Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Az ''újautó-illat'' nem veszélytelen

Előfordul: egészségre ártalmatlan anyagot tart veszélyesnek a közvélekedés – és attól kap az ember rákot, amit már rég betiltottak, s elvileg nincs sehol. Hogy is van ez? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) látszólag ellentmondó adatokat hozott nyilvánosságra. Magyarázatért ismert szegedi szakemberhez fordultunk.
A világon 125 millió embert fenyeget rákbetegséggel az épített környezetben alkalmazott azbeszt hatása, s 90 ezren halnak meg miatta évente – áll egy frissen közzétett WHO-jelentésben. Magyarországon rengetegen félnek fölöslegesen az azbeszttől – mondja dr. Halász János, a Szegedi Tudományegyetem alkalmazott és környezeti kémiai tanszékének docense. Régebben ebből készültek a palatetők, lefolyórendszerek is tartalmaznak azbesztet, így azután sokak szerint környezetünk „tele van azbeszttel", s a káros anyag így vagy úgy az emberi szervezetbe kerül. Ez tévedés – legalábbis: ez így nem igaz. Az azbeszt semmiben nem oldódik, tehát vízben sem, részecskéi sem palatetőről, eső által lemosva, sem lefolyórendszerek közvetítésével nem kerülnek az ember, vagy más élőlények közvetlen környezetébe, onnan a szervezetbe. Semmi ok az időnként hallható sürgetésekre: „ártalmatlan" anyagra kellene kicserélni az azbeszt lefolyócsöveket – hiszen azok egyébként is ártalmatlanok.

Per helyett gázálarc

A nyolcvanas években, amikor dr. Halász János az Egyesült Államokban dolgozott, nálunk még nem volt tiltott szer a benzol – ott viszont már igen. S amikor ő benzollal akart kísérleteket végezni, csak egyes-egyedül tehette meg, külön laboratóriumi részlegben, és biztonsági őr ellenőrizte: használja-e a gázálarcot és a gumikesztyűt.
E szembeötlő gondoskodás nem arra utalt, hogy a tengerentúlon kiváltképp drága az emberi élet – hanem arra, hogy ott óriási büntetéseket fizetnek a cégek, ha bebizonyosodik: nem figyeltek a kémiai biztonságra. És az elvesztett per nagyon is drága.

Rákkeltő hatása valóban van az azbesztnek, de ez leginkább egy speciális csoportot fenyeget, azokat az embereket, akik épületek lebontásánál dolgoznak. Az épületbontásnál az azbeszt lefolyó porlódik, apró részecskéi bejutnak a légutakba, horogszerűen beakadnak a léghólyagokba, s be is ágyazódnak. Ha ez sokáig folytatódik, a szervezet elkezd védekezni az idegen anyag ellen, a szemcséket körbeépítve új sejtekkel. Ezek felületébe újabb azbeszthorgok ágyazódnak, azokat a szervezet megint körbeveszi új sejtekkel – és már meg is indult a ráksejtek burjánzása. A gépjárművek fékbetétei is tartalmaznak azbesztet, fékezéskor ez is porlódhat, az így levegőbe kerülő mennyiség azonban jelentéktelen, nem is mutatható ki. Egyébként ugyanígy indíthatja meg a rákképződést a gépkocsiforgalom füstjéből a tüdőbe jutó koromszemcsetömeg is: a korom – mint szén – szintén nem oldódik, s a légutakban tartósan ott maradva védekezésre készteti a szervezetet.

A benzol nem is olyan rég a benzin egyik fontos alapanyaga volt – aztán kimutatták, hogy rákkeltő. Rendkívül stabil molekula, nagyon nehezen lép bármivel is reakcióba, belélegezve fölhalmozódik a szervezetben – és megkezdődik a szervezet védekezése a már ismertetett formában. Miután rákkeltő volta kiderült, elkezdték abbahagyni alkalmazását világszerte. A 2000-es évek elejétől már egyáltalán nem tartalmaz benzolt Magyarországon a benzin.

De akkor miként lehetséges, hogy – mint a WHO-jelentés rámutat – évente ma is világszerte sokan halnak meg benzol okozta leukémiában? A következőképpen: a ráksejtek képződésének megindulásához hosszan tartó káros hatás kell, és bár 2000 táján abbamaradt a benzolszennyezés, ám korábban évtizedeken át „kapta" a szervezet, tehát késleltetetten is megindulhat a hatás.

Léteznek széles körben használt festékek, lakkok, melyek oldószere – miután a festéket, lakkot fölkenték a lefestendő felületre – elpárolog, s belélegezzük, a szervezetbe jut. Műanyagok készítéséhez is igénybe veszik őket – a jellegzetes „újautó-illat" belőlük adódik. Ezek, például a formaldehid, lényegében fertőtlenítőszerek, és a fertőtlenítő attól fertőtlenítő, hogy az egysejtűeket megöli. S mert az ember is sejtekből áll, azokat a sejteket is elpusztítja, melyekkel az emberi szervezetben kerülnek kapcsolatba – de mert az embernek nagyon sok sejtje van, a káros hatás szintén késleltetve érvényesül.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az erdőbe jártak lövöldözni a móri bankrablás gyanúsítottjai

A Tatabánya körüli erdőkbe járt lövöldözni a móri bankrablás két gyanúsítottja, N. László és W.… Tovább olvasom