tárcák közötti feladat- és hatásköri megosztást.

A jogszabály kimondja a szükséges átadás-átvételi eljárást is, amelynek esetében szintén kormányrendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

Az indítvány június 6-án, a miniszterek eskütételének napján lép hatályba.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár korábbi közlése szerint Orbán Viktor ezen a héten tájékoztatja az Országgyűlést arról, kiket jelöl miniszternek az új kormányba. A leendő tárcavezetők bizottsági meghallgatása június 2-án kezdődik. Lázár János elmondta azt is, hogy június 15-ig Orbán Viktor megnevezi az összes államtitkárt.

14:48 - A földkérdésről, a vasárnapi európai parlamenti választásról, és a paksi bővítésről szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.

Az MSZP bezárná a földtörvényben maradt "kiskaput"

Harangozó Gábor (MSZP) szerint a kormányzati propagandával ellentétben nem igaz, hogy a magyar föld nem kerülhet külföldi tulajdonba, a kormány ugyanis "nyitva hagyta a kerti kiskaput".

Azt mondta, a magyar földhöz akár orosz, azeri vagy török állampolgárok, cégek is hozzájuthatnak, ha olyan gazdasági társaságban szereznek tulajdonrészt, amely rendelkezik földdel.

Ha nem az a cél, hogy a keleti kapcsolatépítés jegyében "seftelni lehessen a földdel", terjesszék be a kormány elé azt a tervezetet, amely bezárja a földeladás ezen kiskapuját - hangsúlyozta.

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár közölte, a magyar kormány a magyar gazdáknak szánja a termőföldet, a földtörvény pedig minden kiskaput bezárt.

Hozzátette: ugyanakkor a törvény elfogadásával együtt a kormány a szocialisták által kialakított földbirtokrendszert is át kívánta alakítani, hogy növelje a kisebb gazdaságok számát. Kijelentette: megteremtették a jogi keretét annak, hogy a spekulatív tőkebefektetők ne tudjanak földet venni, a szocialisták idején jogellenesen megkötött szerződéseket pedig felszámolhassák.

A KDNP az uniós képviselők felelősségéről szólt

Harrach Péter (KDNP) az uniós képviselők felelősségéről beszélt. Bírálta az ellenzékieket, akik szerinte az EP-kampányban saját szerepükről és az ellenzék átrendeződéséről beszéltek, nem Magyarországról. A választás tétjének azt nevezte, hogy az európai érdeket helyesen képviselhessék, mint mondta ez ma a versenyképesség erősítését jelenti.

Magyarország számára is fontos az erős Európa, a sajátos válságkezelés - jelentette ki. Név említése nélkül bírálta, hogy bejutott az EP-be az az ember, aki "sikeresen szétverte saját pártját", és amikor tehette, "padlóra küldte az országot".

Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára kiemelkedőnek nevezte a csaknem 1,2 millió szavazatot, amelyet a Fidesz-KDNP kapott az EP-választáson.

Az Európai Unió történetében a második legnagyobb arányú győzelmet ért el a pártszövetség - hívta fel a figyelmet. Az eredmény szerinte azt bizonyítja, hogy a választók többsége szerint sikeres a kormány válságkezelése.

Az LMP a paksi bővítés ellen emelte fel a szavát

Szél Bernadett (LMP) az Orbán-kormány legnagyobb tévedésének nevezte a tervezett paksi bővítést. Mindenkinek joga és érdeke megtudni, mi áll ennek hátterében - jelentette ki.

A károk közül a legnagyobbnak nevezte, hogy az ország lehetőségei beszűkülnek a bővítés által. Nő az ország függősége, Putyin rabszolgáivá válnak a magyarok - fogalmazott. A parlament elé kerül-e a bővítésre felvett hitel szerződése, és ha igen, mikor? - kérdezte.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára válaszában azt mondta: az ország elektromosenergia-ellátásának mintegy 44 százalékát biztosítja Paks, a nukleáris energiának pedig - mint mondta - megvannak az előnyei: nincs károsanyag-kibocsátása, gazdaságos, tárolható.

Kiemelte, a rezsicsökkentést a gazdaságra is ki akarják terjeszteni, amihez olcsó energiaforrások szükségesek. A finanszírozási kérdéséről szóló államközi szerződés is a Ház elé kerül - mondta.

A Jobbik szerint az EP-kampány pártjuk ellen szólt

Balczó Zoltán (Jobbik) az EP-választásról szólva problémának ítélte az alacsony részvételt, ami szerinte az érdemi viták hiányából is fakadt.
Bírálta a szocialistákat, mondván, két év után akarják megvédeni a földet. A választás szerinte egy dologról szólt: egy koalícióról a Jobbik ellen, amelynek fő eszköze a Kovács Béla elleni kémvád volt, ami nem igazolódott. Kijelentette: Kovács Béla egy az unió által is támogatott szervezetben tevékenykedik.

Rétvári Bence államtitkár úgy felelt: a térségben egyértelműen alacsonyabb a részvételi adat, erre indok lehet az unión belüli kettős mérce.
Azt mondta: a Jobbik érezhetően visszaesett az országgyűlési választáshoz és az öt évvel ezelőtti eredményéhez képest is. Meglepőnek nevezte, hogy Kovács Bélát még mindig vehemensen támogatja pártja, a politikus ugyanis szerinte nem a magyar, hanem "az orosz nemzeti érdeket képviselte".
Örömét fejezte ki, hogy a "Tavares-válogatott" kikerült az EP-ből. Szerinte nem azon múlik a baloldal támogatottsága, hogy egységben vagy külön indulnak, hiszen a Fidesz fölénye nem behozható számukra.
Fidesz: az emberek nemet mondtak a szélsőségekre és igent a nemzeti érdek képviseletére

Rogán Antal (Fidesz) az EP-választás eredményéről szólva azt mondta: az emberek nemet mondtak a szélsőségekre és igent a nemzeti érdekek határozott képviseletére. Nemet mondtak az Európai Egyesült Államokra, de az unióból való kilépésre is, valamint az ezzel párosuló szélsőséges politikai stílusra is - fejtette ki.

A választók legfontosabb üze

netének nevezte, hogy számukra "a piros, fehér, zöld az első". A magyar érdekek egységes képviseletét várják el, pártpolitikai hovatartozástól függetlenül. Mint mondta, az Országgyűlésben kell eldönteni, melyek az ország legfontosabb érdekei, és minden EP-képviselőt arra kért: ne vigyék ki Brüsszelbe a belpolitikai vitákat.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára közölte: azok részesültek elsöprő sikerben, akik bizonyították, kiállnak a magyar érdekek mellett. Nem pusztán 21 képviselő lesz jelen az EP-ben - mutatott rá -, hanem két felvidékivel és két erdélyivel összesen 25 magyar lesz Brüsszelben, ez pedig erősítheti a magyar kisebbségpolitikát.

Fontos eredménynek nevezte azt is, hogy az Európai Néppárt győzelmet tudott aratni, amelyhez a magyarok hozzájárulása meghatározó.

Korábban

Az Országgyűlés mai egynapos ülésén törvényben sorolhatja fel a júniusban alakuló harmadik Orbán-kormány minisztériumait.

A Ház a szokásoknak megfelelően 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját. Interpellációk, azonnali kérdések és kérdések ezúttal sem hangzanak el, arra ugyanis a frakciók megállapodása alapján a kormány megalakulásáig várni kell.

A képviselők az előzetes napirend alapján először véleményezhetik, majd el is fogadhatják az új kormányszerkezetről szóló javaslatot, amelyről a korábbiakban a bizottságokban folyt részletes vita.

A Fidesz-KDNP kezdeményezésére a Miniszterelnökség is minisztériummá alakul a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Földművelésügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mellett. A Miniszterelnökséget az előző ciklusban vezető Lázár János korábban azt közölte, Orbán Viktor miniszterelnök június 6-án mutatja be új kormánya tagjait.

A parlament előzetesen rövidre tervezett ülésén néhány mentelmi ügyben is döntés várható, de az illetékes bizottság ajánlása alapján várhatóan egyetlen képviselő mentelmi jogát sem függesztik majd fel.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Villanyoszlopnak ütközött egy autó a 4-esen

A baleset Nyíregyháza határában történt hétfő délután, a gépkocsi vezetője súlyosan megsérült. Tovább olvasom